Harminc év leforgása alatt annyi folyadékot fogyaszt a globális népesség, amennyi jég évente elolvad.

A globális felmelegedés következményeként a Föld gleccserei rohamosan olvadnak, évente 273 milliárd tonna jeget veszítve, amely az óceánokba kerül. Ez a folyamat jelentősen hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez, veszélybe sodorva alacsonyan fekvő partvidékeket világszerte. A legújabb kutatások szerint a gleccserek tömegvesztesége a század végéig tovább gyorsulhat, súlyos következményeket okozva nemcsak a tengerszint növekedése, hanem az édesvízkészletek csökkenése miatt is.

Bár jelenleg egész Európában fagyos mínuszok uralkodnak, nem lenne ésszerű messzemenő következtetéseket levonni a globális felmelegedésről. Azért is, mert egyre inkább tapasztalhatjuk saját bőrünkön, hogy az olvadó jégsapkák következtében az óceánok és tengerek vízszintje olyan gyorsan emelkedik, hogy bizonyos partvidékek és szigetek már néhány éven belül teljesen eltűnhetnek a térképről. A gleccserek olvadása pedig tovább súlyosbítja ezt a kritikus helyzetet.

Ez nem csupán egy üres frázis, hiszen egy friss svájci kutatás alapján a világ gleccsereinek átlagosan öt százaléka már eltűnt, míg Közép-Európában ez a szám közel 40 százalékra rúg. Az elmúlt két évtized során ez az olvadás 1,8 cm-rel emelte meg a globális tengerszintet, így a gleccserek a második legnagyobb tényezőként járulnak hozzá az óceánok szintemelkedéséhez. Hogy még világosabb legyen a helyzet: az elmúlt 25 évben a gleccserek 18 százalékkal több jeget veszítettek, mint amennyit Grönland teljes jégtakarója képvisel, és ez a szám több mint kétszerese annak, amit az Antarktisz tapasztalt.

Samuel Nussbaumer, a Zürichi Egyetem gleccserkutatója és a kutatás projektmenedzsere hangsúlyozta, hogy "a legújabb modellek azt jelzik, hogy a gleccserek tömegvesztesége a század végéig folytatódni fog, sőt, évről évre akár még gyorsabb ütemben is zajlódhat." A tanulmány elkészítése során a kutatók a World Glacier Monitoring Service (WGS) irányítása alatt 35 különböző kutatócsoporttal együttműködve összesen 233 becslést integráltak a gleccserek tömegváltozásairól. Az elemzések során felhasználták az Európai Űrügynökség műholdas felvételeit és helyszíni méréseket is, amelyek lehetővé tették, hogy részletes áttekintést nyújtsanak a gleccserek olvadásának üteméről.

2010-ben a gleccserek még 705 221 négyzetkilométernyi területet borítottak, és 121 728 milliárd tonna jeget tartalmaztak.

Ez évente körülbelül 0,75 milliméterrel növeli a globális tengerszintet, ami jelentősebb emelkedést eredményez, mint amit Grönland vagy az Antarktisz jégsapkájának olvadása okoz.

Inés Dussaillant, a Zürichi Egyetem glaciológusa hangsúlyozta, hogy "a sarkvidék és Antarktisz hatalmas gleccserkiterjedései kulcsfontosságú tényezők a tengerszint-emelkedés szempontjából. Az alaszkai gleccserek pedig jelentős mértékben hozzájárulnak a globális tengerszint-növekedéshez, felelősségük közel egynegyed."

Nem új információ, mégsem lehet elmenni mellette szó nélkül, hogy a gleccserek gyors ütemű olvadása veszélyezteti az alacsonyan fekvő tengerparti területeket, például Floridát, és növeli a viharok által okozott áradások kockázatát. A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) előrejelzése szerint, ha a szén-dioxid-kibocsátás tovább növekszik, akkor a tengerszint 2100-ra akár 1,9 méterrel is emelkedhet.

A helyzet rendkívül aggasztó következményekkel járhat: világszerte városok és települések kerülhetnek víz alá, mint például Hull, London és Cardiff az Egyesült Királyságban, valamint New York és Sydney is komoly fenyegetésnek van kitéve. Az Egyesült Államok déli partján, például New Orleansban, Houstonban és Miamiban szintén számottevő áradásokkal kell számolni. Egy 2014-ben készült tanulmány, amely 52 part menti közösség helyzetét elemezte, arra figyelmeztetett, hogy 2030-ra ezeknek a településeknek több mint fele évente átlagosan legalább 24 áradással nézhet szembe. A közép-atlanti partvidéken, mint Maryland állam Annapolis városában és Washingtonban, pedig évente több mint 150 áradásra lehet felkészülni.

A gleccserek persze nemcsak a tengerszint-emelkedés miatt fontosak. Dussaillant hangsúlyozta, hogy emellett "a gleccserek létfontosságú édesvízforrást jelentenek, különösen a közép-ázsiai és a közép-andoki helyi közösségek számára, ahol a gleccserek az év meleg és száraz időszakaiban biztosítják a vízellátást". Azonban a tanulmány szerint a Dél-Andok gleccserei 12,8 százalékot, míg a "magashegységi Ázsia" gleccserei 8,8 százalékot veszítettek tömegükből 2000 óta. Ez komoly fenyegetést jelent a helyi közösségek vízellátására, hiszen ha a gleccserek túl gyorsan olvadnak el, a jövőben nem lesz elegendő olvadékvíz. Ehhez mérten a kutatás vezetője, Michael Zemp professzor szemléletes példával érzékeltette a helyzet súlyosságát:

A 273 milliárd tonna jég, ami évente elolvad, olyan hatalmas vízmennyiséget képvisel, hogy az elegendő lenne a világ összes emberének, hogy napi három litert fogyasszon, és ezáltal 30 év alatt teljes mértékben elérje a szükséges folyadékbevitelt.

- magyarázta.

A kutatók megállapításai mérföldkőnek számítanak a klímavédelmi célok monitorozásában, és új alapot teremtenek a jövőbeli kutatásokhoz. Stephen Plummer, az Európai Űrügynökség szakértője kiemelte: "Ezek az eredmények nemcsak a gleccserek globális változásainak tudományos megértését segítik elő, hanem fontos alapot adnak a vízkészletek fenntartható kezeléséhez és a tengerszint-emelkedés hatásainak mérséklésére irányuló stratégiák kidolgozásához is."

Mi már korábban figyelmeztettünk.