Természetesen, itt van egy egyedi megközelítés az "5 szokás, amit a legtöbb ember titokban gyűlöl" témához: ### 5 Titkos Gyűlölt Szokás, Amiről Senki Sem Beszél 1. **Folyamatos Pörgetés a Közösségi Médiában** A napunk jelentős részét azzal töltjük,

Valószínű, hogy az alábbi szokásokat udvariasságból gyakorolod, ám érdemes lehet elgondolkodnod rajta, hogy talán jobb lenne, ha fokozatosan megszabadulnál tőlük.
Az etikettszabályok nyomon követése nem éppen egyszerű feladat, főleg, mivel ezek folyamatosan alakulnak és változnak az évek során. Sokszor találkozunk olyan hagyományokkal, amelyeket helyénvalónak hiszünk, ám valójában a többségnek kifejezetten idegesítőek lehetnek.
A Covid-járvány előtt nagy divatja volt az arcpuszinak vagy ölelésnek üdvözléskor, de ez a szokás is megváltozott a betegséghullám megjelenésekor, és valahogy úgy is maradt. Hacsak nem egy közeli barátoddal vagy családtaggal találkozol, inkább ne próbálkozz fizikai kontaktussal - sokan nem szeretik, és jobban örülnek egy sima köszönésnek, vagy csak ha finoman megérintik a vállukat.
Valamiért sokan úgy érzik, hogy ha valaki megkéri őket valamire, udvariasságból azonnal igent mondanak, még akkor is, ha valójában mást gondolnak. Igaz, hogy ettől a kérdező jól érzi magát az adott pillanatban, de nem szép dolog igent mondani úgy, hogy valószínűleg utólag ezen változtatni is fogsz. Ez mindkét oldalon frusztrációt fog okozni, és még neheztelés, sértődés is lehet belőle. Jobb ilyenkor (is) őszintének lenni, és inkább azt mondani, hogy időre van szükséged, és hamarosan jelentkezni fogsz a válasszal.
A bókok néha igazi örömforrást jelenthetnek, de nem mindenki számára. Tény, hogy sokan idegenkednek tőlük, mert úgy érzik, csupán felszínes udvariasságot takarnak, még ha az elismerés szándéka őszinte is. Különösen a külsejükkel kapcsolatos dicséretek okozhatnak kényelmetlen pillanatokat. Lehet, hogy a fogyásról tett megjegyzésed az illető szép új megjelenését dicséri, viszont azt is sugallhatja, hogy korábban nem volt elégedett az alakjával. Mielőtt bármilyen dicséretet megfogalmaznál, érdemes egy kis időt szánni arra, hogy átgondold a másik személyt és a szituációt – vajon tényleg jól esne neki az a mondat? Ha nem vagy biztos a hatásában, akkor talán a legjobb, ha inkább megtartod magadnak.
Talán úgy véled, hogy egy e-mailben szereplő több címzett esetén udvarias dolog, ha mindenkinek megküldöd a válaszodat. Valójában azonban sokan kifejezetten nem kedvelik ezt a gyakorlatot. Érdemes átgondolnod, hogy valóban mindenki érintett-e abban, amiről írsz, vagy csupán a feladó számára releváns az információ. Ha mindenkit belefoglalasz a válaszodba, azzal értékes időt rabolsz el több kollégádtól, hiszen sok esetben a kapott üzenet számos címzettje számára felesleges lehet az információ. A kommunikáció etikettje azt tanácsolja, hogy csak azoknak küldj választ, akik valóban igénylik a megosztott tartalmat.
Teljesen természetes, hogy azonnal bocsánatot kérsz, ha valakinek rálépsz a lábára vagy hibázol a munkában. Azonban vannak olyan emberek, akik minden apró dologért elnézést kérnek, ami egy ponton túl sok lehet a környezetüknek. Amennyiben te is folyamatosan ezt teszed, nemcsak másokat fogsz bosszantani, hanem amiatt is aggódni fognak, nehogy rosszul érezd valamiért magadat. Nyugodtan kérj bocsánatot - mértékkel, de soha ne vidd túlzásba -, viszont ha tényleg hibáztál, úgyis bocsánatot kérhetsz, hogy az elnézést szó helyett pozitív köntösbe bújtatod a mondatot, például így: "Köszönöm a türelmet, legközelebb pontosabb leszek." Így mindketten jól érzitek magatokat a beszélgetés elején, és egyikőtök sem fog szorongani, amiért rosszul indult a találkozás.