Igen, a 20. század előtt is számos beszámoló és történet létezett, amelyek UFO-kra, vagyis azonosítatlan repülő objektumokra utalnak. Az ókori civilizációk, például a rómaiak és a görögök, különböző égi jelenségekről írtak, amelyek sokszor modern értelemb

Az UFO-észlelések jelensége a 20. századra tehető, amikor is a modern technológia és a tömegkommunikáció fejlődése lehetővé tette, hogy az emberek szélesebb körben megosszák tapasztalataikat. Azonban, ha jobban megvizsgáljuk a történelem lapjait, kiderül, hogy az emberek már régóta beszámoltak különös égi jelenségekről. A régi kultúrák, mint például az egyiptomiak vagy a mezopotámiaiak, különféle írásos emlékekben és mítoszokban említik a "fénylő égi tárgyakat", amelyek sokszor különös formákat öltöttek. Ezek a beszámolók arra utalnak, hogy az UFO-készítmények észlelése nem csupán a modern korban jelent meg, hanem az emberi történelem során folyamatosan jelen volt, még ha más néven is emlegették őket.
Az UFO-észlelésekről szóló jelentések időről időre felkapottá válnak, és komoly kutatásokat is ösztönöznek. Az emberek azonban már évezredek óta bámulják az eget, és az ilyen észlelésekről szóló beszámolók messzire nyúlnak vissza. Mi volt tehát az első feljegyzett UFO-észlelés, és vajon a 20. század közepe előtt volt-e olyan időszak, amikor az UFO-król szóló jelentések mindennapossá váltak?
Sajnálatos módon a válasz nem túl világos, különösen, ha a modernitás előtti időszakokra tekintünk.
"Nincs egyetértés abban, hogy mi számít az első feljegyzett UFO-észlelésnek a történelemben" - mondta Chris Aubeck, független kutató, a Magonia Exchange igazgatója, ami egy nemzetközi UFO-történeti archiválási projekt, 15 tagországgal. Ez a vita nem a beszámolók hiányának köszönhető; számos lelet ábrázol rejtélyes, égi tárgyakat.
"Nyilvánvaló, hogy már az ókorban is különféle furcsaságokat és rendellenes jelenségeket dokumentáltak és ábrázoltak az emberek az égen" - osztotta meg Greg Eghigian, a Penn State Egyetem történész és biometikus professzora.
A beszámolók kontextusa és formája jelentősen megnehezíti annak egyértelmű meghatározását, hogy mi tekinthető az első dokumentált UFO-észlelésnek. Aubeck például arra hívja fel a figyelmet, hogy az ősi szövegek, mint a sumér és babilóniai ékírásos táblák – különösen a Šumma ālu-sorozat, valamint más jövendölési iratok a Kr. e. második és első évezredből – lehetnek az első ismert feljegyzések potenciális UFO-észlelésekről. Ezeket a feljegyzéseket azonban leginkább előjeleként értelmezik. Az ilyen beszámolók különböző alakzatokat és feketés meteorokat írnak le az égen, amelyeket akkoriban vallási jelenségként értelmeztek. Ugyanakkor e szövegekben nincsenek vizuális ábrázolások vagy illusztrációk, ami tovább bonyolítja a kérdést.
"Nem tudok sokat tulajdonítani ezeknek a történeteknek, mert teljesen elszakadnak attól a társadalomtól, amelyben készültek" - mondta Eghigian. Ezek a beszámolók talán nem is a Földet meglátogató földönkívüliekről szóló állítások, hanem inkább vallási szentírások vagy írott történetek. Ezekben az esetekben nehéz lehet elválasztani a kulturális hagyományokat attól, hogy egy egyén megpróbál leírni egy olyan látványt, amelyet nem tudott megmagyarázni, az üstökösöktől a lencseszerű felhőkig.
Az egyik példa szerint a németországi Nürnberg lakói 1561. április 14-én különös légi csatáról számoltak be. Arról írtak, hogy gömböket, kereszteket, hengereket és egy hatalmas, titokzatos, fekete nyíl alakú tárgyat láttak, amely a távolban zuhant le. Hans Glaser, egy helyi művész szerint, aki az eseményt ábrázoló fametszetet készített, a különböző égitestek "mind harcolni kezdtek egymással", amíg "kifáradtak... az égről a földre zuhantak, "mintha mind égtek volna", majd hatalmas füsttel elenyésztek a földön". UFO-kat azonban nem említett, csak annyit írt, hogy "az ilyen jelek mit jelentenek, azt egyedül Isten tudja".
Mivel a régmúlt példák értelmezése nem egyértelmű, ezek nem feltétlenül utalnak UFO-észlelésre. Ráadásul, noha az emberek évszázadok óta hisznek különböző idegen civilizációk létezésében, az igazi különbség az, hogy sokáig nem állították, hogy ezek az idegenek ténylegesen meglátogatták volna őket – mondta Eghigian.
Eghigian kutatásai alapján az első hivatalosan dokumentált "ufóészlelés" meglehetősen nemrégiben, 1947 júniusában következett be. Kenneth Arnold, egy amatőr pilóta, aki egy lezuhant teherszállító repülőgépet próbált megtalálni, a washingtoni Mount Rainier környékén repült, amikor kilenc, különösen nagy sebességgel, egymás mellett haladó objektumot pillantott meg. Eghigian véleménye szerint Arnold feltételezte, hogy ezek a repülők katonai gépek voltak, melyek létezéséről a közvélemény nem értesülhetett. Az észlelést követően Arnold a helyi újságnak adott interjút, amelyben megosztotta tapasztalatait.
Az egyik riporter rákérdezett, hogyan mozogtak a repülőgépek, Arnold pedig úgy írta le, mintha egy csészealj ugrált volna a vízen. A riporter ezt a leírást "repülő csészealj"-ra változtatta. A következő nyáron még több ember számolt be repülő csészealjak észleléséről. Ily módon az Arnold-féle észlelés indította el a modern UFO-kultúrát, ahogyan mi ismerjük.
Aubeck osztotta azt a nézetet, miszerint ezt az észlelést "széles körben a modern UFO-kultúra kiindulópontjaként tartják számon".
Eghigian mégis azt mondta, hogy a 20. század közepén a közvélemény nem azonnal a földönkívüliekre mutogatott. Ehelyett azt sugallták, hogy vagy az amerikai vagy a szovjet hadsereg volt az. A paranoia és a más emberekkel szembeni gyanakvás témája visszanyúlik a korábbi észlelésekre. Eghigian elmondta, hogy 1912-ben és 1914-ben számos léghajó-észlelés történt Angliában, és a civilek a németekre gyanakodtak.
A UFO-észlelések történetének feltérképezése végső soron hozzájárul az emberi történetmesélés mélyebb megértéséhez. "Az ufók megfigyeléseinek vizsgálata rendkívül fontos, mivel ezek a jelenségek a modern kori városi legendák megtestesítői" – fogalmazott Aubeck.