A forint is kap egy kis pofon a bankpiaci zűrzavar következtében.
Az amerikai bankrendszer körüli aggodalmak hatására a devizapiacok is érzékeny reakciókat mutatnak.
Az utóbbi hetekben jelentős aggodalmak merültek fel a régiós bankok, különösen az Egyesült Államokban, a hitelek minőségével és a kapcsolódó veszteségekkel összefüggésben. A Zions Bank nemrégiben bejelentette, hogy két kereskedelmi hitelén 50 millió dolláros veszteséget kénytelen elszámolni, mivel a hitelfelvevők pénzügyi helyzetével kapcsolatban csalás gyanúja merült fel. Hasonló pénzügyi visszaélés lehetősége állhat fenn a Western Alliance Banknál is. Ezen felül, több közepes méretű vállalat, mint például a First Brands és a Tricolor Holdings, csődvédelmet kért, ami újabb jelzés arra, hogy nem csupán a kisebb hitelfelvevők szenvednek, hanem a nagyobb cégek is nehéz helyzetbe kerültek, ami könnyen láncreakciót generálhat a piacon.
Ez a helyzet különösen aggasztó, mivel ha még a korábban stabil pénzügyi helyzetben lévő vállalatok is képtelenek visszafizetni hiteleiket, az komoly csorbát ejthet a hitelezők bizalmán. Ilyen körülmények között a bankok fokozott óvatosságra intenek, szigorúbb hitelkihelyezési politikát alkalmaznak, és megnövelik a tartalékaikat a várható veszteségek fedezésére. A veszteségek rögzítése és a csődeljárások következményei a bankok mérlegében tőkehiányhoz vagy likviditási problémákhoz vezethetnek. Ráadásul a nem banki hitelezési szektor terjedése tovább növeli a kockázatokat, mivel ez a szegmens lazább szabályozás alatt működik, és a benne keletkező veszteségek gyorsan elérhetik a hagyományos bankrendszert is.
A bankrendszerben megjelenő stressz tartósan negatív következményekkel járhat a gazdaság számára, még akkor is, ha nem ér el rendszerszintű szintet. A korábbi tapasztalatok alapján egy pénzügyi zavar akár 1 százalékos GDP-csökkenést is előidézhet az első évben, ráadásul a beruházások később még drámaibb mértékben csökkenhetnek. A bankok hitelezési aktivitásának visszaesése felerősíti a recesszió hatásait: a pénzintézetek magasabb kockázati felárakat alkalmaznak, ami tovább súlyosbítja a hitelfelvételi feltételeket, így a pénzügyi feszültség egy önmagát gerjesztő spirálba kerülhet.
A jelenlegi események tehát nem csupán egyedi problémák, hanem egy átfogóbb bizalmi válság tünetei lehetnek. A bankok által elszámolt veszteségek és a fokozódó hitelezési kockázatok egyaránt aláássák a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását. Amennyiben a befektetők kétségbe vonják a bankok megbízhatóságát, az betétkivonásokhoz és tőkepiaci nyomás növekedéséhez vezethet, ami újabb instabilitást generálhat. Ez a folyamat könnyen párhuzamba állítható a 2008-as pénzügyi válság előzményeivel, amikor a kezdetben csak elszigeteltnek tűnő rossz hitelek gyorsan rendszerszintű krízissé fejlődtek.
A banki stressz és a hitelpiaci instabilitás hatásai a devizapiacokra is kiterjednek, nem mentesítve azokat a globális gazdasági feszültségektől.
Ebben az időszakban fokozódik a menekülőeszközök iránti igény: a befektetők a dollárt, a svájci frankot és a japán jent biztonságosabb opciónak tekintik, míg a kockázatosabb, feltörekvő piaci valuták, például a forint, általában gyengülnek.
A pénzügyi instabilitás következtében a globális likviditás csökkenése volatilis árfolyammozgásokat eredményez, amit a forint is egyre inkább tapasztal.
A dollárhoz képest - amelyet magát is ütnek a banki aggályok miatt - gyengült a magyar deviza: 334,6 fölé is felszúrt az árfolyam, ahonnan most 333,75 alá korrigált vissza az árfolyam.
Az euróval szembeni napi maximum eddig 391,4 volt, ám a magyar forint mostanra 390,9-ig erősödött vissza.
