A klíma védelméért aggódók gyakran téves úton haladnak: a Földnek elengedhetetlenek a kérődzők.


A növényevő állatok kiváló példát nyújtanak arra, hogyan lehet a biológiailag lebomló biomasszát hatékonyan felhasználni a természetben.

Napjainkban kiemelkedő jelentőséggel bír az állattenyésztés, különösen a kérődző állatok és a gyepalapú tartás szerepének megértése a fenntartható fejlődés, az egészséges táplálkozás, valamint a környezetvédelem szempontjából. E témában fontos iránymutatást nyújthat az "Állattenyésztés és Takarmányozás" című folyóirat 70. évfolyamának második számában, 2021-ben publikált "A gyepre alapozott állattenyésztés szerepe és az állattenyésztéssel kapcsolatos szemléletváltás szükségessége napjainkban" című tanulmány. A cikket Póti Péter és Gyuricza Csaba írta, és alapvető kérdéseket vet fel a modern állattenyésztés jövőjéről.

A szerzők az anyagban leszögezik: függetlenül attól, hogy gyepre alapozott, vagy zárt rendszerű, intenzív, félintenzív, esetleg extenzív, illetve milyen méretű és hasznosítású állatfaj tartásáról van szó, célszerű ökológiai szemléletű tartástechnológiát alkalmazni. Ezzel ugyanis biztosítható a környezeti hatékonyságra, fenntarthatóságra alapozott, gazdaságilag hatékony termelés, melynek kialakításában, megvalósulásában a precíziós gazdálkodásnak (is) rendkívüli szerepe lehet.

A földi élet korai szakaszában már az alsóbbrendű élőlények is jelentős hatást gyakoroltak környezetükre. A természetben zajló rostbontási folyamatok túlnyomórészt mikroszkopikus organizmusok segítségével valósulnak meg, ugyanakkor az emberi beavatkozás is kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A szerves anyagok lebomlása elengedhetetlen ahhoz, hogy az elemek visszakerüljenek a természetes körforgásba. Azonban ennek üteme és hatékonysága lényegesen függ az emberi tevékenységektől és döntéseinktől.

A marhák legelésük során még a legeldugottabb gyepterületeket is gondosan ápolják, biztosítva ezzel a természetes egyensúlyt. - forrás: Pixabay

A gyepek és legelők az erdők után a Föld legfontosabb ökoszisztémái, a szárazföldek mintegy 40%-át borítják. A megfelelő gyephasználat és legeltetés ezért jelentős mértékben hozzájárulhat az emberiség hús- és tejellátásához, valamint természetes ipari alapanyagok, például bőr és gyapjú előállításához, miközben javítja a talaj termőképességét és csökkenti az eróziót. Nem a kérődző állatok jelentik a környezeti kockázatot, hanem a szakszerűtlen állattartás és az állati eredetű termékeket helyettesítő vegyipari alternatívák.

A növényevő gerinces állatok szervezete rendkívül ügyesen és hatékonyan irányítja a bontási és hasznosulási folyamatokat. Azok az anyagrészek, amelyek nem bomlanak le, illetve a nem hasznosuló bomlástermékek a bélsár és a vizelet formájában, optimális körülmények között jelentősen hozzájárulnak a talaj termőerejének, tápanyagellátottságának és vízmegtartó képességének javításához, valamint a talaj biológiai aktivitásának fokozásához.

Cikkünk az ajánló alatt folytatódik Műtrágya-megtakarítás felsőfokon: Kverneland Optima PUDAMA Hirdetés

Együttműködés, ami valódi megoldást kínál az agrárium kihívásaira Hirdetés

Napraforgó: Ne csak a terület bővüljön! Fedezd fel a lehetőségeket!

Miért használjon Ön is biostimulátort napraforgóban? Hirdetés

Az AÖP-dilemma: Olcsóság vagy Hasznosság? - Heti Körkérdés Hirdetés Képzeljük el, hogy mindannyian szembesülünk egy fontos kérdéssel: mi a fontosabb számunkra, az ár, vagy a valódi érték? Az AÖP-dilemma középpontjában ez a választás áll. Az olcsó termékek vonzóak, hiszen pénztárcánkat kímélik, de vajon mennyire szolgálják a hosszú távú igényeinket? Ezzel szemben a hasznos, de esetleg költségesebb megoldások sokszor tartósabb eredményt nyújtanak. A heti körkérdésünkben arra kíváncsiak vagyunk, hogy ti mit választanátok: az olcsóság kényelmét, vagy a hasznosság által kínált értéket? Oszd meg velünk véleményedet, és tudd meg, mások hogyan látják ezt a dilemmát! Hirdetés

Milliárdos károkat okoz, és évről évre újra támad - te hogyan védekezel a tavaszi fagy ellen? Ismerd meg hatékony megoldásainkat!

A napraforgó termésbiztonsága a föld mélyén gyökerezik.

HE-VA megoldások a napraforgó-termesztésben Hirdetés

A jelenlegi köztudattól és sok esetben gyakorlattól eltérően a növényevő állatok emésztési sajátosságait, azok evolúciós jellemzőit alapul véve, a tudomány és technológia adta lehetőségeket kihasználva az egyéb célra nem hasznosítható biológiailag lebontható biomassza irányított, szabályozott és kontrollált biológiai lebontási, átalakítási technológiájának kidolgozásánál ezt az "anyagátalakulási szabályozási formát" lenne célszerű alapul venni. Az alapvető különbség a technológiai megoldásokon túl az input anyagokban, a teljes folyamat tervezett véghezvitelében és a folyamatoptimalizálás céljában van. A növényevő állatok tehát példát mutathatnak korunk egyik legnagyobb problémájának a megoldására, azaz a nagy mennyiségű, kezeletlen, ám biológiailag lebontható biomassza hasznosításra. Ennek révén lehetőség nyílhat a légkör és a talajvíz védelmére, talajaink szervesanyag-tartalmának növelésére.

Amikor például húst kínálnak, egyúttal hozzájárulnak a talaj termőképességének javításához, miközben mérséklik az erózió és a defláció hatásait. - forrás: Pixabay

A lényegi kérdés az, hogy az emberiség mennyire és milyen formában képes kihasználni ezt az értékes erőforrást.

A növényevő kérődző haszonállatokkal kapcsolatos kritikák gyakran kiragadott példákra, esetenként tudományos alátámasztású (mint például a metán- és ammóniakibocsátás) vagy éppenséggel nem megalapozott állításokra (például a marhahús előállításához szükséges vízfogyasztásra) építenek. Ezen túlmenően sokan a helytelen, nem megfelelő állattartási módszerek, például a szakszerűtlen legeltetés következményeire is felhívják a figyelmet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a haszonállattartás kedvezőtlen megítélését alátámasztó állítások cáfolata önmagában nem elegendő, mivel a viták gyakran egymásnak ellentmondó állítások körül forognak. Éppen ezért a szakmai szempontból helytálló, tudományos alapokon nyugvó és rendszerszintű összefüggéseket bemutató érvek, valamint a jól kidolgozott állattartási gyakorlatok ismertetése jelenthetik az egyedüli utat a pozitív megítélés eléréséhez. Csak így van esély arra, hogy az állattenyésztés és állattartás társadalmi megítélése egyre inkább szakszerűbb és tudományosan megalapozott legyen, ezzel párhuzamosan pedig hozzájáruljon az ágazat fejlődéséhez is.

Összegzésként megállapítható, hogy a szakszerű gyephasználat és legeltetés globális szinten körülbelül 30-35%-ban hozzájárul az emberiség húsellátásához, miközben a tejtermeléshez kisebb mértékben, de mégis jelentős mértékben biztosítja a szükséges alapanyagokat, mint például a bőrt és gyapjút. E gyakorlatok során nemcsak a talaj termőképessége nő, hanem a talajerózió és defláció kockázata is csökken. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nem szakszerű gyephasználat és legeltetés komoly környezeti problémákat okozhat. A kutatók szerint az igazi környezeti kockázatot nem maguk a kérődző állatok jelentik, hanem a helytelen állattartási gyakorlatok, a hiányzó szakértelem, valamint a mezőgazdaságban, különösen az állattenyésztésben alkalmazott, alapanyagokat helyettesítő vegyi eljárások.

Természetesen, itt van egy egyedi szöveg a kért témában: **Kép forrása: Pixabay** Fedezd fel a kreativitás határait a Pixabay segítségével! Ez a platform gazdag képgalériát kínál, ahol találkozhatsz lenyűgöző fényképekkel, illusztrációkkal és grafikákkal, mindezt díjmentesen. Legyen szó személyes projektről vagy professzionális munkáról, a Pixabay biztosítja a szükséges vizuális tartalmat, hogy ötleteidet életre kelthesd. Ne habozz, merülj el a képek világában, és találd meg a tökéletes indexképet!

Related posts