A kormány véglegesen elhatározta: Így fognak működni az órák! Ez a változás 2025 márciusában lép életbe.
Az időeltolódás továbbra is része marad mindennapjainknak. Bár évek óta vita folyik az eltörléséről, 2025-ben ismét sor kerül az óraátállításra. A nyári időszámításra való átállás március 30-án történik, amikor az órákat hajnali 2 óráról 3 órára állítják előre.
A nyári időszámítás bevezetését eredetileg az energiatakarékosság szándékával indították, hiszen a hosszabb nappali fényforrások segítségével csökkenteni lehetett az elektromos áram felhasználását. Azonban a technológiai fejlődés és az energiahatékony világítás elterjedésével ez a korábbi előny mára már nem jelentős. Az Európai Unió 2018-ban már döntést hozott az időszámítás eltörléséről, de az országok között nem sikerült konszenzusra jutniuk abban, hogy a nyári vagy a téli időtartamot tartsák meg. Ennek következtében az EU legalább 2026-ig fenntartja a jelenlegi időszámítási rendszert. Bár számos ország támogatja a váltás eltörlését, a kérdés megoldása továbbra is vitatott, és a véglegesen elfogadandó időzónáról nincs egyetértés.
A szakértők szerint az időszámítás váltakozása negatívan befolyásolja az egészséget. Az emberi biológiai óra nehezen alkalmazkodik az ilyen változásokhoz.
"A nyári időszámításra való áttérés egy órával rövidíti az alvásidőt, ami alváshiányt okozhat. Ez pedig fokozza a szívroham kockázatát és a közlekedési balesetek előfordulásának valószínűségét" - nyilatkozta RNDr. Tomáš Novotný, a kronobiológia területének szakértője.
Az orvosi szakértők megfigyelései szerint az óraátállítás különösen súlyosan érintheti az érzékenyebb csoportokat, mint például az időseket vagy az alvászavarokkal küzdő egyéneket. A legszembetűnőbb hatások általában az átállítás utáni első néhány napban jelentkeznek, de az alvási nehézségek és a koncentrációs problémák akár hetekig is elhúzódhatnak. A pszichológiai következmények között fáradtság, ingerlékenység, sőt, enyhe depressziós tünetek is megjelenhetnek.
A nyári időszámítás támogatói szerint a hosszabb esti világosság több lehetőséget nyújt a szabadidős tevékenységekre. Ezzel szemben az ellenzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a reggeli sötétség nehézségeket okozhat, különösen a gyermekek és a korán kelő munkavállalók számára.
Számos ország és szakértő szorgalmazza az időeltolódás megszüntetését, azonban a politikai konszenzus továbbra is hiányzik. Az Európai Unió az egyes országokra bízta a döntést, hogy a nyári vagy a téli időszámítást kívánják-e megtartani. Ez patthelyzethez vezetett, hiszen minden ország más állásponton van, így nincs egységes időszámítás Európában.
A cseh közvélemény határozottan a nyári időszámítás eltörlése mellett áll. Egy 2018-ban készült STEM/MARK kutatás eredményei szerint a válaszadók 70%-a nem ért egyet a jelenlegi időátállítási rendszerrel. A nyári időszámítás hívei a hosszabb estéket és a szabadban eltöltött időt emelik ki, míg a téli időszámítás támogatói arra hívják fel a figyelmet, hogy ez az időzóna jobban illeszkedik az emberi bioritmushoz.
Amennyiben a jövőben megszűnik az óraátállítás, az egyes országoknak saját belátásuk szerint kell dönteniük, hogy mely időzónát kívánják megőrizni. A Cseh Tudományos Akadémia azt ajánlja, hogy tartsák fenn a közép-európai időszámítást (téli időszámítást), mivel ez a megoldás jobban illeszkedik az emberi biológiai ritmushoz.
Bár az óraátállítás egyelőre elkerülhetetlen, néhány módszerrel csökkenthetők a negatív hatásai:
Csehországban az óraátállítás legalább 2026-ig fennmarad, kivéve, ha az Európai Unió más irányt mutat. A 2025-ös nyári időszámítás március 30-án kezdődik, és október 26-ig tart. Jelenleg nem világos, hogy a felek valaha is képesek lesznek konszenzusra jutni e kérdésben. Addig is az évente esedékes óraátállítás folytatódik, miközben a téma körüli diskurzusok továbbra is zajlanak, és talán a közeljövőben véglegesen eldől, hogy megszüntetik-e ezt a gyakorlatot.
