A magyar kormány számára jelentős jelentőségű dokumentumot hagyott jóvá az Európai Unió Tanácsa.
Az Európai Unió Tanácsa zöld utat adott Magyarország középtávú költségvetési tervének, ezzel egyértelmű irányt mutatva az ország kiadási politikájának. Továbbá, egy ajánlást is elfogadtak, amely a túlzott deficit 2026-ig történő felszámolására vonatkozik. Ezek az intézkedések szorosan összefonódnak az EU új gazdasági irányelveinek végrehajtásával - tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa.
A Tanács döntése értelmében Magyarországnak biztosítania kell, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg a 4,3%-ot, 2026-ban pedig a 4 %-ot. Ez összhangban áll az ország középtávú költségvetési-strukturális tervében megfogalmazott célkitűzésekkel.
Az új gazdaságirányítási keret, amely 2024. április 30-án lépett életbe, megköveteli a tagállamoktól, hogy 4-5 éves időtávra készítsenek nemzeti középtávú költségvetési és strukturális terveket. Ezek a dokumentumok kulcsszerepet játszanak az új rendszer működésében, mivel céljuk az államadósság mérséklése vagy stabil szinten tartása, valamint az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított 3%-os határon belül tartása a középtávú időszak során.
A tervek között reformok és beruházások szerepelnek, amelyek célja, hogy válaszoljanak az európai szemeszter keretében azonosított legfontosabb kihívásokra és az EU közös prioritásaira.
Minden terv magában foglal egy nettó kiadási pályára vonatkozó kötelezettségvállalást, amely gyakorlatilag költségvetési korlátot határoz meg a terv időtartamára.
A túlzott hiány kialakulása esetén alkalmazandó eljárás célja, hogy szigorúbb ellenőrzés alá vonja az érintett tagállamot, valamint ösztönözze a hiány mérséklésére irányuló hatékony lépések megtételére. Ennek az eljárásnak a végső célja a tagállamok adósságfenntarthatóságának megerősítése és stabilitásuk biztosítása.
Az Európai Unió szerződései előírják, hogy a tagállamoknak szigorúan be kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési hiányuk nem haladhatja meg a bruttó hazai termékük 3%-át, és az államadósságuk sem lépheti túl a GDP 60%-át. Ezen referenciaértékek betartása minden egyes tagállam számára kötelező.
