A Magyar Nemzeti Bank tartaléka a világ rangsorában a 43. helyet foglalja el.

A jegybanki tartalékok kritikus fontosságúak a globális gazdasági stabilitás szempontjából, segítik az országokat fizetési mérleg kötelezettségeiknek teljesítésében, és pufferként szolgálnak a gazdasági vagy geopolitikai sokkok ellen.

A világ tíz legnagyobb országának összesített valuta- és aranytartaléka eléri a lenyűgöző 9,4 billió dollárt, ami a globális tartalékok több mint 60%-át képviseli. Ez az adat rávilágít arra, hogy ezek az országok milyen jelentős szerepet játszanak a pénzügyi rendszer stabilitásában.

A jegybanki tartalékok az ország pénzügyi védelmét szolgáló erőforrások, amelyek devizák, arany és más likvid eszközök kombinációjából állnak. Ezek a tartalékok kulcsszerepet játszanak a valuták stabilitásának megőrzésében és a pénzügyi válságok hatékony kezelésében. A Magyar Nemzeti Bank jelenleg a 43. helyen áll a globális rangsorban.

A World Factbook adatai alapján Kína jegybanki tartalékai elérik a 3,5 billió dollárt, amely messze meghaladja a többi ország tartalékait.

A The Economics Review elemzése alapján Kína tartós kereskedelmi többletének eredményeként több deviza érkezik az országba, mint amennyi onnan kifelé áramlik.

A jüan (RMB) gyors felértékelődésének megakadályozása érdekében a Kínai Népi Bank (PBC) más valuták vásárlásával beavatkozik a devizapiacokon.

A 2008-as globális pénzügyi válság után a svájci frank iránti kereslet drámaian megnőtt, mivel a befektetők biztonságos menedékként kezelték. Ez a megnövekedett érdeklődés jelentős felfelé irányuló nyomást gyakorolt a valuta értékére.

Ez azért problémás, mert ahogy a svájci frank értéke gyorsan emelkedik, az import olcsóbbá válik, ami lefelé nyomja az általános árakat és defláció kockázatát hordozza magában.

Ennek a kockázatnak az ellensúlyozására a Svájci Nemzeti Bank (SNB) nagy mennyiségű devizát vásárolt, lassítva a frank árfolyamának emelkedését, jelentősen bővítve tartalékait.