A megunhatatlan Munkácsy: A világsiker lenyűgöző története - KÉPEKKEL | ma7.sk Fedezd fel Munkácsy Mihály varázslatos világát, ahol a festészet és a történelem találkozik! Cikkünkben bemutatjuk a művész életét és munkásságát, amely nem csupán a magyar, h
Munkácsy kora leghíresebb magyar festője volt, nemzetközi sikereihez óriásvásznai és a nagypolgárság világát megjelenítő szalonzsánerei egyaránt hozzájárultak. De az sem volt mellékes körülmény, hogy csaknem három évtizeden át Párizsban élt, és olyan emberek karolták fel, akik tudatosan törekedtek hírnevének megalapozására.
Munkácsy 1844-ben Lieb Mihály Leó néven látta meg a napvilágot, korán árvaságra jutott, és asztalosinasként kezdett dolgozni. Miután kiderült festői tehetsége, előbb Bécsben, majd Párizsban, Münchenben és Düsseldorfban folytatta tanulmányait. Hazatérésekor nevét szülővárosa után Munkácsyra magyarosította. 1867-ben a Nemzeti Múzeum megvásárolta a Vihar a pusztán című képét.1870-ben megkapta a párizsi Szalon aranyérmét Siralomház című művéért, ez hozta meg számára a hírnevet.1871-ben Párizsba költözött és ismert festővé vált. Nagy hatással voltak rá Gustave Courbet és Jean-Francois Millet képei. 1880 és 1895 között festette meg leghíresebb alkotását, a Krisztus-trilógiát. 1891-ben megbízták a Honfoglalás elkészítésével. Jellemző rá, hogy az alkotást alapos kutatómunka előzte meg, vázlatok egész sorát készítette el. Otthonosan mozgott a figurális kompozíciók, a portrék, a csendéletek és a tájképek világában is.
1878-ban Karl Sedelmeyer, a műkereskedelem jeles alakja és mecénása, jelentős változást hozott Munkácsy életébe. A festőművész 10 éves szerződést kötött vele, amely lehetővé tette műveinek széleskörű értékesítését. Sedelmeyer a Milton című festményét, amellyel a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, európai körútra vitte, emellett ő volt az, aki Munkácsy figyelmét a monumentális képek felé irányította, és segített megszervezni európai, valamint amerikai utazásait is. Ennek következtében Munkácsy alkotásai szinte teljes mértékben külföldi vásárlókhoz, főként amerikai magángyűjtőkhöz jutottak el. Különösen érdekes a két neves Krisztus-kép története; ezeket John Wanamaker, egy amerikai áruházlánc alapítója vásárolta meg, és egészen 1989-ig a philadelphiai áruházában álltak kiállítva. A festmények csak a '90-es években tértek vissza Magyarországra, és a 2000-es évek második évtizedében kerültek a közvagyonba.
Az első kiállítás, „Egy legenda születése - Az első sikerek” címmel, Munkácsy Mihály művészi pályafutásának kezdeti szakaszát idézi fel. Az eseményen a festő ikonikus alkotásai, mint az „Ásító inas”, a „Siralomház”, a „Rőzsehordó nő”, az „Éjjeli csavargók” és a „Köpülő asszony” mellett az „Új művészi hitvallást hirdető Műterem” című festmény is helyet kapott, amely már a szalonképek világának előfutáraként van jelen, bemutatva Munkácsy és felesége intim pillanatait. A kiállításon megismerkedhetünk a Munkácsy-hagyatékban fennmaradt művészkellékekkel és kultusztárgyakkal is, amelyek betekintést nyújtanak a művész mindennapi életébe és munkafolyamataiba. Ezen kívül láthatók azok a korabeli nyugati festmények is, amelyek inspirációt adtak Munkácsy híres alkotásaihoz. Például a „Köpülő asszony” Jean-François Millet „Vajat köpülő fiatal nő” című művéből merített ihletet, míg a „Zálogház” Ferdinand Heilbuth hasonló című festményére építkezik. Ez a kiállítás nem csupán Munkácsy fejlődését tükrözi, hanem a művészeti hatások és kapcsolatok gazdag hálózatát is feltárja.
A harmadik egység a "Kolosszálképek" festője: a világszerte ismert Munkácsy. Itt a mester monumentális alkotásai találhatóak, köztük a Krisztus-trilógia, a hazánk épülő Országházának készített Honfoglalás, valamint a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképe, A reneszánsz apoteózisa. Ezek az óriásképek nem csupán méretük miatt emelkednek ki, hanem egyetemes üzenetük révén is hatnak a közönségre. Sedelmeyer jóvoltából pedig több millió ember csodálhatta meg őket utazásaik során. Munkácsy világhírűvé válásához döntő módon hozzájárult a Krisztus-trilógia. A jelenlegi kiállításra két lenyűgöző kolosszálkép érkezett: a trilógiából a Golgota a debreceni Déri Múzeumból, valamint a kései főmű, a Honfoglalás az Országház gyűjteményéből, amelyen a fehér ló legendája elevenedik meg. A reneszánsz apoteózisa a bécsi Szépművészeti Múzeum lépcsőházában látható, és az olasz reneszánsz diadalát ünnepli. A megbízást 1886-ban Ferenc József császár adta, és bár nem freskó, hanem vászonra készült, mérete eléri a 100 négyzetmétert. Vízszintes elrendezése egy domború kupola illúzióját kelti. A képen többek között Veronése, Tiziáno, Leonardo, Raffaello, Michelangelo, és még Munkácsy maga is megjelenik a jobb oldalon, a női aktmodellek mögött.
Az ötödik tematikai egység a Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka címet viseli és a párizsi szalonok világába vezet bennünket. A legtöbb szalonkép Pákh Imre, a híres Munkácsy-gyűjtő kollekciójában található, ezekből a mostani tárlaton is láthatunk egy gazdag válogatást. A Reggel a nyaralóban című például kifejezetten a kiállításra érkezett Amerikából. Ugyancsak ebben a teremben látható Liszt Ferenc portréja is. Korabeli méltatói azt írták erről az alkotásról, hogy ha Munkácsy csak ezt az egyetlen képet festette volna életében, akkor is világhírű lehetne.
Munkácsy Mihály utolsó évei a sötétség és a fájdalom jegyében teltek, elmeállapota miatt zárt intézet falai közé kényszerült. 1900. május 1-jén, mindössze 57 esztendős korában távozott az élők sorából, Bonn közelében. A Műcsarnokban helyezték örök nyugalomra, és május 9-én hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy utolsó búcsút vegyen a híres festőtől, aki a Fiumei úti temetőben találta meg végső nyugalmát.
Megbecsültsége kapcsán érdemes megemlíteni, hogy számos tér, utca, iskola és múzeum viseli a nevét. Ezen kívül az ő tiszteletére alapították a képzőművészeknek adományozható legnívósabb magyar állami kitüntetést is.
