A padló közelsége egy különös érzést ébreszt bennem. A talajhoz való közelség nem csupán fizikai értelemben értendő; ez egyfajta kapcsolódás a földdel, amely stabilitást és biztonságot nyújt. Amikor leülök, vagy éppen a földön fekszem, érzem, ahogy a vilá
Bármilyen kormány kerül hatalomra az e sorok nyomdába kerülése táján lezáruló parlamenti választásokon, az első fogalom, amivel nagyon gyorsan meg fog kelleni ismerkednie, az a válságkezelés. Az első elnökválasztási forduló után kirobbant politikai cirkusz csak enyhe vicc ahhoz képest, ami a gazdasági fronton közelít, és ez egy felkészületlen kormánynak olyan parasztlengőt tartogat, aminek a padló adja majd a párját.
Az utóbbi napok politikai zűrzavara közepette szinte észrevétlenül zajlott le a hír, miszerint a pénzügyminisztérium újabb hitelfelvételi kísérletet tett. Korábban ez a folyamat zökkenőmentesen zajlott, hiszen az ország már hosszú ideje hitelből élvezi a bőséget, mintha a holnap sosem érkezne el. Most azonban a bankárok olyan magas kamatlábakat kértek, hogy még a legjobban felkészült hazai szakemberek is meglepődtek, és végül visszaléptek az üzlettől. Érdekes, hogy ez az esemény az elnökválasztás első fordulóját követően történt. Az eset egyik lehetséges magyarázata, hogy a bankok képviselői a politikai helyzetben túlzott kockázatokat láttak, ami miatt megemelték a kamatokat.
Valószínűleg a közeljövőben újra nekivágnak a hitelfelvételnek a minisztérium illetékesei, hiszen a nemzeti kincstárnak még körülbelül 17 milliárd lejre van szüksége az idei év során, hogy rendezni tudja kötelezettségeit, beleértve az állami bérek és szociális juttatások kifizetését is. November közepéig összesen 218 milliárd lejt helyeztek ki, amelynek jelentős hányada a meglévő államadósság kamataira fordítódott.
Ez a hitelgikszer már csak a hab a tortán az eddig is meglevő gondok mellé. Most érnek be a durván két utóbbi kormányzati ciklus csődös gazdaságpolitikájának, a valós gazdasági teljesítménnyel köszönő viszonyban sem levő állami béremeléseknek és az egyéb juttatások fedezet nélküli emeléseinek az eredményei. Az már tudott, hogy a kormány a háttérben tárgyal az adóemelésekről, mert ha nem lát neki helyretenni az államháztartás egyensúlyát, akkor érzelmes búcsút inthet az európai uniós alapoknak. Ez eddig egy lassú és fájdalmas válságkezelést sejtetett a következő kormányzati ciklusra. Csakhogy, ha az összintézményi trehányság és az egyéb elégedetlenségek nyomán kirobbant politikai cirkusszal sikerül egy olyan kormánynak hatalomra jutni, amelynek egyáltalán megfordul a fejében az euroatlanti iránytól való elfordulás, akkor nemcsak az uniós pénzeket zárják hét lakat mögé, hanem a hitelcsapot is megfizethetetlen kamatokkal hegesztik be. Uniós források és hitelek nélkül a haza gazdasága a tavaszig sem húzza ki csőd nélkül, mert az állam saját adóbevételei már arra sem elegendőek, hogy az állami béreket és a nyugdíjakat állják belőle, egyéb kiadásokról nem is beszélve. Ez az eshetőség gyors, és nagyon fájdalmas válságkezelést hozhatna magával. Ami jön, az az adófizetőnek mindenképpen fájni fog, a kormányalakítás csak arról dönt, hogy erősen vagy nagyon erősen.
