A Paks II. projekt, öt évnyi várakozás után, végre birtokába vette a leglényegesebb engedélyt. Azonban az útja nem volt zökkenőmentes, mivel "fordítási problémák" is felmerültek a folyamat során.

A Paks II. létesítési engedélyének kérelmét eredetileg 2019 végén nyújtották be a hatóságokhoz. Az Országos Atomenergia Hivatal 2022-ben ugyanakkor feltételesen hozzájárult az engedélyhez, de előírta, hogy egy lényeges dokumentációt módosítani kell. Ennek hiányában a Paks II. csak az alapozási munkálatokba kezdhetett, méghozzá teljesen saját felelősségére. Két év kemény munka telt el, mire sikerült a szükséges dokumentációt megfelelő formába önteni. Végül a beruházás zöld utat kapott, de az már most biztos, hogy a költségek meghaladják a 12,5 milliárd eurós keretet.

Az új paksi atomerőmű megkapta a kulcsfontosságú engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) - állapítható meg a hivatal honlapján közzétett friss határozatból. A létesítési engedélyt már 2022-ben kiadták, de csak egy feltételes keretben, mivel a hivatal visszatartási pontot állított fel. Ez azt jelentette, hogy a Paks II. projektcég a saját felelősségére megkezdheti az alapozási munkálatokat, de a további munkálatok csak akkor folytatódhatnak, ha a létesítési engedély alapját képező úgynevezett Előzetes Biztonsági Jelentést (EBJ) frissítik és újra benyújtják, amit az OAH jóváhagy. Most azonban elérkezett a várva várt pillanat: a hivatal feloldotta a visszatartási pontot, így a beruházás végre zöld utat kapott. Természetesen, a különböző részengedélyezési eljárásokat még el kell végezni a folyamat során, ahogyan azt eddig is tették.

A létesítési engedély megszerzése enyhén szólva nem ment zökkenőmentesen: az eredeti kérelmet a Paks II. 2019 végén nyújtotta be, vagyis öt évbe telt az alapesetben egyéves eljárás lezárása. A feltételes létesítési engedély kiadása után a frissített EBJ-t a Paks II. 2022 novemberében terjesztette be, ám a hivatal

a valószínűsített fordítási problémákra visszavezethető pontatlanságok feloldása érdekében kérte az angol nyelvű változatot is

- a határozatban szereplő tájékoztató értelmében olvasható. Ezt követően az OAH észrevételei alapján a Paks II. néhány szakaszát felülvizsgálta és újra benyújtotta. Az utolsó dokumentumot, amely a visszatartási pont feloldásának vizsgálatához szükséges, a Paks II. idén augusztus 2-án terjesztette elő. Csak ezt követően kezdte meg az OAH a visszatartási pont feloldására irányuló eljárást - tehát

2022 novemberétől 2024 augusztusáig a Paks II., a kivitelező Roszatom és az OAH lényegében azon fáradoztak, hogy az EBJ-t olyan szintre emeljék, amely már megfelel a szükséges követelményeknek.

Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a visszatartási pont feloldásáról beszélt, kiemelve, hogy ez az úgynevezett első beton öntéshez szükséges előzetes biztonsági jelentés elfogadását jelenti. Azonban ez a lépés jóval többet jelent, mint csupán az első betonöntési folyamatot, amelyre a miniszter tájékoztatása szerint a következő év elején kerülhet sor.

A kisebb engedélyezési eljárások során előfordulhatnak nehézségek - ahogy az alábbi ábra is szemlélteti, a Roszatom és a Paks II. nem éppen zökkenőmentesen navigálnak a magyar és uniós szabályozási keretek között. Mindazonáltal,

a beruházás e tekintetben még soha nem volt ennyire sínen.

Közben azonban egyre inkább kétséges, hogy mennyibe fog kerülni az új erőmű a magyar adófizetők számára. A kormány november 19-én benyújtott egy törvénymódosítást az országgyűléshez, amely lehetőséget adna a Paks II.-nek arra, hogy a következő tavasztól módosítsa a Roszatommal kötött fővállalkozói szerződést, beleértve a kivitelezési költségek emelését is. A projekt több éves késlekedése és a növekvő költségek miatt az áremelés kétségtelenül indokolt lehet. Ugyanakkor a kormány eddig azzal érvelt a projekt mellett, hogy a 12,5 milliárd eurós összeg (amelyből 10 milliárd eurót az orosz állam biztosít hitel formájában) fix, és a költségnövekedéssel kapcsolatos kockázatokat a fővállalkozónak kellene viselnie.

Jelenleg még nem áll rendelkezésre információ a paksi bővítés várható költségeiről. Gulyás Gergely, a kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón hangsúlyozta, hogy a projekt költségeivel kapcsolatos tárgyalások még zajlanak. A nemzetközi tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy a végső összeg lényegesen magasabb lesz, mint a kezdeti szerződéses ár.