A parajdi bányavíz hatására a Kis-Küküllő sótartalma a tengervíz szintjét is meghaladta, ami elindította a halak pusztulásának szomorú folyamatát.
A Kis-Küküllő vízének sótartalma szerdán elérte a 36 800 mikrosiemens per centiméter (μS/cm) értéket, ami becslések szerint 18-26 gramm oldott sót jelent literenként. Ez az érték összehasonlítható, sőt, helyenként még magasabb is, mint a tengervíz sótartalma. A kloridion-koncentráció 15 207 milligramm per liter (mg/l) volt, tehát több mint 15 gramm só található literenként. Ennek következményeként halak százai pusztulnak el Parajd alatt, és több védett faj is érintett a problémában. A biológiai sokféleség védelme érdekében sürgős intézkedések szükségesek, mivel a természetes ökoszisztéma összeomlásának folyamata már megkezdődött.
"Amiért aggódtunk, most valóra vált" – írta ki Facebook-oldalára Fülöp Tihamér ökológus. Azonnal érdeklődtünk tőle a helyzet súlyosságáról. A Transtelexnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a jelenlegi helyzet a 2000-es évek ciánszennyezésére emlékeztet, amikor a Szamos és a Tisza is súlyos károkat szenvedett. A sóval telített víztömeg most végigáramlik a Kis-Küküllőn, hogy elérje a Nagy-Küküllőt, végül pedig a Marost is, komoly ökológiai és mezőgazdasági következményeket okozva.
A Kis-Küküllő élővilága jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe a sószennyezés következtében. Ez különösen aggasztó hatással van az olyan őshonos halfajokra, mint a rózsás márna (Barbus barbus), a botos kölönte (Cottus gobio), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), a pénzes pér (Thymallus thymallus) és a sebes pisztráng (Salmo trutta). E fajok fennmaradása és sokszínűsége veszélybe került, ami nemcsak a vízi ökoszisztéma, hanem az egész környezet egészségére kedvezőtlen hatással van.
A legnagyobb veszélyt azonban a védett fajok, például az ingol (Eudontomyzon danfordi), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), a Petényi márna (Barbus petenyi) és a balkáni csík (Sabanejewia balcanica) fenyegeti - figyelmeztetett Fülöp Tihamér, a neves ökológus.
Hartel Tibor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója, a közösségi médián keresztül osztotta meg aggasztó tapasztalatait a Kis-Küküllőn történt tömeges halpusztulásról. A folyó Parajd alatti szakaszán a halak szenvednek: egyesek vergődnek, mások pedig már elpusztult állapotban sodródnak a vízben – írta meg.
Szakács László, aki a helyszínen dokumentálta a jelenséget, észrevette, hogy több fiatal egyed is elpusztult, ami arra utal, hogy az utánpótlás generációja komoly veszélyben van. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az élővilág vesztesége mellett ez a helyzet a természetvédelmi rendszer gyengeségeire is rávilágít.
Hartel Tibor megfogalmazása szerint ez nem csupán egy ökológiai válsághelyzet, hanem a természetvédelmi rendszerek teljes kudarcának is tekinthető.
A legaggasztóbb hatás, hogy a só beszivárog a talajba is, így a talajvíz szennyeződésével a zöldségtermesztés is veszélybe kerül, ami a térségben számos család megélhetésének alapja - magyarázta a Transtelexnek Fülöp Tihamér.
Az ökológus véleménye szerint a természet rendelkezik a regenerálódás képességével, amennyiben időben megállítják a sós víz behatolását. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a szennyezéstől mentes mellékfolyók élővilága újból benépesítse a főágakat. Jelenleg azonban sajnos nincsenek pozitív jelek arra vonatkozóan, hogy a helyzet kedvező irányba fordulna.
A halpusztulás hátterében a sókoncentráció drámai emelkedése áll, amely a Korond-patak egyik gátjának megbontásával kezdődött. A parajdi bányakatasztrófát követően romániai és nemzetközi szakértők közösen hozták létre a tervet, miszerint két kisebb gátat építenek a Korond-patakra. E lépés célja az volt, hogy lassítsák a vízfolyás sebességét, ezzel csökkentve a további beomlások, a sószennyezés és a környezeti károk kockázatát. A Salrom kivitelezője azonban saját hatáskörében döntött úgy, hogy nyitott rést alakít ki a felső gátban, lehetővé téve ezzel a nehézgépek behajtását a területre. A kivitelezés vezetői szerint ez a lépés elengedhetetlen volt a helyszíni körülmények miatt, ám a döntést több szakértő és politikai szereplő is megkérdőjelezte, felvetve a kérdést, hogy vajon valóban indokolt volt-e a kockázatos intézkedés.
A Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség (ISU) csütörtök reggel bejelentette, hogy a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt több településen vízhiányra lehet számítani. Ennek következtében a dicsőszentmártoni kórházból hazaküldik és áthelyezik a betegeket, továbbá a tervezett műtéteket is elhalasztják, mivel az ivóvíz hiánya komoly problémát jelent.
A kialakult káosz nyomán már nemcsak Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, de Tánczos Barna pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is felszólalt. A mai kormányülésen nyilvánosan követelte a Salrom vezetőségének leváltását, az elhibázott döntések és a nem megfelelő válságkezelés miatt.
Fülöp Tihamér véleménye szerint a vezetők leváltása önmagában nem elegendő megoldás. Az ökológus úgy gondolja, hogy a Salromot arra kellene kötelezni, hogy pótolja a Kis-Küküllő mentén kialakult környezeti károkat. Emellett a cégre kiszabott bírságokat egy független természetvédelmi alapba kellene befizetni. Ez az alap lehetőséget adna a folyó és annak környezetének rehabilitációjára, az élőhelyek helyreállítására, valamint a szennyezés hosszú távú következményeinek enyhítésére. "A pénzt nem szabad egyik állami zsebből a másikba átcsoportosítani" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy minden olyan vállalatot, amely komoly környezeti károkat okoz, hasonló felelősségvállalásra kellene kötelezni.
