A szlovák óvodákban és iskolákban a beszédfejlődés néha megakadhat vagy visszaeshet.
A gyerekek beszédfejlettsége között akár több évnyi eltérés is tapasztalható, még ha életkoruk azonos is. A pedagógusok egyre gyakrabban találkoznak olyan tanulókkal, akik nehezen fejezik ki gondolataikat, és akinek szókincse elégtelen. Az új kifejezések elsajátítása számukra komoly kihívást jelent. A Felvidéken a helyzet még aggasztóbbá válik, különösen azokban az esetekben, amikor a szülők a szlovák nyelvű oktatási-nevelési intézményeket választják gyermekeik számára.
"A beszédfejlődésnek nélkülözhetetlen előfeltételei vannak. Ezek az aktív beszélő környezet, az emlékezet, az ép látó-, halló-, és mozgató központ, a beszédmegértő képesség, a hangképző szervek épsége, és a gyermek utánzási vágya" - mondja a füleki székhelyű Viakom Polgári Társulás alapítója, Zupko Mária, aki gyógypedagógusként, logopédusként segíti a gyerekeket és útmutatást ad a szülőknek.
A kommunikáció fejlődése szoros kapcsolatban áll a szocializációval, tehát az emberek közötti interakcióval. A gyermekek számára irányzott verbális kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelően fejlődhessenek. A beszédhibák később komoly tanulási nehézségeket idézhetnek elő, ezért kiemelten fontos, hogy ezeket időben észleljük és kezeljük.
Zupko Mária a Felvidék.ma megkeresésre kifejtette, a megkésett beszédfejlődés általánosan kimutatható a fejlett országokban. Ugyanis, mint ahogyan mondja, a képernyőhasználat elterjedése - főleg már néhány hónapos kortól - nagyon visszaveti az orális kommunikációs készség fejlődését.
A jelenség mögött számos tényező húzódik meg, de a szakértők hangsúlyozzák, hogy...
a beszédfejlődés legfőbb motorja az otthoni beszélgetés, meseolvasás, mondókázás - vagyis nem mindegy, letesszük-e vacsora közben a telefont.
Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet hangsúlyozza, hogy a genetikai örökségen túlmenően a családban zajló kommunikáció is kulcsfontosságú. Már a születés pillanatától kezdődően jelentős hatással van a gyermek fejlődésére az a kommunikációs minta, amelyet a szülők képviselnek.
Csakhogy arra számos kutatás rávilágított, hogy a megnövekedett képernyőidő csökkenti a családi beszélgetések gyakoriságát és hosszát. Az elmúlt években több nemzetközi felmérés azt mutatta, hogy a szülők naponta átlagosan fél-háromnegyed órát beszélgetnek a gyerekeikkel - ám egy korábbi kutatás szerint naponta mindössze 5-6 percben hallgatják és osztják meg egymással gondolataikat, érzéseiket, vagyis folytatnak "valódi" beszélgetést.
Egy 2025-ös tanulmány egy másik tendenciára is rámutatott: a brit családok negyede már nem beszélget vacsora közben, helyette az asztalhoz is magukkal viszik a telefonjukat - pedig a megkérdezett gyerekek 82 százaléka vágyna arra, hogy vacsora közben elmesélhesse aznapi élményeit.
"A pedagógusok tapasztalatai és a kutatások is azt mutatják, hogy az óvodába, majd iskolába lépő gyerekek igen nagy részénél fedezhetünk fel olyan zavarokat, amelyek a kommunikációjukon, a beszédükön és a beszéd megértésén is nyomot hagynak" - mondja Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet, a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, kiemelve: ezek a problémák komoly hatással lehetnek az iskolai előrehaladásra, hiszen az írás és az olvasás elsajátításának alapja a megfelelő beszédészlelés és beszédprodukció.
A nemzetközi kutatások egyértelműen arra utalnak, hogy a világ számos pontján egyre gyakoribbá válnak a beszédfejlődési zavarok, amelyek sokkal szélesebb spektrumot ölelnek fel, mint csupán a logopédiai problémák.
"Az óvodapedagógusok többek között azt tapasztalják, hogy a gyerekek egy része nem tudja megfelelően kifejezni a gondolatait, szándékait, nincsenek meg az ehhez szükséges nyelvi eszközei. Gyakran találkozunk az óvodában és az iskolában azzal, hogy hiányos a gyerekek szókincse, nem ismerik a szavak szinonimáit, az adott beszédhelyzetben nem az odaillő kifejezéseket használják. Sokszor észrevesszük, hogy a versek, mesék új szavait nem tudják szócsaládhoz kötni, ami arra vezethető vissza, hogy nem elég fejlett a nyelvi asszociációs képességük" - magyarázza a szakember. Hozzáteszi:
Az azonos életkorú gyermekek nyelvi fejlődése között akár több évnyi eltérés is tapasztalható, ami jelentős kihívások elé állítja az óvodapedagógusokat és a tanítókat.
Mese, mondóka, játék
"A hétköznapi kommunikáció mellett óriási jelentősége van az irodalomnak is. A jól megválasztott mesék komplex módon hatnak a gyerekekre, a mondókák és a versek hangzása, a rímek, a ritmus, a dallam, az érdekes vagy éppen egybecsengő szavak, a hangok játékossága pedig megragadja a figyelmüket" - mondja az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, kiemelve: ezek a műfajok éppen ezért a bölcsődében, az óvodában és az iskolában is főszerepet kapnak.
A főiskolán a leendő csecsemő- és kisgyermeknevelőket, óvodapedagógusokat, tanítókat felkészítik arra is, hogyan tudják felmérni a gyerekek beszédfejlődésének ütemét, és milyen differenciált, egyénre szabott tevékenységekkel tudják hatékonyan segíteni a fejlődésüket.
"Az óvodapedagógusnak készülő hallgatóinktól például azt kértük, állítsanak össze anyanyelvi játékokból gyűjteményt, amelyben légzőgyakorlatokkal, az arcizmokat és a nyelvet erősítő, valamint a szókincs bővítését és a mondatalkotás gyakorlását célzó játékokkal is segítik a gyerekeket a tisztább artikuláció elsajátításában, illetve a változatos nyelvhasználat kialakításában, ezzel is felkészülve az iskolára" - magyarázza a szakember, hozzátéve: hallgatóik így gazdag módszertani gyűjteménnyel indulhatnak el a pályán.
Zupko Mária hangsúlyozza, hogy a megelőzés kulcsa a nagymotorika fejlesztésében rejlik, amelyet bőséges mozgással, különösen a szabadban végzett tevékenységekkel érdemes elkezdeni. A nagymotorikai készségek gyengesége gyakran a finommotorika gyengébb fejlődéséhez vezet, ami késleltetheti a legfinomabb motorikai teljesítmény, azaz a beszéd fejlődését. Csak a mondókák és mesehallgatás önmagában nem elegendő; ezeket aktív mozgással kell kombinálni a hatékony fejlődés érdekében.
Hozzáteszi, az idegen nyelvek korai bevezetése is okozhatja az anyanyelvi fejlődés lelassulását, gyengülését.
A Felvidék területén sajnos egyre elterjedtebb, hogy a hároméves, anyanyelvének alapjait éppen csak elsajátító magyar gyermekeket szlovák óvodákba irányítanak. Ez a gyakorlat súlyos következményekkel járhat a beszédfejlődés szempontjából. Továbbá, egyre gyakoribb, hogy a szülők a magyar óvodából szlovák iskolákba íratták be gyermekeiket, azzal az indokkal, hogy "ott majd megtanulnak szlovákul". Sajnos sokan nem mérik fel ennek a döntésnek a valódi súlyát. A gyermekek nem csupán szlovák nyelven tanulnak, hanem minden tantárgyat szlovákul kell elsajátítaniuk – függetlenül attól, hogy értik-e vagy sem! Ezekben az esetekben a beszédfejlődés visszaesése még hangsúlyosabbá válik – figyelmeztet Zupko Mária.
