A törékenység értékének hangsúlyozása: Ferenc pápa 12 évvel ezelőtt vette át péteri küldetését - Vatican News
Idén a pápaság 12. évfordulója egészen sajátos pillanatban érte Ferenc pápát, aki szinte egy hónapja kórházi szobájában él a Gemelli-klinika 10. emeletén. Biztatók a legutóbbi orvosi jelentésekről érkező hírek, a prognózist feloldották, remélhetőleg hamar visszatérhet a Vatikánba, de kétségtelen, hogy a pápa ezekben a napokban egy igen különleges pápasági évfordulót él meg.
Éppen abban az évben, amelyben a leghosszabb interkontinentális utazást tette, (Indonézia, Pápua Új-Guinea, Kelet-Timor és Szingapúr, amikor lezárta a szinodalitásról szóló szinódust, és a szentkapu megnyitásával kezdetét vette a szentév, ez most egy érzékeny időszak. Péter utóda, betegen a betegek között, szenved és imádkozik a békéért, s vele együtt nagyon sok ember imádkozik az egész világon. A Szentatya ebben a tizenkét évben egyszer sem zárt le úgy találkozót, katekézist vagy Úrangyala imádságot, hogy ne mondta volna: "És kérlek, hogy ne felejtsetek el imádkozni értem", s most megtapasztalja oly sok hívő és nem hívő ölelését, akik mind szeretik őt.
Olyan korszakot élünk, amely felfedi a szívek mélyét. Ez az időszak arra ösztönöz bennünket, hogy elgondolkodjunk az egyház lényegén és Róma püspökének szerepén, amely gyökeresen eltér egy multinacionális vállalat vezetőjének feladatkörétől. Tizenkét évvel ezelőtt Bergoglio bíboros az általános kongregációs ülésen megosztotta Henri De Lubac gondolatait, miszerint a legnagyobb veszély, amivel az egyház szembesülhet, a "spirituális elvilágiasodás". Egy olyan egyház veszélye fenyeget, amely azt hiszi, hogy saját maga világít, amely saját erejére, stratégiáira és hatékonyságára támaszkodik. Ily módon elveszíti a "mysterium lunae", vagyis a hold misztériumának lényegét: nem képes többé mások fényét visszatükrözni, és elfelejti, hogy csupán annak a kegyelméből él és működik, aki kijelentette: "Nélkülem semmit sem tehettek."
Ezekre a szavakra emlékezve, ma szeretetteljes nosztalgiával tekintünk a Gemelli-kórház tizedik emeletén lévő ablakokra. Köszönetünket fejezzük ki Ferenc pápának, aki a törékenység mély tanításával gazdagít minket, és aki nemrégiben, még gyenge hangon, csatlakozott a rózsafüzér imádságához a Szent Péter-téren. Ez a gyenge, de eltökélt hang továbbra is a béke üzenetét hordozza, nem pedig a háborúét; a párbeszédet szorgalmazza, nem az elnyomást; az együttérzést kéri, nem a közönyt. "Jó évfordulót, Szentatya! Még mindig nagy szükségünk van rád" - zárja vezércikkét Andrea Tornielli, a Kommunikációs Dikasztérium főszerkesztője.
