A venezuelai ellenzék vezetője kapta meg a Nobel-békedíjat, míg Trumpnak még türelmesnek kell lennie.
2025-ben a Nobel-békedíjat Marina Corina Machado, a venezuelai ellenzék kiemelkedő politikai alakja kapta meg. A 2010-es évek elején ő volt a dél-amerikai ország nemzetgyűlésének egyik képviselője. Az Andrés Bello Katolikus Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, majd a pénzügyi mesterképzésen folytatta tanulmányait Caracasban. Politikai pályafutását 2002-ben kezdte, és egy évtizeddel később megalapította a Vente Venezuela pártot, amely célja a demokratikus reformok előmozdítása és az országbeli válság megoldása volt.
2023-ban a demokratikus ellenzék élére állt, miután Nicolas Maduro 15 évre eltiltotta a közéleti szerepléstől, amit a legfelsőbb bíróság is jóváhagyott. A 2024-es elnökválasztás során az ellenzék jelöltjének támogatására lépett, azonban ezt követően menekülnie kellett az országból, és azóta is rejtőzködik a venezuelai rezsim elől.
Korábban számos elismerésben részesült, de 2025-ben a Time magazin a világ legbefolyásosabb személyiségei közé emelte. Már 2024 augusztusában több szervezet is jelölte a Nobel-békedíjra, amelyet végül a norvég Nobel Bizottság pénteken odaítélt neki.
A Nobel-békedíj a díjak között a legzártabbnak tekinthető, és érdekes módon nem Svédországban, hanem Norvégiában hirdetik ki a nyertes nevét. A bizottság tagjainak találkozóinak időpontjai titkosak, de tudvalevő, hogy a döntések az oslói Nobel Intézet falai között születnek meg, immár 1901 óta. A testület öt tagból és egy titkárból áll, és a díjat annak ítélik oda, aki kiemelkedő hozzájárulást nyújtott a nemzetek közötti barátság előmozdításához, a fegyveres erők csökkentéséhez vagy megszüntetéséhez, illetve a békekongresszusok szervezéséhez és előkészítéséhez.
A jelöléseket 2025-ben január 31-ig várták, a listához pedig a bizottság tagjai további jelölteket adhattak hozzá február 28-ig. Ezt a névsort azonban még nagyobb titok leplezi, amit ráadásul ötven évre még titkosítanak is. Ezért a sajtó minden évben csak spekulálni tud, hogy kiket jelölhettek Nobel-békedíjra, bár vannak, akik maguk számolnak be arról, kit javasoltak a díjra. Ebben az évben összesen 338 jelölés érkezett a bizottsághoz, amely nem döntött rekordot, azt a 2016-os év tartja 376 jelölttel.
Donald Trump esetében köztudott, hogy rendkívüli vágyat táplált a díj elnyerésére. Több politikai vezető, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint az azeri elnök és a pakisztáni kormány is nyilvánosan támogatták őt a jelölés során. Trump többször is kihangsúlyozta, hogy szerinte megérdemli ezt az elismerést, mivel állítása szerint 2025-re már hét háború lezárásához járult hozzá. A döntéshozó bizottság számára tehát nem volt egyszerű feladat, hiszen óriási nyomás nehezedett rájuk, de végül ez sem befolyásolta az ítéletüket.
Norvégia aggodalommal szemléli a helyzetet, mivel elképzelhető, hogy az amerikai elnök a vámok emelésére kényszerülhet, vagy esetleg a NATO keretein belül nagyobb részvételt követelhet. A norvég kormány ezért már előre felkészült erre a lehetőségre, hiszen a döntés már hétfőn megszületett, még a gázai béketerv jóváhagyása előtt.
