Aeroszol oxidatív potenciál és a levegőminőség javítása Európában Az aeroszolok szerepe a levegőminőségben kiemelkedő jelentőséggel bír, különösen a modern városi környezetben. Az aeroszol oxidatív potenciálja, amely a levegőben található részecskék képe

A levegőminőség romlása, amelyet elsősorban a szálló por (aeroszol) magas koncentrációja idéz elő, világszerte az egyik legégetőbb közegészségügyi kihívás. Nem meglepő, hogy az aeroszolok keletkezésének, valamint kémiai, fizikai és biológiai jellemzőiknek és hatásaiknak alaposabb megértése, továbbá a levegőszennyezők közötti kölcsönhatások feltérképezése az utóbbi évek légkörkémiai kutatásainak középpontjába került.

A szálló por által okozott egészségügyi problémák kialakulásában számos tényező bonyolult együttese játszik szerepet. Éppen ezért a levegő minőségének szakszerű és objektív elemzése elengedhetetlen a megfelelő intézkedések kidolgozásához. Egy nemzetközi összefogás keretében végzett innovatív kutatás célja a levegőminősítési módszertan fejlesztése tudományos alapokkal, különös figyelmet fordítva a közúti gépjárműforgalom és a fatüzelés által jelentett levegőkörnyezeti kockázatokra. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány most jelent meg a Nature folyóiratban "Oxidative Potential of Atmospheric Particles in Europe and Exposure Scenarios" címmel.

A légkörben található szálló por oxidatív potenciáljának vizsgálata és annak lehetséges egészségügyi hatásai.

A levegőminőség elemzése során a szakértők első lépésben az aeroszol tömegét alkalmazzák mérőszámként, ám ezt követően figyelembe veszik egyéb jellemzőket is a pontosabb értékelés érdekében. Legújabb tudományos kutatások arra világítanak rá, hogy a szálló por egészségügyi hatásainak egyik központi eleme a légzőrendszer sejtszintű oxidáns-antioxidáns egyensúlyának felborulása, amely oxidatív stresszhez vezethet. Ez a folyamat pedig atípusos gyulladáson keresztül fokozhatja a különböző betegségek kialakulásának valószínűségét. A levegőszennyezésben jelen levő, nagy oxigéntartalmú és erősen reaktív vegyületek, köztük az úgynevezett ROS (reaktív oxigénspecieszek), valamint a tüdő antioxidáns védelmi mechanizmusának gyengülése mind hozzájárulhatnak ehhez a káros hatáshoz. Az aeroszol által kiváltott oxidatív stressz mértéke és minősége az oxidatív potenciál (OP) segítségével mérhető, amely a részecskék számos ártalmas tulajdonságát figyelembe veszi.

A nemzetközi együttműködés keretében készült tanulmányban 43 európai helyszín adatait elemezték, azonos módszertan alkalmazásával, kétfajta sejtmentes vizsgálat segítségével (AA és DTT). A Grenoble-i Egyetem kutatói által irányított kutatás átfogó értékelési rendszerébe az ELTE TTK Kémiai Intézet BpART Laboratóriumának legújabb eredményei is integrálódtak.

"A kutatás során részletesen tanulmányoztuk az oxidatív potenciál térbeli eloszlását Európa különböző levegőkörnyezetében. Ezt követően különféle forgatókönyveket elemezve új megvilágításba helyeztük a levegőminőség szabályozásának lehetséges irányait - emelte ki Salma Imre, a hazai kutatócsoport vezetője. - Az eltérő szennyező források alapos vizsgálata révén olyan stratégiákra bukkantunk, amelyek a levegő tisztábbá és egészségesebbé tételét célozzák meg."

A kutatók megállapították, hogy fontos figyelembe venni az oxidatív potenciált, valamint a légszennyezés főbb forrásait, mint például a biomassza elégetését, a szilárd fosszilis anyagok használatát és a közúti gépjárművek forgalmát. Ezen kívül célszerű külön-külön vizsgálni a kiemelt időszakokat, például a fűtési időszakokat és az azokon kívüli időszakokat is, nem csupán a légköri koncentrációk mérése alapján. Eredményeik tükrében tudományos alapossággal dolgoztak ki javaslatokat az Európai Unió Tanácsának, új típusú szabályozási módszertanok kidolgozására vonatkozóan.

A kutatásban résztvevő szakemberek reménykednek abban, hogy az általuk elért eredmények elősegítik egy tisztább és egészségesebb levegőjű Európa megteremtését. E tanulmány nem csupán a szakpolitikai döntéshozók, hanem a tudományos közösség számára is kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen célja az aeroszolok egészségre gyakorolt káros hatásainak alaposabb feltárása.

A BpART Laboratórium mérőrendszerei és infrastruktúrája már 14 éve állnak a légkörkémia kihívásainak feltérképezése, megismerése és mélyebb megértése szolgálatában.

A BpART Laboratórium elkötelezett tagjai közé tartozik Salma Imre, Weidinger Tamás, Rohonczy János, Vasanits Anikó és Vörösmarty Máté. A kutatási tevékenységeikben doktoranduszok és végzős egyetemi hallgatók is aktívan részt vesznek, különféle projektek keretében, mint például TDK és szakdolgozati munkák. Jelenleg három hallgató dolgozik a laboratórium által meghatározott kapcsolódó kutatási témákon. Különösen figyelemre méltó, hogy Illés Tamás, a végzős hallgató, a nemrégiben megrendezett 2025. évi OTDK-n a Környezeti kémia szekcióban a második helyezést érte el. A laboratórium alapításáról, a COVID-19 világjárvány következményeiről, valamint a légköri nukleáció új kémiai mechanizmusának felfedezéséről korábbi ELTE TTK-s hírekben is beszámoltak. További részletekért érdemes ellátogatni a BpART Laboratórium hivatalos weboldalára.