Az államtitkár hangsúlyozza, hogy az elsivatagosodás komoly fenyegetést jelent, amelyre mindenképpen oda kell figyelnünk.
A vízpótlás, főként az öntözés területén, ma körülbelül 120-150 ezer hektárnyi vízjogilag rendezett, vagy úgynevezett "egynyaras" öntözési rendszerrel ellátott mezőgazdasági földet érint. Ebből évente mindössze 85-90 ezer hektáron valósul meg tényleges öntözés, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági területek csupán körülbelül 2%-a rendelkezik öntözési lehetőséggel.
"Ma már nem csupán időszakos probléma a csapadékhiány, hanem egy folyamatosan jelentkező kihívás" - hívta fel a figyelmet Hubai Imre, a mezőgazdaságért felelős államtitkár az Agrárszektor érdeklődésére. Rámutatott, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint Magyarországot legfőképpen az aszály és az elsivatagosodás veszélyezteti, amelyeket gyakran súlyosbít a tavaszi fagy, tovább fokozva a nehéz helyzetet.
Bár a vízgazdálkodási létesítmények jelenlegi funkciója főként öntözés és haltenyésztés köré összpontosul, Hubai véleménye szerint sok ilyen létesítmény kiválóan alkalmas lehetne jelentős mennyiségű felszíni víz tárolására és kezelésére. A szárazon álló holtágak, csatornák, digógödrök, valamint egykori tómedrek és vizes élőhelyek rejtett kincseket rejtenek, nem is beszélve a puszták és erdők vízmegtartó képességéről, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a vízgazdálkodásban.
A szárazodás különösen súlyosan érinti azokat a területeket, melyeket egykor víz borított, ám az évszázadok folyamán mezőgazdasági célokra lecsapoltak. A tartós vízhiány, a légköri aszály és a hőhullámok nem csupán a mezőgazdasági termelés hozamait befolyásolják, hanem a táj vízháztartásának egészét és a klíma egyensúlyát is komoly veszélynek teszik ki.
"Ha nyárra nincs betárolt vizünk, az súlyos következményekkel járhat - nemcsak a mezőgazdasági termelésre, de a vidéki megélhetésre is" - hangsúlyozta az államtitkár.
