Donald Trump leendő kémfőnökének megnevezése az amerikaiak körében aggodalmat keltett, míg az oroszok számára inkább örömteli hírként hatott.
Donald J. Trump elnökké választása aggodalmat váltott ki a nemzeti hírszerzés vezetői között, mivel sokan tartottak attól, hogy a politikai irányvonalak változása befolyásolhatja a nemzetbiztonsági ügyek kezelését.
2017-ben, még a demokrata kongresszusi képviselői pozíciójában, Tulsi Gabbard Szíriába látogatott, ahol találkozott az ország autoriter vezetőjével, Bassár al-Aszaddal. Gabbard azt is állította, hogy az Egyesült Államok titokban támogatja a helyi terroristákat.
Egy nappal azt követően, hogy Vlagyimir Putyin 2022-ben megindította Ukrajna teljes körű invázióját, Tulsi Gabbard az Egyesült Államokat és a NATO-t tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért. Állítása szerint a nyugati hatalmak figyelmen kívül hagyták Oroszország biztonsági aggodalmait – számolt be róla a The New York Times.
Azóta felmerült az a gyanú is, hogy az Egyesült Államok titokban együttműködött Ukrajnával a veszélyes biológiai kórokozók fejlesztésében. Továbbá, egyes vélemények szerint az Egyesült Államok felelőssé tehető a 2022 szeptemberében történt Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásáért, amely Oroszországból Németországba irányult. Európai ügyészek és amerikai hivatalnokok állítása szerint a szabotázst ukrán ügynökök hajtották végre.
Gabbard megjegyzései miatt éles kritikákat kapott a washingtoni politikai spektrum minden oldaláról, akik azzal vádolták, hogy az ország ellenfeleinek Amerika-ellenes propagandáját visszhangozza. Megjegyzései a politikust a Kreml hatalmas állami médiaapparátusának kedvencévé tették. Donald J. Trump megválasztott elnök a múlt héten őt választotta a nemzet 18 hírszerző ügynökségének felügyelőjévé.
A nemzeti hírszerzési igazgatói posztra való jelölés komoly aggodalmakat váltott ki a nemzetbiztonsági szakemberek között. Ennek oka nem csupán a hírszerzési tapasztalat hiánya, hanem az is, hogy a jelölt olyan világnézetet képvisel, amely a Kreml által terjesztett dezinformációk elemeit tükrözi.
Nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy valaha is bármilyen formában együttműködött volna az orosz hírszerző ügynökségekkel. Elemzők és volt tisztviselők véleménye szerint Gabbard inkább a Kreml geopolitikai nézeteit tükrözi, főleg az amerikai katonai erő alkalmazásának kérdésében.
Oroszországban a lehetséges kinevezésére adott reakció örömteli volt, még akkor is, ha Putyin kormánya továbbra is óvatos az amerikai politikával szemben, még egy második Trump-kormányzat alatt is.
A CIA és az FBI izgatottan figyeli az eseményeket.
Pénteken a Komszomolszkaja Pravda, egy orosz újság, elismerően írta Gabbardról, kiemelve, hogy az ukránok „orosz állam ügynökének” tekintik. Ezen kívül a Rosszija-1 állami televízió Trump közelgő kabinetjét orosz „elvtársakként” emlegette, utalva Gabbard szerepére a politikai színtéren.
Az orosz média hangsúlyozta, hogy Gabbard szeretné javítani a Moszkvával való kapcsolatokat a FilterLabs nevű cég szerint, amely a közösségi médiát, az állami hírszervezeteket és más internetes bejegyzéseket elemzi az oroszországi közhangulat nyomon követése érdekében.
Gabbard tökéletesen illeszkedik abba a szélesebb trendbe, amelyben Trump a hidegháború utáni konszenzus számos elemét megkérdőjelezi. Oroszország szempontjából ő az a figura, aki talán a legjobban megjeleníti azokat a átalakulásokat, amelyeket az Egyesült Államoktól vártak.
- mondta Jonathan Teubner, a FilterLabs vezérigazgatója.
Gabbard jelölése a nemzeti hírszerzés igazgatói posztjára Putyin szívéhez vezető utat nyithat meg, és világossá teszi, hogy Amerika Trump elnöksége alatt a Kreml szövetségesévé válik, nem pedig ellenlábasává. Így olyan nemzetbiztonsági vezetőnk lehet, aki komoly kockázatot jelenthet nemzetünk biztonságára nézve.
- írta pénteken Ruth Ben-Ghiat, a New York-i Egyetem történészprofesszora, a Strongmen című, az autoriter vezetőkről szóló könyv szerzője.
Ha kinevezésre kerül, ő fogja irányítani azt az ügynökséget, amely a 2024-es kampány alatt folyamatosan nyomon követte és hangsúlyozta az orosz dezinformációs és befolyásolási törekvéseket.
A szenátusban azonban nehéz harc vár rá.
Trump megválasztása világosan jelezte, hogy mélyen bizalmatlan a különböző ügynökségekkel szemben. Az első elnöki ciklusa alatt nyíltan bírálta a hírszerzés vezetőit, amikor azok véleménye eltért az övétől. Gabbard nézetei is arra utalnak, hogy osztozik ebben a bizalmatlanságban, különösen Oroszország és az ukrajnai konfliktus kapcsán.
Néhány esetben az orosz propagandisták által kreált történeteket ismételte, amelyeket az oroszok aztán a saját médiájukban újrahasznosítottak, mint bizonyítékot arra, hogy az általuk gyártott összeesküvés-elméletek igazak.
Egyszer közzétett egy videót, amelyben
A Biden-kormányt azzal vádolta, hogy titkolja ezeket az információkat, hangsúlyozva, hogy potenciálisan veszélyes kórokozók kerülhetnek szabadon a világba. Ugyanakkor nem állította, hogy a laboratóriumokban biológiai fegyverek előállítása zajlana, ellentétben Oroszország álláspontjával.
Tedd különlegessé a szöveget: Tedd egyedivé a szöveget: Az orosz állami média, beleértve az RT nemzetközi hálózatot, rendszeresen átvette Tedd megjelenéseit, amelyekkel a politikai diskurzus tükrében figyelemfelkeltő módon foglalkozott. Szalagcímeik között olyan figyelemreméltó megjegyzések szerepeltek, mint "Tulsi Gabbard bátran szembeszáll a washingtoni háborús gépezettel" és "Biden Oroszországban rendszerváltást kíván - ex-kongresszusi képviselőnő véleménye".
Az, hogy őt rendszeresen szerepeltették az orosz állami televízió műsoraiban, komoly vitákat és kritikákat generált az amerikai kormányon belül. Hillary Clinton, aki korábban first lady, külügyminiszter, valamint 2016-ban a demokraták elnökjelöltje volt, egy alkalommal "orosz ügynöknek" titulálta őt, ezzel is kifejezve aggodalmát a helyzettel kapcsolatban.
