Az ukrán csatlakozás az európai gazdatársadalom végső akordját képviselné. | Demokrata

Ukrajna lenyűgöző, 41 millió hektárnyi termőfölddel büszkélkedhet, amelynek jelentős része csernozjom típusú talaj. Ez a különleges talaj rendkívüli hozamokat produkál, még akkor is, ha a művelés nem a legmodernebb vagy legszakszerűbb módszerekkel történik. Azonban, ha a mezőgazdaság szakszerűségéről van szó, érdemes megemlíteni, hogy Ukrajnában olyan növényvédő szereket és kemikáliákat alkalmaznak, amelyek használatát az Európai Unió már legalább két évtizede betiltotta. Ezen kívül, sok multinacionális vállalat is arra az útra lépett, hogy genetikailag módosított organizmusokat (GMO) alkalmazzanak tevékenységük során, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Ez a téma különösen figyelemre méltó, hiszen a háború előtt Ukrajnából is érkezett gabona Magyarországra, jellemzően takarmányozási célokra. Amennyiben a szállítmányok tartalmaztak olyan vegyszereket, amelyek szerepeltek valamilyen indexen, a hazai gabonával való keverés lehetővé tette, hogy ezeket a szennyező anyagokat a magyar és uniós határértékek alá szorítsuk.

Ez volt a megszokott módszer.

Az Európai Bizottság úgy érvelt, hogy a kivitelből származó bevételek az ukránok Oroszország ellen vívott "igazságos" háborúját segítik. Olyan lépés volt ez Brüsszel részéről, amelynek következtében a korábbi mennyiség ötvenszeresére nőtt az ukrajnai agrárium Európába érkező gabonaexportja.

Könnyelmű dolog az ukrán mezőgazdaság jellemzőiről beszélni, mint például a búza, kukorica vagy napraforgó ügyéről. 2014-ben, a Majdan forradalmának időszakában, Kijev jelentős lépéseket tett a földvásárlási korlátok enyhítése érdekében, majd később szinte teljesen eltörölte ezeket a szabályozásokat. E döntéseket elsősorban az IMF és a Világbank nyomása indította el, ami alapvetően megváltoztatta az ukrán mezőgazdasági tájat.

Egy különleges összeállításban tíz jelentős vállalat található, amelyet Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára és a NAK alelnöke állított össze.

A tízből csak egyetlen egyet jegyeztek be Ukrajnában, a többi Cipruson, Luxemburgban, vagy éppenséggel Hollandiában adózik, de van köztük szaúdi és kínai szereplő is.

Az arányok szemléltetésére érdemes megemlíteni, hogy a Kernel Holding, mint hatalmas vállalat, 582 ezer hektáron működik Ukrajnában. Ez a terület több mint egy tizedét teszi ki a teljes magyarországi termőföldnek. Ráadásul ez csupán egyetlen cég tevékenysége...

A dokumentumok tanulmányozása során világossá válik, hogy 2014 óta drámai változásokon ment keresztül az ukrajnai mezőgazdasági szektor felépítése.

A külföldi multinacionális cégek dominálnak a mezőgazdaságban, de nem csupán a 17 millió hektárnyi területen tevékenykednek, amelyet hivatalosan megszereztek. Ezen felül további 16 millió hektáron is jelen vannak. Különféle termelői szerződésekkel és egyéb okos stratégiákkal sikerült magukhoz láncolniuk az ukrán gazdák jelentős hányadát, összesen nyolcmillió embert.

A modern termesztési technológiák és az amerikai, valamint más gépesítési módszerek elterjedése figyelemre méltó jelenség, amely drámai mértékben növelte az ukrán mezőgazdaság termelékenységét. Egyes becslések szerint bizonyos területeken a termelés akár nyolcszorosára is emelkedett.

A szakértők szerint a munkaerőhiány gyakran okoz visszaeséseket a gazdaságban. A hadsereg toborzói annyira elszántak, hogy még a traktorok mellett dolgozó hadköteles férfiakat is besorozzák, teljesen figyelmen kívül hagyva a jogszabályokat és a következményeket. Ez különösen aggasztó a mezőgazdasági szektor számára, ahol a kétkezi munka már önmagában is kihívásokkal teli, és a helyzet csak tovább nehezedik a munkaerő elérhetősége miatt.

az átrendeződések és a nyugati technológiák bevezetése egyértelmű hatással volt az ukrajnai mezőgazdaság struktúrájára. A korábbi sertés- és szarvasmarhatartási gyakorlatok fokozatosan eltűntek, mivel a nemzetközi nagyvállalatok a baromfitenyésztést találták költséghatékonyabbnak. Az uniós média gyakran említi az ukrán gabonadömpinget, azonban a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Az ország mezőgazdasági tája átalakulóban van, és a különböző termelési módszerek közötti váltás nem csupán gazdasági, hanem társadalmi és környezeti következményekkel is jár.

Magyarország huszonnégy különböző termékre és terményre kiterjedő behozatali tilalmat vezetett be, amelyek Ukrajnából származnak. A jelentős mennyiségű import miatt gazdák harcba szálltak jogaiért: tüntetések, útlezárások és utcai demonstrációk robbantak ki szerte Európában, különösen a keleti területeken, ahol a rendőrséggel való összecsapások sem maradtak el.

Amennyiben az Európai Unió ukrajnai csatlakozása mellett dönt, úgy várható, hogy a dömping jelensége tovább fog erősödni. Még ha 2024-ben az ukrán mezőgazdasági szektor teljesítménye mindössze 70%-os hatásfokkal üzemel is – figyelembe véve a szárazságot, a háborús körülményeket és a munkaerőhiányt – a helyzet nem ígérkezik kedvezőnek.

Már korábban is szó volt róla, hogy - politikai okokból - Ukrajna csatlakozása esetén az ország mezőgazdasági exportja körülbelül 10 éves türelmi időt kap az uniós szabályok bevezetésére, ráadásul megkapja az EU-s agrártámogatások jelentős részét - ha a földterületi arányokat nézzük, akkor minimum az egyharmadát, ám tűpontos számítások még nincsenek ezzel kapcsolatosan.

Jelenleg az uniós agrárbüdzsé keretében 157 millió hektárnyi terület támogatása van folyamatban, ehhez pedig Ukrajna 41 millió hektárnyi földje is hozzájárulna.

A szakértők véleménye szerint az ukrajnai mezőgazdaság hihetetlen lehetőségekkel bír, és akár 400 millió ember táplálására is képes.

Kiderült, hogy az összes uniós tagország agrárminisztere kifejezte ellenvéleményét a kialakuló helyzetekkel kapcsolatban. Azonban a tanácskozásaik és nyilatkozataik csupán az uniós döntéshozatali struktúra középső szintjét tükrözik.

A mostani beszélgetésünk nem a félelemkeltésről szól. Számos jel mutat arra, hogy Ukrajna belépése a közelgő béketárgyalások egyik kulcseleme lehet. Az uniós költségvetés összességét vizsgálva érdemes megemlíteni, hogy még nem is érintettük az ország gazdasági helyreállításával és infrastruktúrájának újjáépítésével kapcsolatos költségeket.

Valóban profitot jelent majd azoknak az óriáscégeknek, akik elvégzik a feladatot, de mi jut majd a profitból Európának?

Meglehet, semmi. De legalábbis, erre biztosan nem lehet majd felépíteni az EU versenyképességi stratégiáját.