Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) belemerült a főváros ügyeibe, és zavar támadt a légkörben. Sokak számára rejtély, miért nem emelkedtek a BKK-jegyek árai.

Bayer Zsolt követeli egy ELTE-s oktató elbocsátását, akit így jellemzett: "Elmebeteg, aljas gazember, aki jogtudósként próbálja feltüntetni magát."

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi jelentése szerint Budapest különleges helyzetben van, hiszen míg más jelentős városok, mint Debrecen, Miskolc vagy Szeged, drasztikus, akár 40%-os áremeléseket hajtottak végre a közlekedési jegyek és bérletek terén 2019 és 2022 között, a főváros nem változtatott az árakon. Sőt, még a 2023-as év első felében tapasztalható magas költségek ellenére is megőrizte a tarifákat - számol be róla a Népszava.

Az önkormányzat nyilatkozata szerint, bár a költségek emelkedtek, nem emelték a menetdíjakat, ezzel is vállalva, hogy fokozza a saját hozzájárulását a finanszírozás terén.

Hangsúlyozták, hogy a forrásmegosztási törvény előírásaival ellentétben a főváros nem a helyi közösségi közlekedés fejlesztésére és működtetésére használta fel az iparűzési adóbevételét. Különösen érdekes, hogy a számítások alapján elegendő forrás állt volna rendelkezésre ehhez a célhoz.

Karácsony Gergely az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megkeresésére úgy érvelt, hogy az iparűzési adó a főváros legfontosabb, állami normatíváktól független bevételi forrása. Ebből a forrásból finanszírozzák a város működését, és emellett a folyamatosan növekvő szolidaritási hozzájárulást is e pénzből kell fedezniük. Kiemelte, hogy bár a közlekedés mindig is prioritást élvezett a budapesti költségvetés tervezésekor, ha az iparűzési adót kizárólag erre a területre fordítanák, akkor a többi fontos szolgáltatás fenntartása veszélybe kerülne.

Az Állami Számvevőszék nem hagyta jóvá a főpolgármester észrevételét, hivatkozva arra, hogy a jogalkotó előírásai szerint a forrásmegosztás keretében beérkezett adóbevételeket elsődlegesen erre a célra kell felhasználni. Csak abban az esetben lehet másra költeni, ha a forrásokból még marad rendelkezésre álló összeg.

A Számvevőszék megállapítása szerint a főváros nem teljesítette maradéktalanul kötelezettségeit, ami a járműállomány elavulásához és a közszolgáltatások színvonalának romlásához vezetett. Ezzel szemben a BKK kiemelte, hogy a vizsgált időszak alatt befejeződött az M3-as metró felújítása, továbbá 72 új trolibuszt, 26 CAF villamost és 300 új autóbuszt helyeztek üzembe.

Az Állami Számvevőszék hangsúlyozta, hogy a 14 év alattiak számára biztosított ingyenes szolgáltatások következtében Budapest 1,1 milliárd forintos bevételtől és az ehhez kapcsolódó állami szociálpolitikai támogatástól is megfosztotta magát.

A megfogalmazottak alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a BKV költségei folyamatosan növekedtek, miközben az önkormányzat nem biztosított megfelelő ellentételezést. Ennek következtében tartósan fennáll a pénzügyi alulfinanszírozottság, ami a likviditás romlását vonja maga után. A szakértők szerint a "hiány" 2019-ben 3,8 milliárd forintról 2022 végére már 26,2 milliárdra emelkedett. Ez a helyzet azt jelenti, hogy a tervezett fejlesztések az uniós források elérhetőségétől függenek.