**Betegségek az űrben: Mi történik, ha egy űrhajós megbetegszik az űrállomáson?** Az űr felfedezése lenyűgöző, de nem mentes a kihívásoktól. Az űrállomásokon zajló kutatások során felmerülő egyik legnagyobb aggodalom a legénység egészsége. Mi történik, h

Elképzelhető, hogy az űrben is el lehet kapni különféle betegségeket? Továbbá, mi történik, ha egy űrhajós foga fájni kezd, vagy ha a vakbele begyullad?

Azt hihetnénk, hogy az űr egy hibátlanul tiszta és steril környezet, de a valóság egészen más képet fest. A Nemzetközi Űrállomáson is fellelhetők kórokozók, amelyek nemcsak a földi élet részei. Ráadásul a mikrogravitáció, a sugárzás és az elszigeteltség olyan egyedi módon befolyásolja az emberi szervezetet, hogy ezzel teljesen újraértelmezi a hagyományos földi gyógyítás fogalmait.

Vajon megbetegedhet-e egy űrhajós odafent a világűrben? A válasz meglepőbb, mint hinné: igen, sőt, néhány betegség sokkal nagyobb kockázatot jelent ott, mint itt a Földön. Bár a NASA és más űrügynökségek alaposan megválogatják, kit engednek fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), a mikrogravitáció, a sugárzás, az izoláció és a steril környezet egészen új kihívásokat jelentenek az emberi szervezet számára. Nézzük meg, milyen betegségekkel kell számolni az űrben, és hogyan lehet ezeket kezelni - ha egyáltalán lehet.

Az űrhajósok szervezetének egyik leglényegesebb átalakulása a legyengült immunrendszer. A mikrogravitációs környezet következtében az immunsejtek aktivitása csökken, és a gyulladásos reakciók intenzitása is mérséklődik. Ezzel párhuzamosan azonban a kórokozók – mint a vírusok, baktériumok és gombák – éppen az ellenkező irányba haladnak: egyre agresszívebbé, gyorsabban szaporodóvá és ellenállóbbá válnak a kedvezőbb környezetben.

Egy 2023-as kutatás kimutatta, hogy a Staphylococcus aureus és az E. coli baktériumok az űrbeli körülmények között gyorsabban növekednek, és nehezebben pusztíthatók el antibiotikumokkal. Eközben az immunválasz - különösen a T-sejtek reakcióképessége - jelentősen visszaesik. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb fertőzés, amit itt a Földön könnyen legyőzünk, az űrben akár súlyos állapottá is fajulhat.

A mikrobiom dinamikus változása: A NASA friss kutatása rávilágít, hogy a steril környezet és a szigorú táplálkozási korlátok a bélflóra csökkenéséhez vezethetnek. Ez a jelenség összefüggésbe hozható különféle bőrproblémákkal, gyulladásokkal és emésztési zavarokkal. Az űrorvostan tehát a jövőben nem csupán antibiotikumok alkalmazására fókuszál, hanem a probiotikumok és génmódosított mikrobák kutatása is előtérbe kerül a megelőző intézkedések között.

A Nemzetközi Űrállomás minden egyes küldetése során legalább egy űrhajós kap "Crew Medical Officer" kiképzést, ami lehetővé teszi számára, hogy alapszintű egészségügyi ellátást nyújtson a legénység számára. A fedélzeten egy jól felszerelt orvosi egység található, amely tartalmaz gyógyszereket, kötszereket, defibrillátort, infúziós rendszert és fogászati sürgősségi eszközöket is. Ha súlyosabb egészségügyi problémák merülnek fel, a legénység földi orvosokkal tart kapcsolatot egy videókapcsolaton keresztül, így biztosítva a megfelelő orvosi segítséget, még a világűr mélyén is.

Ha valaki súlyosan megbetegszik az űrben – legyen szó vakbélgyulladásról, belső vérzésről vagy szívproblémákról –, sürgős evakuációra lehet szükség. Az ISS-hez mindig dokkol egy mentőűrhajó, például a Soyuz vagy a Crew Dragon, amely lehetővé teszi, hogy az űrhajós 3-6 órán belül visszatérjen a Földre. Fontos megjegyezni, hogy ez a megoldás kizárólag a Föld körüli pályán érvényes; egy Mars-misszió során sajnos nem áll rendelkezésre hasonló lehetőség.

A NASA, a biztonság érdekében, nem kockáztatja meg, hogy vakbéllel rendelkező űrhajóst küldjön hosszú űrutazásra. Éppen ezért sokan már a kiképzés során úgy döntenek, hogy eltávolítják ezt a szervet. A vakbélgyulladás az űrben ugyanis rendkívül komoly problémákat okozhat, hiszen nincs elérhető sebész, műtő vagy altatás, ami életmentő beavatkozást tehetne lehetővé.

A fogászati problémák az űrben sem számítanak ritkaságnak. Korábban előfordult, hogy egy űrhajós elveszítette a koronáját, amit a legénység egyik tagja saját kezűleg próbált helyreállítani. Azonban a barodontalgia, vagyis a nyomásváltozás által kiváltott fogfájás, ennél is gyakoribb jelenség, amely fellövéskor vagy visszatéréskor jelentkezhet. Éppen ezért az űrhajósokat speciális képzésben részesítik, ahol elsajátítják a sürgősségi tömőanyagok és fájdalomcsillapítók alkalmazásának fortélyait.

A vesekő is komoly veszélyt jelent. A kiszáradás, a kalciumvesztés és az ülő életmód együttesen megnövelik a kockázatot, és bár ultrahangos diagnosztikát is használnak, egy komolyabb kő már evakuációt igényelhet. A megelőzés része a magas folyadékbevitel és citrátsók fogyasztása.

Az izoláció, az alváshiány és a megszokott földi ritmus hiánya komoly pszichológiai terheket ró az űrhajósokra. A NASA emberi kutatási programja rámutatott, hogy a hosszú távú űrmissziók során megnövekszik a depresszió, a szorongás és a belső feszültségek előfordulása. Habár a legénység tagjai rendszeresen konzultálnak pszichológusokkal, a bezártság és a magány hatásainak mérséklésére ez nem mindig elegendő. Az űrben töltött idő nem csupán fizikai, hanem mentális kihívásokkal is jár, amelyekkel folyamatosan meg kell küzdeniük.

Kiemelkedő figyelmet érdemel a Spaceflight Associated Neuro-Ocular Syndrome (SANS) nevű jelenség, amely a fejhez irányuló folyadékáramlás következményeként szemészeti panaszokat okoz. Ezek közé tartozik a homályos látás, a szemgolyók lapulása, sőt, a látóidegek duzzanata is. A jelenség hátterében az áll, hogy a súlytalanság állapotában a vér és a nyirok nem képes hatékonyan lefelé áramlani, ami megnöveli az agyi nyomást és ezzel összefüggő problémákat idéz elő.

A belső nyaki véna vérrögösödése egy komoly, ám ritkán előforduló kockázat, amely már az ISS-en is megfigyelésre került. 2020-ban egy űrhajós esetében trombózist diagnosztizáltak, amit véralvadásgátló kezelés révén sikerült kezelni. Ennek a tapasztalatnak köszönhetően mostantól ez a protokoll minden hosszabb űrmisszióra érvényes lesz.

A Marsra irányuló expedíciók, valamint egy lehetséges Hold-bázis esetén az űrgyógyászatot forradalmi módon kell átalakítani. Mivel az evakuációs lehetőségek hiánya miatt a legkisebb egészségügyi probléma is komoly következményekkel járhat, elengedhetetlen, hogy a legmodernebb orvosi megoldásokat és technológiákat alkalmazzuk. Ennek érdekében:

A Frontiers in Microbiology szaklap szerint ezek az innovatív "élő gyógyszerek" kulcsszerepet játszhatnak a hosszú távú orvosi küldetésekben. Ezen felül olyan úttörő prototípusok is fejlesztés alatt állnak, amelyek hordozható műtőasztalt, sterilizáló berendezést és 3D nyomtatott szövetpótló anyagokat integrálnak, így új lehetőségeket nyújtanak a modern orvostudomány számára.

Az űrhajósok nap mint nap szembesülnek testük és pszichéjük határaival - olyan környezetben, ahol a Földön hétköznapinak tűnő problémák életveszélyessé válhatnak. De nem csupán passzívan elszenvedik ezeket: az űrorvostudomány fejlődése nemcsak őket védi, hanem visszahat ránk is. A Földön is hasznosulnak ezek a tapasztalatok - például a távorvoslás, a mini-diagnosztikai eszközök vagy az intelligens gyógyszeradagolók formájában.