Botrány az ELTE falai között: Csend honol a köztársasági elnököt fenyegető Fleck Zoltán ügyével kapcsolatban.
Nagy a csend Fleck Zoltán balliberális jogszociológus legújabb botránya körül. Ahogy arról lapunk beszámolt, az ELTE jogi karának oktatója a Tisza Párt egyik rendezvényén kijelentette, hogy a köztársasági elnököt meg kellene fenyegetni.
Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (...) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem!), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt - konkrétan a köztársasági elnököt (...) Le fogom tagadni ezt - így indította felhívását Fleck Zoltán.
Majd így folytatta:
Forradalomra van szükség, nem csupán kormányváltásra.
Fleck kiegészítette:
Közjogi szempontból lehetséges, hogy a köztársasági elnök, aki nem kötelezett arra, hogy a többségi frakció vezetőjének ajánljon kormányzati megbízást, a vesztes párt vezetőjét nevezze ki miniszterelnöknek. Ez a lépés jogilag érvényes, ám a parlament valószínűleg nem fogja támogatni ezt a választást. Ha az első próbálkozás nem jár sikerrel, a köztársasági elnök újra nekifut, de ha ezúttal is elutasítják, akkor feloszlathatja a parlamentet, és új választásokat írhat ki. Kérdés azonban, hogy a választók ezt eltűrik-e egy győztes választás után?
Sulyok Tamás köztársasági elnök a közösségi médiában fejezte ki véleményét az esettel kapcsolatban. Azt hangsúlyozta, hogy Fleck a demokrácia iránti követelései mellett ironikus módon egy közös bűncselekmény elkövetésére ösztönöz, mindezt pedig a legnagyobb ellenzéki pártot támogató rendezvény keretein belül teszi.
Az eset kapcsán kerestük az ELTE-t, hogy miként vélekednek Fleck fenyegetésre irányuló szavairól, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mindez belefér-e számukra a jogállamisági keretekbe, illetve terveznek-e vizsgálatot az ügyben. Azonban sem az ELTE Kommunikációs Igazgatóságától, sem pedig a jogi kar titkárságától nem kaptunk egyelőre választ a kérdéseinkre.
Fleck már korábban is komoly hullámokat vert, amikor a 2022-es választások előtt arról beszélt, hogy a jogállam felfüggesztése lehetséges forgatókönyv. A jogszociológus akkor így nyilatkozott: "Nagy valószínűséggel, ha az ellenzék győz a '22-es választásokon, átmenetileg le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. Ez sohasem volt másként a rendszerváltások vagy a nagyobb forradalmak idején."
A baloldali jogász szerint a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kellett volna mondania a fennálló alaptörvény semmisségét.
A jogász, a 2022-es választások küszöbén, határozottan kifejtette véleményét, miszerint ha a baloldal hatalomra jut, az Európai Uniónak alig lesznek fenntartásai a szivárványkoalíció által áhított új alkotmányozás elindításával kapcsolatban. Az alaptörvény kritikáját megfogalmazva hangsúlyozta, hogy "egy nem jogállami keretek között működő rendszer alkotmánya vagy alaptörvénye nem tekinthető jogállami alapokkal rendelkező dokumentumnak".
A teljes cikket a MAGYAR NEMZET weboldalán találhatod.
