Tíz év elteltével lenyűgöző kincsekre bukkant a székesfehérvári építész – Fényképek és videó a felfedezésről | Magyar Nemzet
A jeles eseményen jelen volt többek között Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Cser-Palkovics András polgármester, valamint Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója. Horváth úr köszöntőjében kiemelte, hogy Ybl Miklós életműve és alkotásai a mai napig sok kérdést vetnek fel, és ez az ismeretlen területek iránti kíváncsiság ösztönözte Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnököt is. Erzsébet, aki több ezer órát fordított kutatásra és tíz éven át fáradhatatlanul dolgozott, végül elérte célját, és munkája gyümölcsét hozta el. E nagyszerű felfedezéseit lelkesen osztotta meg a városban több mint fél évszázada élő közönséggel, barátokkal és kollégákkal, akik mind izgalommal hallgatták történeteit csillogó szemekkel és ragyogó arccal.
Cser-Palkovics András polgármester, a felfedező előadó dicséretére emelve szavát, kifejezte örömét, hogy a város rendelkezésére bocsátotta a dísztermet. E helyszín, mint méltó környezet, nem csupán Székesfehérvár rangját emeli, hanem fontos bejelentések színhelyéül is szolgál, amelyek elismerést érdemelnek.
Számos kutató és építészettörténész foglalkozott már azzal a gazdag életművel, amelyet Ybl Miklós hagyott hátra, azonban Székesfehérvár mindig is csak egy apró darabkát kapott ebből a monumentális örökségből. Sokáig azt gondoltuk, hogy Ybl szülővárosában nem maradt épített emlék, ám szerencsére Csutiné Schleer Erzsébet nem fogadta el ezt a tévhitet, és mint egy igazi kincsvadász, saját kezébe vette a múlt feltárásának izgalmas feladatát.
Csutiné Schleer Erzsébet építész hétfői előadásában megosztotta motivációját, amely különleges betekintést nyújtott a hallgatóság számára. Elmondása szerint nehezen tudta volna elképzelni, hogy Székesfehérvár egyetlen épülete sem kapcsolódik a 19. század legkiemelkedőbb építészének nevéhez, aki a város szülötte. Ez a mester olyan ikonikus alkotások tervezéséről ismert, mint a Magyar Állami Operaház és a budapesti Szent István Bazilika, melyek nem csupán építészeti remekművek, hanem a magyar kultúra és történelem fontos szimbólumai is.
Ki gondolta volna, hogy éppen ez utóbbi második világháborús sérüléseinek javítása közben bukkannak rá olyan tervrajzokra, dokumentumokra sérülésmentesen, amelyek a titkok nyitját adják. Ezek közül talált egy érdekes, megtépázott azonosítatlan alaprajzot, ami mint kiderült, megegyezett a Vörösmarty tér 8. számú épület "újkori" alaprajzával, amelyet a Fejér Megyei Tervező Iroda készített a város részletes rendezési tervének részeként. Ez volt az első "felfedezés", ugyanis az egyezés bizonyította Ybl Miklós keze nyomát. A szomszédos házak, a Vörösmarty tér 6. és 10. számú épületek szintén az ő stílusára jellemzően épültek. Mint mondta, ezek is szinte biztosan Ybl házak - olvasható a Feol.hu-n, ahol képgalériát is mellékeltek a tudósításhoz.
Engedjék meg, hogy bemutassam Önöknek nem csupán Székesfehérvár leglenyűgözőbb, harmonikus művészeti térsorát, hanem azt is, hogy ez a hely a magyar építészet ékköveként is megállja a helyét. A Vörösmarty tér egy olyan építészeti csoda, amelyre a fehérvári lakosok joggal lehetnek büszkék.
A kutatás során számos izgalmas felfedezésre bukkant az előadó. Bár a Zichy liget 4. alatti épület és Ybl Miklós építész közötti kapcsolat nem bizonyított egyértelműen, a helyzet érdekessége, hogy ez a ház Ybl közeli barátjának, Karl György építőmesternek volt az otthona. Így nem meglepő, hogy a géniusz keze nyoma itt is fellelhető, ahogyan a vármegyei levéltár épületén is, amely szintén Ybl munkásságának köszönheti létrejöttét. Ezt a kapcsolódást egy "Y" betűs aláírás is megerősíti a költségvetési dokumentumokon, amely Ybl Miklós kézjegyét viseli.
Előadásának végén talán a legnagyobb felfedezését osztotta meg a hallgatósággal. Hosszú, 10 éves kutatómunka után, 2024. október 22-én, 14 óra 5 perckor rábukkant a levéltár mélyén a Szent József temetkezési társulat irataira. Ezekből derült ki, hogy Ybl Miklós édesapjának kápolnáját, amely a Csutora temetőben található, valójában ő maga tervezte meg. Az 1962. március 23-i társulati jegyzőkönyvben a következő megfogalmazás állt: "Ybl úr, mint 'architekt', által elkészített és bemutatott fölsővárosi temetőben lévő kápolna, az építési terv szerint Hübner Ferdinánd építőmester részére átadandó..."
Csutiné Schleer Erzsébet felfedezéseit óriási lelkesedés kísérte, és a közönség vastapsa köszöntötte őt. Az ígérete szerint azonban a munka nem ér véget itt; kutatásainak eredményeit egy izgalmas könyv formájában is bemutatja a közeljövőben.
