A kínai innováció Szegeden egyre inkább háttérbe szorul - a BYD most inkább Törökországra fókuszálja gyártási tevékenységét.
Miközben Szegeden még csak a gyártósor kialakítása folyik, a kínai BYD Törökországban már jövőre megkezdi az autógyártást. Ráadásul a tervezett termelési volumenük meghaladja a magyar üzem 2026-ra előirányzott kapacitását. A vállalat döntését az alacsonyabb előállítási költségek és a vámmentes export lehetősége motiválja, ez pedig komoly kihívások elé állítja az európai iparpolitikát.
A kínai BYD szegedi gyárának tömeggyártása csak 2026-ban kezdődhet el, és várhatóan még akkor is messze elmarad a tervezett kapacitástól - értesült a Reuters több, az üggyel kapcsolatos forrástól. A világ egyik legnagyobb elektromosautó-gyártója hivatalosan októberre tervezi az üzem átadását, de a legfrissebb információk alapján az első évben csak néhány tízezer jármű gyártása várható, miközben az üzem évi 150 ezer autóra van optimalizálva. A gyár hosszú távú célja, hogy a termelést 300 ezer darabra emelje, de 2027-re is valószínű, hogy a gyártási szint nem éri el a kitűzött célokat.
Miközben Szegeden a termelés fokozatosan veszi kezdetét, a BYD egy másik gyárának megnyitását Törökországban előre hozza. A nyugat-törökországi Manisában épülő üzem, amely eredetileg 2026 végére készült volna el és évi 150 ezer autó gyártására volt tervezve, most már 2025-ben megkezdi működését. Információk szerint 2027-re a török gyárban jóval több jármű készülhet, mint a szegedi üzemben az adott évben. Ráadásul a gyártó 2028-ra további bővítéseket is tervez.
A döntés mögött elsősorban gazdasági és geopolitikai tényezők húzódnak meg. Jelenleg a BYD minden Európában forgalmazott járművét Kínában állítják elő, ami után az Európai Unió 27 százalékos vámot számít fel. A szegedi gyár létrehozásának fő célja az, hogy a jövőben vámmentesen tudjon járműveket exportálni az uniós piacra. Viszont Törökország, bár nem tagja az EU-nak, vámmentes kereskedelmi megállapodással rendelkezik az unióval, így onnan szabadon exportálhatók az autók. Továbbá, a törökországi munkabérek és energiaárak is kedvezőbbek, ami a gyártás szempontjából jelentős előnyöket kínál.
A BYD szegedi gyára a magyar kormány számára történelmi jelentőségű beruházásként lett bejelentve, hiszen a vállalat európai központja is hazánk földjén fog kialakulni. Ez a projekt a keleti nyitás politikájának kulcsfontosságú részét képezi. Azonban most úgy tűnik, hogy a gyártás középpontja egyelőre nem Szegedre, hanem Manisára fog helyeződni.
Ez nemcsak Magyarországnak, hanem az Európai Uniónak is kellemetlen fejlemény lehet. Brüsszel azzal a céllal vezette be a kínai elektromos autókra vonatkozó büntetővámokat, hogy a gyártókat helyi beruházásokra ösztönözze, ezáltal új munkahelyeket és ipari kapacitásokat hozzon létre Európában. Ha azonban a kínai cégek - a BYD-hez hasonlóan - inkább a költséghatékonyabb Törökországot választják, az alááshatja az unió iparstratégiai céljait.
Törökország hosszú évek óta kulcsszereplő az autóipari gyártás terén, több neves vállalat, mint a Toyota, Ford, Hyundai, Renault és Stellantis is jelen van az országban. Idén márciusban a Chery, egy másik kínai autógyártó, bejelentette, hogy 1 milliárd dolláros befektetéssel új gyárat alapít, amely évi 200 ezer jármű előállítására lesz képes.
A kínai autóipar folyamatosan bővül, és egyre inkább Európa perifériáira összpontosítja figyelmét. Magyarország számára ez a tendencia egyszerre kínál lehetőségeket és jelent kihívásokat: felmerül a kérdés, hogy Szeged mikor válhat a BYD európai gyártásának valódi központjává, vagy csupán adminisztratív központként funkcionál, míg a járművek más helyszíneken kerülnek legyártásra.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Komáromban kifejezte aggodalmát a nyugat-európai politikai diskurzus kapcsán, amelyben a politikusok a Kínától való elhatárolódás szükségességéről beszélnek, valamint az európai-kínai gazdasági kapcsolatok leépítéséről. Ezzel egy időben azonban a háttérben folyamatosan versenyeznek a kínai befektetésekért. A miniszter a kínai BYD új elektromosbusz-gyártó üzemének 32 milliárd forintos beruházása kapcsán hangsúlyozta, hogy ez a projekt 620 új munkahelyet teremt majd, ami jelentős lépés a régionális gazdaság fejlődése szempontjából.
A tárcavezető a BYD új elektromosbusz-gyártó üzemének alapkőletételi ünnepségén arról számolt be, hogy a kínai vállalat 32 milliárd forint értékű beruházást hajt végre Komáromban, amelyet a kormány 3,1 milliárd forinttal támogat, így segítve elő 620 új munkahely létrejöttét.
A miniszter tájékoztatása alapján a projekt keretében létrejön egy kutatás-fejlesztési tesztlaboratórium, emellett az üzem kapacitása is drámai mértékben, háromszorosára nő. Ennek eredményeként évente 1250 elektromos busz és teherautó gyártására lesz lehetőség.
Amint arról beszámoltunk, Szegeden építi meg első európai üzemét a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának számító kínai BYD, ez a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre.
