Donald Trump továbbra is megőrzi hatalmát, miközben nemcsak ellenfelei, hanem a szövetségesei is félhetnek tőle. Az eddigi politikai játszmák során sokan már megtapasztalták, hogy a lojalitás nem mindig garantálja a biztonságot az ő közelében.

Napjainkban az angolszász országok politikai élete kifejezetten mozgalmas, hiszen egy héten belül három különböző helyen is választásokat tartanak, vagy már megtartották azokat. Az Egyesült Királyságban, például, ma zajlik egy előrehozott parlamenti választás, valamint Anglia szerte önkormányzati választásokra is sor kerül. A figyelem középpontjában a Nigel Farage által vezetett Reform UK áll, amely a legfrissebb felmérések alapján a népszerűség csúcsán helyezkedik el. Izgalmas kérdés, hogy vajon sikerül-e a jobboldali populista pártnak a két tradicionális nagy párttal szembeni elégedetlenséget szavazatokra váltania. Ha Farage csapata ma legyőzi a Munkáspártot a Liverpool közelében található Runcorn parlamenti körzetében, és a helyi választásokon a konzervatívokat is megveri, akkor a miniszterelnöki poszt várományosaként még nagyobb magabiztossággal léphet a közéleti színpadra.

Kanadában hétfőn a liberálisok sikerrel harcoltak ki maguknak még négy évet az ország vezetésében, annak ellenére, hogy januárban a közvélemény-kutatások a konzervatívok elsöprő győzelmét valószínűsítették. Mark Carney, az egykori jegybanki elnök, a sikerét két fontos tényezőnek köszönheti: elődje, Justin Trudeau népszerűtlenségének, aki lemondott a posztjáról, valamint Donald Trump amerikai elnöknek, aki folyamatosan arra ösztönözné Kanadát, hogy az Egyesült Államok 51. államává váljon. Míg Ausztráliában nincsenek ilyen jellegű fenyegetések napirenden, a szombati parlamenti választásokra az amerikai elnök befolyása itt is érezhető volt, és nem is csekély mértékben.

Anthony Albanese, Ausztrália miniszterelnöke, március végén bejelentette, hogy kezdeményezte a parlamenti választások kiírását Sam Mostyn főkormányzónál. A főkormányzó szerepe különösen fontos, hiszen ő a brit gyarmatbirodalom utódjaként létrehozott nemzetközösségi királyság, III. Károly helyi képviselője az egyes államokban, mint például Kanadában, Új-Zélandon vagy Jamaicában. Érdemes megjegyezni, hogy a Nemzetközösséghez 56 köztársaság is tartozik, amelyek saját, közvetlenül vagy közvetetten választott államfőkkel rendelkeznek.

Kormányunk úgy döntött, hogy a globális kihívásokkal ausztrál módon néz szembe - segíti a megélhetési költségekkel küzdő embereket, miközben a jövőre épít

- mondta beszédében a 2022-ben megválasztott Albanese, a balközép Munkáspárt vezetője.

A brit - westminsteri típusú alsóház és annak felelős kormány - és az amerikai - föderalizmus, erős hatalommal bíró felsőház - alkotmányos hagyományokat ötvöző Ausztráliában a parlamenti választás nincs fix dátumhoz kötve, és a nyugati demokráciák többségétől eltérően a képviselőház mandátuma nem négy vagy öt, hanem három évre terjed ki. A szövetségi parlament két házból áll, de a miniszterelnököt az a párt vagy koalíció adja, amely többséggel rendelkezik az alsóházban. (A felsőházban az egyes államok és területek mind-mind ugyanannyi képviselővel rendelkeznek, míg az alsóházban lakosságarányosan vannak kialakítva a körzetek.)

Jelenleg a Munkáspárt 77 képviselőházi mandátummal büszkélkedhet, míg a jobbközép pártszövetség, amelyet gyakran Koalícióként emlegetnek, 53 képviselői széket birtokol. A zöldek az előző választások során négy képviselő delegálásával elérték eddigi legjobb eredményüket, miközben 15 helyet kisebb pártok és független jelöltek foglaltak el. Közülük hatot a "türkiz" vagy "pávakék" színnel kampányoló függetlenek nyertek el, akik a klímaválságra összpontosító üzeneteikkel sikeresen megnyerték több nagyvárosi körzetet a Liberális Párttól. Továbbá, Clive Palmer üzletember a Trump nevére emlékeztető Trumpet of Patriots (Hazafiak trombitája) párttal indul idén, és bár kéretlen SMS-ek küldésében jeleskedik, valószínűtlen, hogy 2-3%-nál magasabb támogatottságot érne el.

Az egyéni választókerületek átrajzolása nyomán eggyel kevesebb, 150 alsóházi mandátumért folyik a verseny. Érdekesség viszont, hogy az angolszász országokban jellemző "győztes mindent visz" (vagy first-past-the-post) elvtől eltérően

Ausztráliában 1918 óta a választások során preferenciális rendszert alkalmaznak, amely lehetővé teszi, hogy a szavazók kifejezzék preferenciáikat az egyes választási körzetek alsóházi képviselőinek megválasztásakor. Ez a módszer nemcsak a szavazói akarat pontosabb tükrözését szolgálja, hanem hozzájárul a politikai pluralizmus erősítéséhez is.

A szavazás során a választóknak lehetőségük van az összes jelöltet rangsorolni a szavazólapon. Amennyiben az "első körben" egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok felét, a legkevesebb szavazatot kapott jelöltet kizárják. Ezt követően a rá szavazók második helyen preferált jelöltjei között osztják szét a megszerzett voksokat. Ezt a folyamatot addig ismétlik, amíg valaki el nem éri az 50%-os küszöböt. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, ez a rendszer lehetővé teszi a "konszenzusos" jelöltek azonosítását, és meggátolja, hogy egy jelölt csupán 30-35%-os támogatottsággal nyerjen, ha a preferenciák nagyon megosztottak. Az ausztrál szavazóhelyiségekben a választók segítésére aktivisták szórólapokat osztogatnak, amelyekben ajánlásokat tesznek arra vonatkozóan, hogy az adott párt hogyan javasolja a jelöltek rangsorolását.

Magyarországhoz képest igencsak különös dolognak számít, hogy Ausztráliában minden 18 év feletti polgár számára kötelező a szavazás. Ha valaki elmulasztja a részvételt, akkor 20 ausztrál dolláros (körülbelül 4500 forintos) büntetésre számíthat. Ugyanakkor a szavazás megkönnyítése érdekében lehetőség van előre voksolni, akár személyesen, akár levélben, ami sokak számára kényelmes alternatívát kínál.

Mégis érdemes elindulni az urnákhoz, hiszen az ausztrál szavazók számára ez nem csupán kötelezettség, hanem egy különleges hagyomány része is. A "demokrácia kolbászok" sütögetése már-már rituálévá nőtte ki magát, ahol a választók friss, ízletes kolbászt falatozva élvezhetik a szavazás élményét. A helyszínen, kenyérrel vagy buci formájában tálalva, ezek a finomságok nemcsak a gyomrot, hanem a közösségi szellemet is táplálják. Az árusok jó szokása, hogy a bevételt jótékony célokra ajánlják fel, így a helyi iskolák és egyéb segélyszervezetek is profitálnak a választásokból.

2022 májusában egyébként először fordult elő, hogy 90% alá csökkent a részvétel, és ahogy az Egyesült Királyságban, úgy Ausztráliában is egyre csökken a két nagy párt együttes szavazataránya: három éve majdnem minden harmadik első preferenciás voksot nem a Munkáspártra vagy a Koalícióra adtak le, ami rekorddal ért fel. Ez a trend várhatóan idén is folytatódni fog, ha nem erősödni.

Az Albo becenéven ismert miniszterelnök, Anthony Albanese népszerűsége 2022 második felében még viszonylag stabilnak bizonyult, ám a 2023 őszén megrendezett "őslakos hangról" szóló referendum után jelentős csökkenésnek indult. Albanese, aki szerény körülmények között, önkormányzati bérlakásban nőtt fel, most nehéz helyzetben találta magát, hiszen a közvélemény megítélése kedvezőtlen fordulatot vett. Pártja számára kiemelten fontos volt, hogy az ausztrál alkotmányt kiegészítsék az őslakos és Torres-szoros szigeteki közösségek elismerésével, és egy parlamenti tanácsadótestület létrehozására is törekedtek, hogy e közösségek hangját jobban képviselhessék.

Az óriási vitákat kiváltó és az ausztrál nemzeti identitással összefüggő társadalmi megosztottságot napfényre hozó népszavazáson viszont...

Az alkotmánymódosítást ellenzők 60%-os többséget szereztek.

Albanese munkáspárti kormánya tehát a támogatás mellett állt ki, míg az őslakos közösségek jelentős része, a zöldpártiak és a "türkizek" oldalán foglaltak állást. Ezzel szemben a Koalíció többsége és a jobboldali populista Egy Nemzet Párt a nem szavazás mellett érvelt. Ugyanakkor léteztek olyan őslakos szervezetek is, amelyek elégtelennek és "megtévesztő előrelépésnek" tartották a parlamenti testület létrehozására tett javaslatot, ezért elutasították a kezdeményezést. Közéjük tartozott Lidia Thorpe szenátor is, aki az őslakosok jogainak védelmében sürgette a szerződések megkötését, és tavaly a látogató III. Károlynak kiáltotta, hogy...

nem vagy az én királyom! Ez nem a te földed!

A világos vereség következtében a kormány felfüggesztette a köztársasággá válásra vonatkozó referendum terveit. Albanese korábban azonban hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen, hogy az ország egyszer elváljon a brit monarchiától és új államformát öleljen magához.

Albanese idén március végére tűzte ki az új választások kiírásának időpontját, ügyesen időzítve azt az adócsökkentés bejelentése utánra, amelyet a megélhetési válság enyhítésére szánt. Ezen kívül 8,5 milliárd ausztrál dolláros többletforrást ígért az állami egészségügyi rendszer számára, valamint bejelentette egy 24 órás elérhetőségű egészségügyi tanácsadó telefonvonal létrehozását. A Koalíció sem maradt adós, és 9 milliárd dolláros befektetést helyezett kilátásba az egészségügyi szektorba.

A kampány során a magas megélhetési költségek és az egészségügyi problémák mellett a lakhatási válság, az energiapolitika, valamint az izraeli-palesztin konfliktus is középpontba került. A politikai tájképen mindkét párt a lakáskínálat növelésére tett ígéretet: a jobboldal a fosszilis energiahordozók felhasználása mellett döntött, és hét új atomreaktor építését tervezte, míg a Munkáspárt a megújuló energiaforrásokra helyezné a hangsúlyt, hogy stabilizálja az ország energiamixét és megfékezze az elszálló árakat. A jelentős muszlim közösséggel rendelkező választókerületekben a közel-keleti konfliktus is kiemelt kérdéssé vált: Albanese és csapata próbálta megtalálni a megfelelő egyensúlyt Izrael támogatása és a palesztinok jogainak védelme között, ami megosztotta a szavazóbázisukat, míg a Koalíció inkább Izrael mellett állt ki ebben a vitában.

A jobboldali szövetség miniszterelnök-jelöltje, Peter Dutton a hadi kiadások GDP-arányosan 3%-ra történő növelését vállalta egy évtizeden belül. Mindkét zászlóvivő támogatja az Ausztrália, Egyesült Államok és Nagy-Britannia között 2021-ben kötött AUKUS védelmi szövetséget (mely keretében Canberra nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárolna Washingtontól), illetve a 16 éven aluliak közösségi médiától való eltiltását is, mely decembertől lép életbe.

Csökkenteni fogjuk a bevándorlást, és meg fogjuk akadályozni, hogy a külföldi vásárlók ausztrál lakásokat vegyenek birtokba, és versenyezzenek a fiatal ausztrálokkal egy nagyon szűkös lakáspiacon

- kötötte össze a bevándorlást a lakáspiaci helyezettel Dutton.

A közvélemény-kutatások alapján pár héttel ezelőtt még sokkal biztosabb lett volna arra fogadni, hogy a volt védelmi miniszter Duttonnak meg fogja buktatni az Albanese-kormányt,

Mostanra viszont megváltozott a helyzet.

Ráadásul hasonló okból, mint ami Kanadában a liberális kormányfő, Mark Carney néhány hónapja még elképzelhetetlen sikeréhez vezetett konzervatív kihívójával szemben.

Bár Donald Trump amerikai elnök nem hirdetett meg Ausztrália bekebelezésével kapcsolatos terveket, a kaotikus vámháborúja és a kiszámíthatatlan külpolitikai lépései miatt számos ausztrál polgár bizalma megingott a szövetségesük iránt. Egy friss felmérés adatai szerint az ausztrálok hite abban, hogy az Egyesült Államok felelősségteljes döntéseket hoz, 2024 óta 20 százalékponttal csökkent, és jelenleg mindössze 36%-on áll. További kutatások is azt mutatják, hogy...

Tavaly június óta jelentős változás figyelhető meg az ausztrál lakosság körében: az arány, akik szerint Ausztráliának nagyobb függetlenséget kellene elérnie az Egyesült Államoktól a védelem és a biztonságpolitika terén, 39%-ról 66%-ra emelkedett.

Ennek ellenére a megkérdezettek körében tízből nyolc ausztrál továbbra is kiemelkedően fontosnak tartja az Egyesült Államokkal való szövetséget, különösen az ország biztonsági szempontjából. E mögött pedig elsősorban Washington globális riválisa, a Kínában rejlő fenyegetés áll, amely Ausztrália közvetlen közelében tevékenykedik. Albanese vezetése alatt a két ország viszonya javult, de nem volt könnyű dolga, hiszen a 2018-ban kezdődött vámháború és a koronavírus-járvány miatti feszültségek után kellett helyreállítani a kapcsolatokat. A kormányfő, aki az egyensúlyra törekszik, azonban határozottan elutasította Peking ajánlatát, miszerint közösen lépjenek fel Trump vám politikája ellen.

A kormányzat vámjai nem rendelkeznek logikai alappal, és ellentétesek két nemzetünk partnerségének bázisával. Ez nem egy barát cselekedete

- értékelte Trump "felszabadulás-napi" importtarifáit a munkáspárti miniszterelnök, de ellenvámokat nem lengetett be.

Albanese fontosnak nevezte az összes ausztrál export több mint harmadát kitevő kínai kapcsolatot, de elmondása szerint Ausztrália most arra összpontosít, hogy más exportlehetőségeket keressen az Egyesült Államokon kívül, és ezzel párhuzamosan csökkentse a Kínától való függését - különösen Indonéziával, Indiával, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Arab Emírségekkel kereskednének többet. Ezzel szemben Dutton Kínát az országra leselkedő legnagyobb fenyegetésnek titulálta, de később "Kína-pártiként" hivatkozott magára, és támogatólag beszélt a mostani viszonyról. Persze nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Koalíció 2022-es vesztéhez a kínai származású ausztrálok - akik a 26 milliós lakosság 5,5%-át adják - elidegenítése is hozzájárult az agresszívebb Kína-ellenes fellépés közepette.

Idén azonban a liberális-nemzeti koalíciónak Donald Trump miatt komoly fejtörést okozhat a helyzet.

Dutton korábban még "nagy gondolkodónak" nevezte az amerikai elnököt,de a hónap elején hátraarcra kényszerült azon programpontja kapcsán, miszerint eltörölné az állami dolgozók otthoni munkavégzését és kirúgna 41 ezer köztisztviselőt. A Munkáspárt nem kímélte Dutton tervét, melyet rögvest Elon Muskkal és az amerikai kormányzati hatékonysági hivatal (DOGE) felfordulást keltő lépéseivel állítottak párhuzamba.

Miközben az ausztrál társadalom egyre inkább kétségekkel szemlélte a januárban hivatalba lépett Trump-adminisztráció lépéseit, a "woke" ideológia iskolákban való elterjedését bíráló Dutton számára komoly meglepetést jelentett, amikor árnyékkormányának hatékonyságért felelős tagja, Jinta Nampijinpa Price szenátor egy rendezvényen így mutatta be a miniszterelnök-jelöltet:

újra naggyá teszi Ausztráliát.

A Trumppal való párhuzamok még inkább felerősítették a helyzetet, amikor Price és férje közösségi média felületeiken közzétettek egy fotót, amelyen az amerikai elnök ikonikus "Make America Great Again" feliratú sapkája díszelgett a fejükön.

Úgy vélem, hogy a választók számára aggasztóak Peter Dutton által javasolt intézkedések.

Albanese kihasználta a lehetőséget, hogy hangsúlyozza: az ausztrál társadalom nem kívánja átélni azt a megosztottságot, ami az Egyesült Államokat jellemzi. Kiemelte, hogy az ausztrál kultúra eltérő, és az emberek nem szeretnék, ha a páciensnek kellene kifizetnie az egészségügyi szolgáltatásokat, utalva ezzel az amerikai magán egészségbiztosítási rendszerre. Ezen felül Albanese éles kritikát fogalmazott meg Dutton költségcsökkentési javaslatai kapcsán, hangsúlyozva, hogy a "kultúrharcra" helyezett hangsúly nem helyénvaló. Dutton arra is utalt, hogy Albanese külügyminisztere, Penny Wong nyilatkozata alapján a "leszavazott őslakos hang" kérdése újra napirendre kerülhet. Albanese azonban határozottan cáfolta ezt az állítást, kijelentve, hogy semmiféle ilyen szándékuk nincs.

A legfrissebb felmérések alapján úgy tűnik, hogy az ausztrál választók egy része, aki korábban a Trump által inspirált Dutton mögé állt, mostanra elvesztette a bizalmát. Az elmúlt hetek eseményei pedig kedvezően alakultak a Munkáspárt számára, amely most a politikai porondon dominálni látszik.

nagyrészt annak köszönhetően, hogy a választók oroszlánrésze jelenleg a globális káoszt és a bizonytalanságot köti Trumphoz, de ehelyett legalább otthon stabilitásra vágynak.

A YouGov legfrissebb felmérése szerint a balközép párt 33,5%-kal vezet az első preferenciás szavazatok tekintetében, míg a Koalíció 31%-ra, a zöld párt 14%-ra, a jobboldali populista Egy Nemzet Párt pedig 10,5%-ra számíthat. Fontos megjegyezni, hogy az ausztrál választási rendszer nem csupán az első preferenciás szavazatokra épít, és a végső eredmények az egyéni választókerületekben dőlnek el. Ha azonban a Munkáspártot és a jobbközép pártszövetséget közvetlenül összehasonlítjuk, akkor a szavazók 53,5%-a a Munkáspártot részesíti előnyben, míg a jobbközép párt támogatottsága 46,5%-ra rúg. Ráadásul az utóbbi időszakban egyre inkább úgy tűnik, hogy...

Csupán a megkérdezettek 35%-a kívánja Duttont a következő miniszterelnök szerepében látni.

és 50% jobb szeretné, ha a hirtelen népszerűbbé vált Albanese folytatná, akiben az amerikai kapcsolatok kezelése terén is többen bíznak.

Nem könnyű kifejezni, mekkora változást jelent ez február végéhez viszonyítva.

A YouGov legfrissebb kutatása szerint a Koalíció a párharc során 49-51%-os előnyben volt. Az eredmények alapján a megkérdezettek 37%-a szavazna rájuk első helyen, míg a Munkáspárt csupán 28%-os támogatottsággal bír.

Kezdetben a koalíció háta mögött volt a szél. Most túlélő üzemmódba kapcsoltak

- Így foglalta össze a helyzetet Ryan Neelam, a Sydney-i Lowy Intézet szakértője.

Az utóbbi években a nyugati demokráciákban tapasztalható radikális jobboldal előretörése sokak figyelmét felkeltette. A CNN nemrégiben arról számolt be, hogy a kanadai választási eredmények és az ausztrál politikai táj képének átalakulása talán egy új globális tendencia kezdetét jelzi. Vajon ezek az események új irányt mutatnak a világpolitika alakulásában?

A jobboldali populista pártok eddig Trump politikai stílusát másolták, sőt, sok esetben az elnök személyét is magukénak tekintették. Azonban ez a stratégia mostantól a győzelem helyett a kudarc forgatókönyvévé válhat.

ami ezeket a pártokat Trump "megtagadására" kényszerítheti. Ráadásul az amerikai elnök látszólag egyáltalán nem törődik azzal, hogy kijelentései vagy cselekedetei hogyan befolyásolják a republikánusokhoz és a MAGA-mozgalomhoz ideológiailag közel álló más országbeli politikusok választási esélyeit. Erről Pierre Poilievre biztos tudna mesélni, hisz a kanadai konzervatív vezető karrierjét, amihez az amerikai jobboldal is óriási reményeket fűzött, szinte egy személyben Trump törte keresztbe.

Szombaton kiderül, hogy Trump következő célpontja Peter Dutton lesz-e. Ezen kívül érdemes figyelemmel kísérni Nigel Farage-t is Nagy-Britanniában, aki ma méretteti meg magát, és akit ellenfelei – köztük a Munkáspárt – szintén gyakran támadnak a Trump-féle politikai kapcsolatai miatt.