Az Alkotmánybíróság határozata alapján elmarad a népszavazás az olimpiával kapcsolatban.
Az Alkotmánybíróság csütörtöki közleménye szerint az olimpia rendezésével kapcsolatos fővárosi helyi népszavazás hitelesítését megkérdőjelező kúriai döntés ellentétes az Alaptörvénnyel. A testület hangsúlyozta, hogy a Kúria félreértelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét, különös figyelmet fordítva annak aktuális relevanciájára.
A közleményben hangsúlyozták, hogy a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) elutasította annak a népszavazási kérdésnek a hitelesítését, amely a következőképpen fogalmazódott meg: "Egyetértene-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének érdekében?"
Az FVB véleménye szerint a felvetett kérdés sem a választópolgárok számára, sem a jogalkotás szempontjából nem nyújt kellő egyértelműséget. 2019 óta ugyanis jelentős átalakuláson ment keresztül az olimpiarendezés folyamata, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új szabályozása határoz meg.
Az új szabályok alapján az olimpia rendezésének joga már nem pályázati rendszerben dől el, hanem a felek - a rendezésre aspiráló régió vagy város, a NOB, illetve az adott nemzeti olimpiai bizottság - közötti több körös és több évig tartó tárgyalássorozat alapján.
A Kúria a Független Választási Bizottság döntését felülbírálva hitelesítette a korábban említett népszavazási kérdést. Az indoklásában kiemelte, hogy a "pályázat benyújtása" kifejezésnek egy világos és általánosan elfogadott jelentése van, amely a választópolgárok számára is könnyen érthető.
Másrészt a fővárosi közgyűlés számára egyértelművé válik, hogy a kérdés valódi jelentése kizárólag egyetlen módon értelmezhető. Érvényes és eredményes népszavazás esetén világosan körvonalazódik, hogy milyen döntéseket kell hozniuk, és milyen intézkedéseket, lépéseket szükséges tenniük - fogalmaztak.
A Kúria határozatát - többek között - a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) vitatta meg alkotmányjogi panasz keretében. Az Alkotmánybíróság döntésében megállapította, hogy a Kúria túllépett az egyértelműség jogszabályi meghatározásán.
A Kúria döntése során figyelmen kívül hagyta a NOB által bevezetett új eljárási szabályokat. Ebből adódóan a helyzet félreérthető benyomást kelthet, mintha egy sikeres és érvényes népszavazás esetén, ahol az "igen" válaszok dominálnak, Budapest jogosult lenne pályázni a 2036-os olimpiai játékokra.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Kúria nem volt figyelemmel a népszavazási kérdés időszerűségére sem, mivel a helyi népszavazás egy évig köti a jogalkotót, ugyanakkor a NOB eljárásrendje alapján az egy éven belül a főváros nem tud jelentkezni a 2036-os olimpiára, tárgyalás megkezdéséről való a döntés pedig a NOB kezében van.
A közleményben foglaltak szerint a népszavazásra benyújtott kérdés idő előtti, amennyiben egy érvényes és eredményes népszavazás következtében a választópolgárok akaratát nem lehet a jogszabályban meghatározott időkereten belül érvényesíteni. Ha egy hitelesítő döntés lehetőséget ad a népszavazásra egy ilyen idő előtti kérdés vonatkozásában, akkor elmondható, hogy a kérdés megtévesztő jellegű, hiszen nem csupán a kötőerő garanciáit sérti, hanem a választási folyamat átláthatóságát is veszélyezteti.
Ha a benyújtott kérdés túl korainak számít, akkor nem lehet népszavazásra terjeszteni - áll a közleményben.
Összegzésként az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a korai időpont figyelembevételével az olimpia lebonyolítására vonatkozó kérdésekben sem helyi, sem pedig országos népszavazás nem lehetséges.
Rögzítették továbbá, hogy a népszavazási eljárás során a hitelesítés időbeli aspektusát minden egyes népszavazási ügyben külön-külön kell megvizsgálni. Csak így nyerhetünk pontos képet arról, hogy a választói akarat valóra válhat-e vagy sem.
