Egy egész település tűnt el a föld színéről az indiai villámárvíz következtében, és sok ember sorsa ismeretlen maradt.
Az indiai hadsereg mentőcsapatai helikopterek segítségével folytatják a heves esőzések és áradások miatt Uttarakhand állam hegyvidéki területein rekedt zarándokok kimenekítését. A legfrissebb tájékoztatások szerint az áradás és földcsuszamlások következtében legalább négy személy életét vesztette, és többek sorsa is bizonytalan. A legsúlyosabb károk Dharali faluban keletkeztek, ahol a vízáradat több emeletes épületeket sodort el, és emberek tűntek el az iszapos áramlásban. A hatóságok becslése szerint körülbelül 400 ember rekedt a térségben, köztük 9 katona és 7 civil eltűntként van nyilvántartva. Szakértők úgy vélik, hogy a hirtelen gleccserolvadás lehetett az indító oka a himalájai árvizet kiváltó eseményeknek.
Az indiai hadsereg mentőcsapatai helikopterek révén folytatták csütörtökön a zarándokok kimentését, akik az áradások által körbezárt Uttarakhand államban rekedtek. A természeti katasztrófában, amely áradásokkal és földcsuszamlásokkal sújtotta a térséget, legalább négy ember életét vesztette, és több eltűnt személy holléte még mindig nem ismert.
A heves esők megszűntével a mentők eljutottak az elárasztott Dharali faluba is, amely a híres hindu zarándokhely, Gangotri felé vezető út mentén fekszik. Súlyos pusztításról számoltak be.
Az indiai sajtóban felvételek jelentek meg arról, ahogy a településen iszapos víztömeg ránt magával több emeletes épületet. A videókon látható, amint emberek menekülnek a vízáradat elől, majd eltűnnek a sárfolyamban és a romok között. Az iszap helyenként 15 méter magasan áll, és egész épületeket lepett el.
A mentőcsapatok helikopterek segítségével juttatják biztonságos helyre a túlélőket - erősítette meg csütörtökön Puskar Szing Dámi, Uttarakhand állam főminisztere. "A károk mértéke elképesztő" - nyilatkozott, hozzátéve, hogy amennyiben az időjárási körülmények kedveznek, péntekre mindenkit sikerül kimenteni.
A mentési műveletekben több mint kétszáz katona van jelen. E katonák eddig gépek segítségével, valamint manuális erővel igyekeztek eltüntetni a sár és a sziklák okozta akadályokat az utakon. Az áradás következtében a környéken megszakadt az áramellátás, és a vezetékes telefonhálózat is leállt.
A mentőhelikopterek ideiglenes leszállóhelyén, Matli faluban még mindig sokan keresik eltűnt szeretteiket. Egy zarándok, aki a katasztrófa idején Gangotri felé igyekezett, a következőket osztotta meg: "A szemünk előtt tűnt el a falu, mintha a föld nyelte volna el."
Indiai szakértők elemzései alapján valószínű, hogy a közelmúltban bekövetkezett himalájai árvizet a klímaváltozás következtében bekövetkező gleccserolvadás során hirtelen felszabaduló víz váltotta ki. Ezzel szemben a helyi hatóságok úgy vélik, hogy a heves esőzések voltak a fő tényezői az áradásnak.
P. K. Dzsosi, az újdelhi Dzsaváharlál Nehru egyetem kutatója azt mondta, hogy a szerencsétlenséget egy moréna (gleccserek vagy mozgó jégtakaró által szállított, lerakott kőzettörmelék) leomlása okozta, amely addig visszatartotta a gleccserolvadásból származó vizet. Hozzátette, hogy a település feletti gleccser talajában instabil üledékes rétegek voltak, de a hótakaró miatt nem lehet műholdképek segítségével ellenőrizni a törmelék forrását.
Szafi Ahszan Rizvi, az országos katasztrófavédelmi hivatal szakértője szintén arra a következtetésre jutott, hogy a tragédia hátterében a fluvioglaciális kőzet - amely az olvadó jég alatti folyó által képződött réteges üledékekből áll - megcsúszása állhatott.
Szandip Tanu Mandal, az újdelhi Mobius Foundation civilszervezet gleccserkutatója szintén a gleccsertó túlcsordulását feltételezi, amelyet az olvadás és a sok csapadék okozott.
A globális felmelegedés következtében a himalájai gleccserek, amelyek körülbelül kétmilliárd ember vízellátását biztosítják, soha nem látott ütemben olvadnak. Ez a folyamat nem csupán a vízforrások csökkenését jelenti, hanem óriási, előre nem látható katasztrófák kockázatát is hordozza a helyi közösségek számára - hívta fel a figyelmet a tudományos közösség.
