Ha egyre gyakrabban tapasztalod, hogy szédülés fog el, amikor felállsz, érdemes odafigyelni a jelekre. Az orvos szakmai véleménye segíthet megérteni, mi állhat a háttérben!

Sokan szembesülhetnek ezzel a jelenséggel, de vajon mennyire normális ez? Valóban van okunk a félelemre?

Bár a felálláskor jelentkező szédülés általában ártatlan, bár kényelmetlen jelenség, betegségek tünete is lehet. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos azokra az okokra hívta fel a figyelmet, amelyek miatt fontos lehet a kivizsgálás.

Alacsony vérnyomásról akkor van szó, amikor a vérnyomás értéke 120/80 Hgmm-nél alacsonyabb. Ez a jelenség különösen észlelhető, amikor valaki hirtelen feláll. Ilyenkor a gravitáció hatására a vér a lábak felé áramlik, és a testnek megfeszített erőfeszítéseket kell tennie, hogy a vért visszaemelje, így biztosítva az agy számára a szükséges oxigént és tápanyagokat.

Ha a testünk erőfeszítései nem bizonyulnak elég hatékonynak, a vérnyomásunk csökkenhet, ami szédüléshez, homályos látáshoz vagy akár ájuláshoz is vezethet. Fontos megjegyezni, hogy ez nem ugyanaz, mint a kórosan alacsony vérnyomás (például 90/60 mmHg), mivel az utóbbi esetben gyakran tapasztalhatunk szédülést, hányingert, hidegrázást és koncentrációs nehézségeket, sőt, elmosódott látás is jelentkezhet, nem csupán testhelyzetváltozáskor.

A helyzetváltozáskor megjelenő hipotónia egyik lehetséges magyarázata a baroreflex mechanizmus érzékenységének csökkenése, amely a vérnyomás szabályozásáért felelős.

A testhelyzet változása miatti vérnyomásesés gyakrabban fordul elő az idősebb korosztályban, mivel az életkor előrehaladtával a szervezet reakcióideje és alkalmazkodási képessége egyre inkább lelassul. Egyes amerikai statisztikák alapján a 65 év felettiek 18-35%-a él át ilyen jellegű problémát.

A felálláskor tapasztalt szédülés és megtántorodás mögött olyan egyszerű és nyilvánvaló okok is állhatnak, mint a nem elegendő folyadékbevitel, vagy a hányás és hasmenés következtében fellépő dehidratáció, amelyet például vízhajtók szedése is súlyosbíthat. Ezen kívül a vérveszteség és a vérszegénység is hozzájárulhat a vérnyomás csökkenéséhez, így fokozva az ortosztatikus hipotónia kialakulásának esélyét.

Sztancsik doktornő figyelmeztet arra, hogy bizonyos gyógyszerek, különösen az antidepresszánsok és a béta-blokkolók, okozhatnak olyan tüneteket, amelyek aggodalomra adhatnak okot. A várandósság is potenciális kockázati tényezőként jelentkezhet. Emellett nem zárható ki, hogy a látszólag ártalmatlan jelenség mögött komolyabb egészségügyi problémák húzódnak meg, mint például a Parkinson-kór, a szívritmuszavar vagy a szívelégtelenség. Így ha valaki rendszeresen tapasztalja ezeket a tüneteket, érdemes orvosi kivizsgáláson részt vennie, hiszen a gyakori esések és ájulások különösen veszélyesek lehetnek az idősebb vagy sérülékenyebb egyének számára, és akár súlyos betegség jelei is lehetnek.

- Ha valaki ilyen panasszal érkezik kivizsgálásra, nyilvánvalóan végigtekintünk a kórtörténetén és a leletein, van-e olyan betegség, vagy gyógyszer, ami indokolja az alacsony vérnyomást, alacsony vörösvérsejt számot, esetleg az alacsony vércukorszintet - ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos.