Felfedjük, mi motiválta Orbán Viktort, hogy szembehelyezkedjen egész Európával: ennek hátterében politikai ambíciók, nemzeti érdekek és a szuverenitás védelme áll.

Örömmel értesítjük, hogy küldtünk Önnek egy emailt! Kérjük, ellenőrizze postaládáját, és kattintson a Feliratkozás linkre, hogy megerősíthesse a feliratkozását. Köszönjük!

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Magyarország a szankciók meghosszabbításához három specifikus feltétel teljesülése esetén járulna hozzá:

Orbán Viktor legújabb vétója kapcsán a Török Áramlat ügyében felmerülő kritikus kérdések az elmúlt héten több ízben is reflektorfénybe kerültek, nem csupán hazai, hanem nemzetközi politikai diskurzusban is. A legfrissebb alkalommal az Index újságírója a Kormányinfón tette fel a kérdést, hogy miként biztosítjuk a földgázellátást, amennyiben támadás éri a Török Áramlatot. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter válaszában kifejtette, hogy...

Szijjártó Péter külügyminiszter azon a napon, amikor a hírek feszültséget keltek Közép-Európában az energiaellátás megbízhatóságáról, kifejtette, hogy az utóbbi időszakban számos esemény és információ aggasztotta a közvéleményt. Ezt követően bejelentette, hogy...

A Török Áramlat az egész közép-európai régió gázellátása szempontjából meghatározó infrastruktúraelem. Az ukrán tranzit leállásával ez maradt az utolsó olyan nagykapacitású útvonal, amelyen keresztül vezetékes orosz gáz érkezik a közösségbe és összességében a keleti beszerzések szempontjából is nagy jelentősége van - válaszolt az Economx érdeklődésére Hortay Olivér, a Századvég kutatóintézeti igazgatója, hozzátéve: az ukrán tranzit kiesésével várhatóan Szlovákia és más országok is fokozzák majd a déli irányú beszerzéseiket, ami a vezeték jelentőségét és hazánk regionális gázelosztó szerepét tovább növeli.

Az Energia- és Klímapolitika Üzletág irányítója kiemelte,

Tavaly Magyarországra több mint 7 milliárd köbméter gáz érkezett a vezetéken, és noha ennek egy része továbbértékesítésre került, a mennyiség így is jelentős szerepet játszott az 8 milliárd köbmétert meghaladó hazai kereslet kielégítésében.

A Török Áramlaton keresztül érkező gázszállítmányok esetében nem lehet egységes árakat megállapítani, mivel számos, eltérő típusú és általában nem nyilvános szerződés határozza meg azokat. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb szerződés árképzése szorosan összefonódik a tőzsdei gázárakkal, így a piaci kereslet és kínálat dinamikája jelentős hatással bír a költségek alakulására. Éppen ezért károsak azok a szankciók, amelyek a kínálati oldalt szűkítik; ezzel szemben minden olyan bejelentés, amely az uniós energiaellátás bővülését célozza, üdvözlendő - fejtette ki az energiapolitikai szakértő.

A közelmúltban két jelentős esemény zajlott le, amelyek kedvezőtlen hatással voltak a régiónk ellátási helyzetére:

Viszont ebből adódik a kérdés, hogy mennyire kockázatos egy ilyen háborús helyzetben, ha ennyire függünk egyetlen iránytól.

A koncentrált beszerzés természetesen mindig kockázatosabb a diverzifikáltnál, de fontos hangsúlyozni, hogy a Török Áramlat már önmagában egy alternatív beszerzési útvonalnak épült - magyarázta Hortay Olivér. Felidézte, a 2009-es orosz-ukrán gázválság rámutatott, hogy az ukrán tranzit dominanciája komoly kockázatokat hordoz az egész unióra nézve és ez fokozta az útvonaldiverzifikációs törekvéseket. A felismerés nemcsak a Török Áramlatnak, de az Északi Áramlat 2 vezetékpárnak is megágyazott.

A legutóbbi időszak eseményei világosan mutatják, hogy Magyarország bölcs döntést hozott, amikor fokozott erőfeszítéseket tett a Török Áramlat megvalósítása érdekében. A 2021-ben megkötött orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodás keretében rögzített gázmennyiség oroszlánrészét a déli útvonalra irányították, még akkor is, amikor ezt Ukrajna és Brüsszel egyaránt hevesen ellenállta. E döntések következményeként Magyarország sokkal kedvezőbb helyzetben van az ukrán tranzit leállása kapcsán, mint Szlovákia vagy Ausztria. Ugyanakkor a szállítási útvonalak diverzifikálása nem egyszerű feladat, ha a már működő vezetékek szállítása ellehetetlenül. Az elmúlt másfél évtizedben hazánk alaposan felkészült, jelentős beruházásokat végrehajtva a határkeresztező kapacitások bővítése érdekében, ezzel megteremtve a lehetőséget a szélesebb körű diverzifikációra. Azonban az országhatárokon túli fejlesztések megvalósulására korlátozott befolyással bírunk, és ez a helyzet ma sem változott. Például ha az észszerű lenne a déli irányú gázbeszerzéseket támogató gázhálózatok bővítése, az Európai Bizottság, a klímavédelmi szempontokra hivatkozva, késlelteti a szükséges beruházásokat – emelte ki a szakértő.

Múlt szombaton, két nappal Donald Trump amerikai elnök beiktatása előtt Szijjártó Péter közölte a belgrádi Orbán Viktor-Aleksandar Vucic találkozó után, hogy elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya annak a kőolajvezetéknek is, amely a magyar és a szerb hálózatokat fogja összekötni, amely beruházáshoz körülbelül három évre van szükség.

A miniszter örömmel nyugtázta, hogy életbe lépett a magyar-szerb-szlovén közös villamosenergia-tőzsde, valamint a magyar-szerb közös földgázkereskedő vállalat is egyre jelentősebb megbízásokkal bővül.

Horty Olivér megállapította, hogy Európa jelenleg még mindig az energiaválság árnyékában él. A Draghi-jelentés világossá tette, hogy az EU egyik legnagyobb versenyképességi kihívása, hogy a helyi cégek energiaárakkal sújtva működnek, amelyek jóval magasabbak az amerikai versenytársaikénál. A Századvég Európa Projekt kutatásai szerint az energiaszegénységben szenvedő uniós polgárok aránya a válság kezdete óta drámaian megnőtt; jelenleg az Unió lakosságának egynegyede nem képes megfelelően felfűteni otthonát vagy időben rendezni közüzemi számláit anyagi okok miatt. Olivér hangsúlyozta, hogy a versenyképességi és társadalmi problémák gyökere abban rejlik, hogy Európa energiaellátása túlságosan szoros, amit a szelektív vásárlások (vagy szankciók), az ideológiai klímapolitikából fakadó többletterhek, valamint a termelőkapacitások és infrastruktúra szűk keresztmetszetei együttesen okoznak. Az energiaválság leküzdése érdekében elengedhetetlen, hogy a közösség foglalkozzon ezekkel az alapvető okokkal: lehetőséget kell biztosítani arra, hogy minél több energia érkezzen a kontinensre, csökkenteni kell a túlzott terheket, és bővíteni kell a termelési és szállítási kapacitásokat. Minden olyan fejlesztés, beleértve a magyar-szerb gázvezetéket is, amely hozzájárul ezekhez a célokhoz, elősegíti az ellátásbiztonság növelését és a költségek mérséklését, ezért alapvetően üdvözlendő.

S ha már Donald Trump, az új amerikai elnök egyik fő kampányígérete az Egyesült Államok szénhidrogénkitermelésének fokozása volt, s az már néhány nap után látszik, hogy az új elnök mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az új kapacitásinak piacot teremtsen. Ehhez azonban elsősorban nem az Európai Unió megmaradt vezetékes orosz beszerzéseit - azaz a Török Áramlatot - észszerű támadnia, hanem a közösségbe egyre nagyobb volumenben érkező orosz LNG-t, hiszen ezek azok a szállítmányok, amelyek igazán konkurenciát jelentenek az amerikai gáznak - válaszolta azon felvetésünkre, hogy vajon jelent-e konkurenciát a Török Áramlat Washington újrafogalmazott energiapolitikája számára.

Hortay Olivér szerint a helyzet magyarázata abban rejlik, hogy az orosz vezetékes gáz aránya az Európai Unió területén drámai mértékben csökkent. A korábban működő négy fő szállítási útvonal közül mára csupán egy maradt aktív, és a vásárlók jellemzően olyan országok, amelyek nem képesek közvetlenül amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadni. Ez valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesült Államok új vezetéséhez közel álló energiapolitikai szakértők folyamatosan bírálják az EU orosz LNG-beszerzéseit. Továbbá, azok az európai politikai vezetők, akik egyszerre szorgalmazzák az amerikai gázbeszerzések növelését és az új szankciós csomag elfogadását, leginkább a cseppfolyósított földgáz ügyével foglalkoznak - összegzett a Századvég kutatóintézet vezetője.

Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyosan fókuszál a régiónk földgázellátására, amikor a Török-Áramlatot az Európai Unió legfelsőbb politikai diskurzusába emelte. E stratégiai lépés révén sikerült megakadályoznia az Oroszországot érintő szankciók meghosszabbítását. Az Index szerint...

Ha január 31-ig nem születik döntés a szokásos féléves hosszabbításról, akkor a büntetőintézkedések érvényüket vesztik. Ez lehetővé tenné Oroszország számára, hogy hozzáférjen az orosz állami bank körülbelül 210 milliárd euróra rúgó, jelenleg belga vagyonkezelőnél elhelyezett befagyasztott vagyonához.

A legfrissebb értesülések alapján António Costa, az Európai Tanács elnöke egy különleges EU-csúcs összehívását tervezi a jövő hétre. Ezt a lépést akkor fogja megtenni, ha a magyar álláspontot nem sikerül sürgősen módosítani.

Szijjártó Péter külügyminiszter hangsúlyozta Orbán Viktor vétóját követően, hogy a következő napokban is határozottan kiállnak a magyar emberek érdekei mellett, még a várható jelentős támadások ellenére is. "Világos válaszokat és garanciákat követelünk, hogy a hétfői külügyminiszteri tanácsülésen felelős döntések születhessenek" – jelentette ki a tárcavezető. Hozzátette, hogy bár még van néhány nap hátra, és sok minden történhet addig, Magyarország álláspontja egyértelmű.