Megrendítő hírt kell közölnünk: elhunyt Szakály György, a Kossuth-díjas táncművész, aki életével és művészetével maradandó nyomot hagyott a magyar kultúrában. Szakály György tehetsége és szenvedélye a tánc iránt nem csupán a színpadon, hanem a fiatal gene

Hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Szakály György, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes és Kiváló művész, aki a Magyar Állami Operaház mesterművészeként és örökös tagjaként hagyott maradandó nyomot a magyar táncművészetben. Balettigazgatóként és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjaként is elismerték, emellett a Magyar Táncművészeti Egyetem korábbi rektora is volt. Munkássága és szenvedélye örökre beíródik a hazai kultúra történetébe.

Szakály György 1955. december 15-én látta meg a napvilágot Nyíregyházán. A Magyar Táncművészeti Egyetem elődjét, az Állami Balett Intézetet követően ösztöndíjat nyert a világhírű leningrádi Vaganova Balettakadémiára. Hazatérve, 1977-től a budapesti Állami Operaház kartáncosa, majd 1981-től szólistája lett, 1982-től pedig magántáncosként folytatta pályafutását. 1983-ban elnyerte az évad legjobb táncosának járó elismerést. 1985-től a dortmundi, 1988-tól pedig a bonni Opera vendégszólistája, és később első szólistája volt. Pályafutása alatt több nemzetközi színpadon, mint például Sydneyben, Berlinben, a New York-i Metropolitan Operában és Washingtonban is fellépett, valamint Franciaországban is vendégszerepelt. 1986-ban a Magyar Televízió egy portréfilmet készített róla, Róna Viktor koreográfiájával, amely bemutatta tehetségét és művészi pályafutását.

Vendégszerepelt Sydneyben, Berlinben, a New York-i Metropolitanban, Washingtonban, Franciaországban és Ausztráliában.

Szakály Györgyöt a Magyar Táncművészeti Egyetem saját halottjának tekinti.