Eltapsolt 200 milliárdot, csődbe juttatta a fővárost, de Karácsony nem hajlandó elengedni Rákosrendezőt.

Karácsony ünnepe, bármennyire is különleges időszak, nem mentes a pénzügyi kihívásoktól. Nemrégiben arról nyilatkozott, hogy a szükséges forrásokat biztosítani fogják Rákosrendező számára.

Hat év leforgása alatt a fővárosi önkormányzat, amely korábban anyagi bőségben tündökölt, lényegében csődhelyzetbe került. A hanyatlás, valamint a pénzügyi tartalékok kimerítése 2019-ben vette kezdetét, amikor Karácsony Gergely főpolgármesterré választása révén Budapest ismét balliberális vezetés alá került.

A főváros pénzügyi helyzete 2019-ben valóban figyelemre méltó volt: Karácsony Gergely városvezetése egy lenyűgöző 214 milliárd forintos megtakarítással vette át a stafétát Tarlós Istvántól. A rövid lejáratú államkötvényekben 82 milliárd forint, míg a hosszú lejáratúakban 77 milliárd forint volt elhelyezve. Emellett a pénzeszközállomány 48 milliárd forintot képviselt, és a főváros intézményei is hozzájárultak a vagyoni helyzethez, hiszen további 7 milliárd forint állt rendelkezésükre.

A 214 milliárd forint gyorsan eltűnt, Karácsony Gergely pedig még ennél is gyorsabban kezdett el érvelni és magyarázkodni. Hivatalba lépése után alig egy évvel már az uniós támogatások önkormányzatokhoz való eljuttatását sürgette, bár ekkor még a Tarlós által hátrahagyott források is rendelkezésre álltak. 2020. október 20-án Budapest 133,9 milliárd forintnyi állampapírral bírta, míg nettó készpénzállománya 85,6 milliárd forint volt.

Egy új év küszöbén Karácsony Gergelyék már teljes gőzzel dübörögtették a vészharangot. A legfrissebb adatok szerint szeptember 4-re az összes, működésre fordítható állampapírunk és készpénzünk kimerül, így utána a város működése a folyószámlahitel-keretre fog támaszkodni. Ha minden a tervek szerint alakul, ez a helyzet csupán két hétig fog tartani, mivel várhatóan megérkezik az iparűzési adóelőleg második részlete - fejtette ki Kiss Ambrus, akkoriban főpolgármester-helyettes, a Népszavának 2021 augusztusának végén, aki ma már a városháza főigazgatója.

A következő tavaszra, 2022 márciusában 134 milliárd forintnyi pénzeszköz állt az önkormányzat rendelkezésére, az állampapír-állomány viszont már csak 21 milliárdos volt. Másfél év múlva, 2023 végére sokkal rosszabb lett a helyzet, pedig abban az esztendőben tett szert Budapest az addigi legnagyobb iparűzésiadó-bevételre. Szeptember végéig 250 milliárd folyt be a közteherből, de ez is csak arra volt elég, hogy az önkormányzat pénzeszközállománya 113 milliárd legyen, melyhez csupán 6,5 milliárd forintnyi állampapír kapcsolódott. A pénz pár hét alatt elfogyott, Kiss Ambrus a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta: november 23-án reggel négymilliárd forint volt a számlájukon.

Ezután követezett a 2024-es önkormányzati választás: Karácsony - többször újraszámolás után - néhány száz szavazattal diadalmaskodott ugyan, de a főváros anyagi helyzetén ez szemernyit sem lendített. Épp ellenkezőleg. Karácsony ugyanis - háta mögött immár a Magyar Péter-féle Tisza Párttal, a Demokratikus Koalícióval és Vitézy Dávid politikai csoportjával - két területen is a politikai-gazdasági hazardírozást választotta. Az egyik a Rákosrendező, a másik a szolidaritási hozzájárulás ügye volt.

Kezdjük előbbivel! A Rákosrendezőnek hívott, eddig lényegében szeméttelepként működő több tíz hektáros területen egy arab befektetőcsoport, az Eagle Hills ingatlanfejlesztő vállalat óriásberuházást valósított volna meg. Ez lett volna a Grand Budapest nevű projekt, ami egyesek Mini, mások Maxi Dubajnak neveztek. Akárhogy is, a tervek szerint a fejlesztő kilenc év alatt ötezer milliárd forintnyi beruházást hajtott volna végre, létrejött volna 14 ezer munkahely, az építkezéseken túlnyomó részt magyar cégek dolgoztak volna, mindez érezhetően emelte volna a GDP-t. Megfizethető lakások is szerepeltek a tervekben egy hatalmas park és több közúti fejlesztés mellett. És mindez messze nem a teljes lista, a Grand Budapest előnyeit ebben a cikkben és ebben a videóban foglaltuk össze.

Az események alakulása azonban nem hozott várt eredményeket, mivel a magyar kormány és az Egyesült Arab Emírségek vezetése tavaly egy nemzetközi megállapodást kötött. Idén január 16-án viszont sor került a Rákosrendező vasútüzemhez kapcsolódó, nem szükséges területek értékesítésére. Ekkor lépett színre Karácsony Gergely, aki azonnal cselekvésre szánta el magát. A fővárosi közműcég ugyanis elővásárlási joggal rendelkezett a terület felett, amit az önkormányzat hatékonyan érvényesített is. A január végi közgyűlés során a Fidesz tíz képviselője elutasította a javaslatot, míg a Tisza Párt, a DK, Vitézyék, és a főpolgármester egyaránt támogatták azt. Karácsony Gergely ezzel a döntéssel valósággal diadalt aratott, mivel sikerült megakadályoznia a kormányzati terveket, és ezzel együtt megóvnia a budapesti lakosok számára fontos fejlesztéseket.

A Rákosrendező területe a főváros tulajdonában állhat, de ehhez Budapestnek először is le kellene tennie az asztalra az ötvenmilliárd forintos vételárat, amelyet az arab fejlesztő is megfizetett volna. A kihívás innentől kezdve az, hogy miből teremthetne elő ennyi pénzt a főváros, amely az utóbbi időszakban teljesen felélte a Tarlós-korszak alatt felhalmozott 214 milliárdos vagyonát. Ráadásul, ahogy Kiss Ambrus is jelezte, a fővárosi bankszámla május végén már mínusz 41 milliárd forintot mutatott.

Lépjünk vissza Rákosrendező területére! Az első, majdnem 13 milliárdos részlet kifizetésével nem adódott probléma, hiszen a budapesti közműcégnél éppen akkora összeg állt rendelkezésre, mint amennyi a fővárosi szemétégető korábbi értékesítéséből származik. A fővárosi vállalat gondoskodott arról, hogy az első részletet időben teljesítse.

A többi viszont kérdéses. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, Karácsonyék azzal számoltak, hogy visszajár az önkormányzatnak 28 milliárd forint a 2023-ban befizetett szolidaritási hozzájárulásból.

Most egy újabb fontos kérdésre kell rátérnünk. A szolidaritási hozzájárulás, amely egyfajta közteher, a gazdagabb önkormányzatok felelőssége, és az ebből származó összegek a kevésbé tehetős településekhez kerülnek. Azonban 2023 óta a főváros nem hajlandó teljes mértékben teljesíteni a jogszabály szerint rá háruló kötelezettségeit. A Világgazdaság korábban már részletezte ennek okait, és rávilágított Karácsony egyik aktuális tévedésére is. A közteher körüli nézeteltérések végül jogi útra terelődtek, az államkincstár pedig többször is inkasszót alkalmazott, hogy hozzáférjen a törvény által előírt összegekhez.

Ezzel jutottunk el Karácsony és az őt támogató politikai körök második zűrös akciójához. A főpolgármester jogértelmezése szerint a fővárosnak csak bizonyos összeghatárig kell adót fizetnie, afelett nem. Ez a felfogás vezetett oda, hogy a közgyűlés a főváros idei költségvetését tudatosan hiányosan fogadta el. Budapestnek idén 89 milliárd forintot kellene szolidaritási hozzájárulás címén befizetnie az államkincstárnak, ehhez képest Karácsonyék 39 milliárdos kiadást terveztek ilyen címen. Van tehát egy 50 milliárdos lyuk a büdzsén, amit a Tisza, a DK és Vitézyék is megszavaztak. Mint május végén kiderült, jogsértő módon. A Kúria ugyanis Sára Botond budapesti főispán beadványa nyomán kimondta: a főváros költségvetése jogellenes, mert nem tervezett az 50 milliárdos kiadásrésszel. Vagyis azt újra kell tervezni, ebből pedig egyenesen következik, hogy az összeget be kell fizetni. Bár Kiss Ambrus városházi főigazgató ezt továbbra is vitatja.

Karácsonyék hazardírozásának következmény ugyanakkor nem maradt el: az államkincstár a napokban inkasszóval leemelte a hiányzó szolidaritási hozzájárulás nagyjából 10 milliárdos részét, ezután aztán a fővárosban csődbizottság alakult, miközben Karácsony a felelősséget másra igyekszik áttolni és a kormány ellen próbál hergelni.

A helyzetet rendkívül találóan jellemezte Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.

Budapest vezetése már 2024 novemberében tisztában volt a 2025-ös, 89 milliárd forintos befizetési kötelezettséggel, mégis 50 milliárdos hiányt terveztek be a költségvetésbe. Ezen felül aláírtak egy 50,9 milliárd forintos szerződést Rákosrendezőre, és még 25 milliárd forintot is köteleztek magukat a terület rekultivációjára. Most, hogy a számok nem stimmelnek, úgy tűnik, megpróbálnak áldozatként fellépni - fogalmazott, hozzátéve, hogy ha Rákosrendező tönkreteszi a város költségvetését, akkor Karácsony, Vitézy és a Tisza párt viseli a felelősséget. - Mert ők szavaztak a döntések mellett, és ők vállalták a költségvetési következményeket. Nem lehet egyszerre költekezni, majd panaszkodni a pénzhiányra - hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra.

Karácsony Gergely, a főpolgármester, a városvezetés nehézségei közepette sem hajlandó elengedni Rákosrendezőt. Az Atv.hu által közzétett hétfői interjúban kifejtette, hogy szerinte a negyvenmilliárd forintnyi vételár hátralévő részének előteremtése csupán apróság, amit könnyedén megoldhatnak. Az igazi aggodalom azonban a kormánnyal folytatandó tárgyalások körül forog, amelyek a rákosrendezői állami fejlesztéseket érintik, és amelyek kimenetele számára sokkal nagyobb kihívást jelent.