Európa jövője a fiatalokban rejlik: a Z generáció és az innováció új lehetőségeket nyithat meg a kontinens előtt.

Fokozódik a globális versenyhelyzet, amely új kihívások elé állítja a gazdaságokat. Az európai sikertörténetek egyik kulcseleme a dinamikus innovációs ökoszisztéma és a tehetséges fiatalok támogatásának fontossága. A "Z generáció - Az innovátorok új generációja" című konferencián, amelyet a Bosch×Richter Innovátorok Napja keretében tartottak a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon, kiemelkedett az innovációs életmód, a hibázás kultúrájának értékesítése és az együttműködések jelentősége is. Az esemény célja, hogy inspirálja a fiatalokat, és elősegítse az új ötletek születését a jövő gazdasági tájában.

Verseny az élenjárásért: a fiatalok ereje formálja Európa jövőjét.

A forradalmi technológiák újabb és újabb hullámokban árasztanak el minket, gyakran váratlan pillanatokban és meglepő helyszíneken bukkannak fel, hogy felforgassák a megszokott világunkat.

Azok a nemzetek, amelyek az innováció terén az élen járnak, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

A versenyképesség javítása Európa számára kiemelt kérdés, amihez a kulcsot az innovációs ökoszisztéma erősítése jelentheti, illetve az új generációk helyzetbe hozása, vélik a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. szakértői.

A Bosch hisz a nyitott gondolkodásban és a technológiai semlegesség fontosságában, mivel a jövő kiszámíthatatlansága miatt nem tudhatjuk előre, mely megoldások bizonyulnak majd a legjobbnak. Az európai jogszabályok néha keretek közé szorítják az innovációt, azonban elengedhetetlen, hogy teret adjunk a fiatal tehetségek kibontakozásának. Csak így biztosíthatjuk Európa versenyképességét a globális piacon.

A Richternél hasonlóan látják:

A gyógyszerfejlesztés terén tapasztalható innovációs lendület folyamatosan növekszik, és az új technológiák révén számos betegség kezelése válik lehetővé. Ezzel szemben Európában az iparág szabályozása meglehetősen szigorú, ami a piaci bevezetés ütemét jelentősen lelassítja, összehasonlítva az Egyesült Államokkal vagy Ázsiával. Ez a helyzet megnehezíti, hogy az innovációk gyorsan elérjék a betegeket, ami a kontinens egészségügyi fejlődését is visszavetheti.

Ezért elengedhetetlen, hogy a nagyvállalatok a tudásba való befektetés mellett döntsenek, és teret adjanak a jövő generációinak, hogy valóban kiteljesíthessék potenciáljukat.

A hibázás kultúrája: Sikerhez vezető szemléletváltás A hibák nem csupán kudarcok, hanem lehetőségek is a fejlődésre. Ahhoz, hogy valóban sikeresek legyünk, elengedhetetlen, hogy megváltoztassuk a hibákkal kapcsolatos hozzáállásunkat. Egy olyan környezet kialakítása, ahol a tévedéseket tanulási lehetőségként kezelik, alapvetően átalakíthatja a munkafolyamatokat és a csapatdinamikát. Az új szemlélet nemcsak a kreativitást serkenti, hanem a bátorságot is, hogy új utakat próbáljunk ki, anélkül, hogy félnénk a következményektől. A hibázás tehát nem ellenség, hanem szövetséges a siker felé vezető úton.

A Bosch és a Richter vezetői közös nevezőre jutottak abban, hogy a hibák elfogadása és tanulmányozása hozzájárulhat a kreatív gondolkodás és az innováció fejlődéséhez.

Az innováció és a kutatás-fejlesztés területén a hibák valójában nem negatív események, hanem inkább a kísérletezés természetes részei. Minden egyes kudarc egy lépés a siker felé, hiszen a merész próbálkozások nélkül nem születhetnek új megoldások. Ugyanakkor lényeges, hogy felismerjük, mikor egy ötlet nem állja meg a helyét, és hajlandóak legyünk továbblépni, hogy valóban értékes lehetőségeket találjunk.

Dr. Szászi István, a Bosch csoport magyarországi és adriai régiós vezetője osztotta meg gondolatait.

Innovatív nagyvállalatként kulcsfontosságú, hogy egyensúlyt teremtsünk a megbízható és stabil működés, valamint a kutatás-fejlesztési törekvések között, amelyekben a fiatalok lendülete és kreativitása kiemelkedő szerepet játszik. E két eltérő igény világosan elkülöníthető, de az innovációs szférában elengedhetetlen, hogy teret adjunk a kísérletezésnek és a hibákból való tanulásnak. Feladatunk, hogy olyan inspiráló környezetet alakítsunk ki, ahol az új ötletek szabadon fejlődhetnek és kibontakozhatnak, lehetővé téve ezzel a valódi, fenntartható változások megvalósulását.

Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. ügyvezető igazgatója kifejezte véleményét.

Innovatív életstílus: a startupperek szemszögéből nézve az árral való szemben úszás művészete A modern vállalkozói szellem nem csupán egy karrier, hanem egy életforma, amelyben a kreativitás és a bátorság kéz a kézben jár. A startupperek számára az innováció nem csupán egy cél, hanem egy mindennapi kihívás, amely lehetőséget ad arra, hogy a megszokott kereteket feszegetve új utakat találjanak. Ezen az úton gyakran szembe kell úszniuk az árral, hiszen a megszokott normák és hagyományos megközelítések helyett merész ötletekkel és új megoldásokkal próbálják meghódítani a piacot. Ez a szellemiség nemcsak a munka világában, hanem a személyes életvitelükben is megnyilvánul, hiszen az innovatív gondolkodás és a folyamatos fejlődés iránti vágy az, ami megkülönbözteti őket másoktól.

Innovátornak lenni egyszerre szemlélet és életforma

A Bosch×Richter Innovátorok Napján izgalmas felfedezések születtek, ahol a résztvevők betekintést nyerhettek olyan sikeres startupok életébe, mint a híres Munch vagy a közkedvelt Diverzum. Emellett a vállalati szférában dolgozó fiatal innovátorok is megosztották értékes tapasztalataikat, inspirálva ezzel a közönséget a jövőbeli lehetőségek feltérképezésére.

A startup világának szereplői igazi lánglelkű forradalmárok, akik makacsul ragaszkodnak vízióikhoz. Türelmetlenségük nem zavaró, hanem hajtóerő, amely előre lendíti őket. Nem elégszenek meg a létező keretekkel, inkább azokat átlépve, új utakat keresve igyekeznek formálni a jövőt. Ehhez bátorságra van szükségük: felvállalják a konfliktusokat, kihívják a megszokott normákat, és hitet tesznek a lehetőségek mellett, amelyek sokak szerint talán elérhetetlenek. Számukra a "jól van ez így" sosem elegendő; ők azt keresik, hogyan lehetne még jobban csinálni.

Wettstein Albert, a Munch alapítója, úgy gondolja, hogy...

Gyarmati Fanni, a Diverzum egyik alapítója, úgy véli, hogy az igazán innovatív vállalkozókra, más néven startupperekre az a legjellemzőbb, hogy amikor egy problémával találkoznak, azonnal cselekednek, és saját kezükbe veszik a megoldást, nem hagyják, hogy mások intézzék el helyettük.

Ehhez azonban nem elég a feladatba belefogni, végig is kell vinni.

Kitartásra és kemény munkára van szükség ahhoz, hogy elérjük azt a pillanatot, amikor az ötletünk valóban beindul.

Dombi Zsófia Borbála, a Richter Gedeon Nyrt. fiatal kutatója, nemrégiben egy neves nemzetközi konferencián ragyogó teljesítménnyel hívta fel magára a figyelmet.

Horváth Ádám, a Bosch Z generációs mérnökének személyes tapasztalata az, hogy nemcsak a strartup szcénában, hanem az üttőrő szemléletű nagyvállalatoknál is megvan a lehetőség az újító ötletek megvalósítására.

A Bosch egyedülálló megközelítése révén már külön osztályt alapított az innovációs folyamatok támogatására, amelynek neve Innohub. Ezt a platformot kifejezetten azért hozták létre, hogy a kreatív és úttörő ötletek valóra váljanak, és a lehető legnagyobb sikerrel tudjanak megvalósulni.

avatta be a közönséget a részletekbe a Bosch fiatal tehetségeket támogató Junior Managers Programjának tagja.

Együttműködés és inspiráció – a vállalati világ csapatjátéka A modern üzleti környezetben a siker kulcsa nem csupán az egyéni teljesítményben rejlik, hanem a közös erőfeszítésekben és az egymás iránti inspirációban. A csapatmunka nem csupán egy divatos kifejezés, hanem a kreatív ötletek és innovációk forrása is. Amikor a különböző háttérrel rendelkező egyének összeadják tudásukat és tapasztalataikat, olyan szinergiák jönnek létre, amelyek új perspektívákat nyitnak meg. A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy támogassák a közösségi szellemet, hiszen a hatékony együttműködés nemcsak a termelést növeli, hanem a munkavállalók elégedettségét és elkötelezettségét is fokozza. Az inspiráló környezet létrehozása, ahol mindenki kifejezheti ötleteit és véleményét, hozzájárul a folyamatos fejlődéshez és a piaci versenyképességhez. A csapatjáték nem csupán a feladatok megosztásáról szól, hanem a kölcsönös támogatásról, a bizalom kiépítéséről és a közös célok eléréséről. Amikor a munkavállalók úgy érzik, hogy részei egy olyan közösségnek, amely értékeli hozzájárulásukat, motiváltabbak és kreatívabbak lesznek. A vállalatoknak tehát érdemes fektetniük az együttműködés és az inspiráció kultúrájának kialakításába, mert ez nem csupán a jelen, hanem a jövő sikerének alapja is. Az igazi csapatmunka képes áthidalni a különbségeket és új utakat nyitni a fejlődés felé.

A közös élmények és a csapatmunkák kiemelt fontosságúak a Z generáció számára, ám a vállalati szféra sem marad el a trendektől. A Bosch és a Richter is egyértelműen a hasonló értékek mellett kötelezte el magát, hangsúlyozva az átfogó együttműködés jelentőségét. Mindkét vállalat, a műszaki és gyógyszeripari szektorban, saját innovációs ökoszisztémát alakított ki, amely nem csupán az innovatív szakemberképzést, hanem a közös kutatás-fejlesztési tevékenységeket is támogatja, így teret adva az új ötletek kibontakozásának.

Célunk, hogy szoros kapcsolatokat építsünk ki az ipari szektor, az akadémiai világ, a startup ökoszisztéma, valamint az önkormányzati és kormányzati intézmények, továbbá a felsőoktatási intézmények között. E partnerségek révén szeretnénk elősegíteni Magyarország innovációs potenciáljának növekedését és versenyképességének erősítését.

Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban, kiemelte a vállalat innovatív megközelítéseit. E gondolatokat erősítette meg Varga Bori, az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék hallgatója, aki elmondta, hogy az egyetemi órák során a diákok számos, a Bosch által indított projekttel ismerkednek meg. Az ösztöndíj mellett egyedi mentorálásban részesülnek, és hozzáférnek a legmodernebb műszerekhez és mérési adatokhoz is. A legújabb ipari technológiák megismerésével nem csupán elméleti tudásra, hanem gyakorlati, piacképes készségekre is szert tesznek, így később valós ipari fejlesztésekben vehetnek részt a Bosch csapatában.

A Richternél a nagyvállalat innovációs ökoszisztémán belüli vezető szerepe és felelőssége kiemelten fontos. Esetükben hálózatos együttműködésekről beszélhetünk, amely az akadémiai, felsőoktatási szektorral összefogva, három kielégítetlen orvosi igényre keres megoldásokat.

A Richter Gedeon küldetése, hogy az innovációs ökoszisztéma szereplőivel együttműködve garantálja a magyar gyógyszergyártás és gyógyszeripari kutatás-fejlesztés tartós életképességét, akár a következő 100-200 év során is. Ezzel a célkitűzéssel a vállalat elkötelezett amellett, hogy a jövő generációi számára is biztosítsa a gyógyszeripar folyamatos fejlődését és fenntarthatóságát Magyarországon.

összegezte Pércsi Szilárd, a Richter Gedeon Nyrt. Innovációs és pályázati iroda vezetője. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának doktorandusza, Gellén Henrietta szerint is nagyon hasznos az innovációs ökoszisztéma. Rengeteg pályázati lehetőség van a Richternél, ami biztonságot nyújt a kutatóknak. A Richter Talentum Kiválósági PhD ösztöndíj például összefogja a különböző területek fiatal kutatóit, akik egyébként nem találkoznának, de így megismerhetik egymást, beleláthatnak más kutatócsoportok életébe, inspirálódnak, és új perspektívákhoz is közelebb kerülhetnek.

Z generáció a fókuszban: a kultúra átalakulása és a szervezeti újítások a középpontban.

A hatékony versenyképesség és az innováció megvalósítása elengedhetetlenül függ a különböző generációk együttműködésétől. Steigervald Krisztián generációkutató a Bosch×Richter Innovátorok Napján kiemelte: egyik generáció sem felsőbbrendű vagy alsóbbrendű a másikhoz képest, csupán mindegyik sajátos jellemzőkkel bír.

A Z generáció fiataljai már nem a hagyományos, hierarchikus rendszerekből érkeznek, hanem inkább demokratikus családi háttérrel bírnak, ahol a válaszkész nevelés dominál. Ez a környezet alapvetően formálta a világképüket és a munkához való hozzáállásukat. Számukra egy munkahely nem csupán egy feladatokkal teli hely, hanem olyan tér, ahol a saját értékeik és igényeik is érvényesülhetnek. Ezért elvárják, hogy a munkafolyamatok az ő egyéni szempontjaikból kiindulva épüljenek fel, nem csupán a munkáltató érdekeit követve. Ez a hozzáállás jelentős eltérést mutat a korábbi generációk elvárásaihoz képest, ahol a hierarchia és a tekintély sokkal meghatározóbb szerepet játszott.

A generációkutató kifejtette.

A Bosch és a Richter esetében világosan kirajzolódik, hogy a Z generáció számára kiemelkedően fontos, hogy a munkájuknak társadalmi és nemzetközi szinten is pozitív hatása legyen. Ezen kívül a vállalatok fenntarthatósági irányelvei is jelentős befolyással bírnak a fiatalok döntéseire. Érdekes megfigyelni, hogy a különböző generációk kölcsönösen hatnak egymásra; a Z generáció által képviselt új megközelítések, mint például a munka és a magánélet egyensúlyának fontossága, gyorsan eljutnak más korosztályokhoz is, akik szintén kezdik ezeket az értékeket magukévá tenni.

Munkáltatóként fontos feladatunk, hogy a különböző generációk képviselői harmonikusan együttműködjenek, és egymást erősítve egy valódi közösséget alkossanak. Ez a sokszínűség nem csupán érték, hanem egyfajta innovációs lehetőség is, amely új perspektívákat és kreatív megoldásokat hozhat a munkahelyi környezetbe.

Somogyi András, a Bosch csoport humán erőforrásaiért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban, átfogó képet nyújtott a jelenlegi helyzetről.

Fontos, hogy tudjuk és értsük, mit hoznak magukkal a Z generációs tehetségek, és eközben ne feledkezzünk meg a többi generációról sem

hívta fel a figyelmet a téma kapcsán Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. HR igazgatója.

A Bosch és a Richter vezetősége egyaránt úgy látja, hogy a különböző generációk közötti együttműködés kulcsfontosságú a közös célok elérésében. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ehhez elengedhetetlen a vállalati kultúra megújítása és innovatív szervezeti megoldások bevezetése.

Fedezze fel a BoschxRichter Innovátorok Napja izgalmas kerekasztal-beszélgetéseit ITT!