Magyarországon a vendéglátóhelyek vonzereje leginkább a fiatal, jómódú férfiakat csábítja, akik szívesen élvezik a társasági életet és a különféle szórakozási lehetőségeket.
Tavaly ősszel a hazai vendéglátóipar egyik meghatározó szereplője, az Eventrend Group, megbízást adott a Publicusnak egy átfogó felmérés elkészítésére. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezzék, kik látogatják a helyi vendéglátóhelyeket, mint például éttermek, kávézók és cukrászdák, valamint hogy milyen összeggel számolnak, amikor ott tartózkodnak.
A magyar tulajdonú, vendéglátással, rendezvényszervezéssel és hotelüzemeltetéssel foglalkozó cég számára elvégzett kutatásból érdekes dolgok derültek ki, így például az, hogy a fiatal férfiak az élet császárai itthon. Ők vannak a gasztro-élet csúcsán: a vendéglátóhelyek leglelkesebb látogatói a diplomás, 18-29 év közötti, átlag feletti jövedelmű férfiak, akik nemcsak enni szeretnek, hanem élményeket is keresnek. A kutatás szerint legtöbben személyes ünnepek (36%) és baráti találkozók (35%) miatt látogatnak éttermekbe. Az otthoni főzés helyetti kényelem azonban csak a vendégek 14 százalékát vonzza.
A "rántott sajt" ideje lassan lejárt. A "mentes" ételek már minden hetedik látogató számára fontosak. Az éttermek kreativitása és az egészségtudatosság egyre inkább teret nyer. A döntést, hogy hova ülnek be, a legtöbben (61%) a barátok ajánlása alatt hozzák meg, míg az éttermek hírneve kevésbé, az éttermi szakértők véleménye pedig csak egy szűk kisebbség számára jelent útmutatást.
A magyar emberek számára az étteremben való étkezés során az átlagosan elfogadhatónak tartott összeg 8500 forint körül mozog. Ugyanakkor a budapestiek és az élménykeresők hajlandóak ennél magasabb árakat is megfizetni az élményekért. Összességében, havonta fejenként körülbelül 23 ezer 240 forintot költenek a vendéglátóhelyeken.
Bár a háztartások többségében a nők a fő szervezők, akik meghatározzák a nyaralások és pihenések helyszínét és időtartamát, az éttermek kiválasztása gyakran a férfiakra hárul. Érdekes módon azonban a családi döntéshozatal sokkal inkább közös erőfeszítés: a válaszadók 81%-a együtt határozza meg, hova menjenek enni. Az alkalmi vendégek, akik csupán 51%-ot képviselnek, ritkán terveznek előre, míg az étkezésre fókuszáló csoport (30%) rendszeresebben látogat éttermeket, de nem ragaszkodnak túlságosan a megszokott helyeikhez. A legizgalmasabb kategóriát az élménykeresők (19%) alkotják, akik valódi gasztronómiai kalandokra vágynak, és hajlandók többet költeni egy felejthetetlen élményért.
A "home office" kategória meglepően alacsony népszerűsége (mindössze 2%) arra utal, hogy a hazai vendéglátóhelyek környezete még nem kedvez a munkavégzés hatékonyságának. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a helyszínek atmoszférája nem igazán támogatja a munkahelyi produktivitást.
A megkérdezettek közel fele (45%) úgy véli, hogy a hazai vendéglátóhelyek árai még mindig elfogadhatók, míg majdnem ugyanennyien (42%) azt tapasztalják, hogy a kínált árak túlságosan megemelkedtek. Érdekes, hogy néhány "luxusfogyasztó" is megjelent a véleményformálók között, akik szerint Magyarországon még mindig kedvezőbb étteremkultúrával találkozhatunk, mint Nyugat-Európában – ők mindannyian elmondták ezt vastagabb pénztárcával a zsebükben.
