Van-e valami probléma, ha megszűnt az orosz gázellátás?
Újév napjától nem érkezik már Ukrajnán keresztül orosz gáz Szlovákiába. Bár Robert Fico (Smer) miniszterelnök emiatt Kijevet fenyegeti és igyekszik felnagyítani az ügyet, ennek ellenére nálunk nagyobb probléma a gázcsap elzárásából nem származott. Egyedül a nagyrészt oroszok által lakott moldovai szakadár régióban, Transznisztriában állt le a fűtés.
Az Ukrajnával határos Moldova szakadár, oroszbarát területe, Transznisztria, szerdán hajnalban megszüntette a háztartások fűtését és melegvízellátását. A helyi energiaszolgáltató arra figyelmeztette a lakosokat, hogy öltözzenek melegen, takarókat vagy vastag függönyöket helyezzenek az ablakokra és erkélyajtókra, valamint használjanak elektromos fűtőberendezéseket a hideg időszak átvészelésére.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, január elsején véget ért a Kijev és Moszkva közötti gáztranzit szerződés. Az ukrán fél nem kívánja megengedni, hogy Oroszország a területén keresztül adja el a nyugati irányba irányuló gázszállítmányait, mivel ezt Putyin elnök a hódító háborúja finanszírozására használja. Ennek következtében nemcsak Moldovába, különösen a Transznisztria régióba, hanem Szlovákiába sem érkezik már orosz földgáz Ukrajnán keresztül. A Nagykaposnál belépő Testvériség vezetékén leállt az energiahordozó szállítása is. Az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom Export azonban már több mint másfél éve jelezte, hogy ez a helyzet bekövetkezik, így a gázszolgáltatók fel tudtak készülni a változásokra.
Nincs ok aggodalomra!
Beňová Sylvia, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) szabályozótanácsának a tagja a Paraméternek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, a gáz ára mindettől függetlenül idén a háztartások számára nem változik, az állam ebben az évben is támogatja a fogyasztói árakat. "Az Árszabályozási Hivatal még a tavalyi év végén kiadta a védett fogyasztókat érintő árrendeleteket" - mondta.
Az Energie-portal szaklap a gáz beszerzésével kapcsolatban pedig arra emlékeztet, 2020-ban, majd az oroszok 2022-es ukrajnai inváziójának megindulásakor már jelentősen, a korábbi mérték kb. negyedére csökkentették az egykori szovjet vezetéken Szlovákiába érkező gáz mennyiségét. Most, hogy a szállítás teljes mértékben leállt, a Szlovák Gázművek (SPP) január elsején közleményben igyekezett mindenkit megnyugtatni afelől, hogy valóban felkészültek erre. "Ezért minden ügyfelünknek, az ipari nagyfogyasztóktól a háztartásokig, továbbra is garantáljuk a földgáz biztonságos szállítását" - olvasható a közleményben. Szlovákia ugyanis minden szomszédos állammal rendelkezik vezetékes összeköttetéssel. Ukrajnán kívül Lengyelország, Csehország és Ausztria irányába is van ilyen vezeték, a Magyarországgal összekapcsoló rendszer kapacitását nemrég pedig még növelték is. Az SPP az Ausztria, illetve Csehország irányából az országba érkező szállítási útvonalon vásárol gázt Németországból. Ezzel kapcsolatban a szaklap kiemeli, Németország január elsejétől viszonylag váratlanul csökkentette a földgáz szállításának tranzitdíját, míg a korábbi hírek inkább arról szóltak, hogy emelni szerették volna azt. Ez azt is jelenti, hogy az SPP-nek a korábbi becslésekhez képest éves szinten akár 50 millió euróval kevesebb tranzitdíjat kell fizetnie. A vállalat számításaiból ugyanis az látszik, hogy a nem közvetlenül orosz gáz vásárlása a tranzitdíjak miatt 140 millió eurónyi pluszköltséggel jár, ami azonban most már csak 90 millió eurót tesz ki. Az SPP szerint bár nem valószínű, de nem is zárható ki, hogy az ún. Török Áramlat nevű csővezetéken is vásárolnának a jövőben gázt, mégpedig Oroszországból. Mivel azonban az orosz gáz ezen az útvonalon sok államon, pl. Horvátországon, Olaszországon és Ausztrián keresztül, kerülővel jutna csak el Szlovákiába, nagyon megdrágítanák azt az egyes országok tranzitdíjai.
Az SPP-n kívül a kisebb energiaszolgáltatók, mint például a Nyugat-szlovákiai Energiaszolgáltató (ZSE Energia) és a Kelet-szlovákiai Energiaszolgáltató (VSE), már korábban lépéseket tettek annak érdekében, hogy ügyfeleiket orosz forrásoktól függetlenül tudják ellátni. Még tavaly, az év elején bejelentették, hogy cseppfolyósított földgázt (LNG) fognak beszerezni az Egyesült Államokból. A gáz egy litvániai terminálon keresztül érkezik, majd egy új vezetéken át, amely Lengyelországot keresztezve jut el Szlovákiába.
Az Európai Bizottság, valamint a közép- és kelet-európai országok képviselői csütörtökön bejelentették, hogy a gázellátás szempontjából kedvező helyzetben vannak. A régió gázszükségleteit főként Németországon és Olaszországon keresztül elérhető források biztosítják, továbbá a tárolók kiaknázására is támaszkodhatnak a részt vevő államok. Kiemelték, hogy a kontinens infrastruktúrája rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez, és képes kezelni a nem orosz eredetű gázszállítmányokat is. Emellett az LNG fogadására is megfelelő kapacitások állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek, hogy a tranzitdíjak valamelyest magasabbak lehetnek.
Az olcsó orosz gáz mítosza
Az Oroszországból Szlovákiába érkező gáz pont az alacsony tranzitdíja miatt tudott némileg olcsóbb lenni a más forrásokból érkező energiahordozó beszerzésénél. Magának a gáznak az ára ugyanis a forrástól függetlenül nagyjából ugyanaz, az energiahordozó tőzsdei ára határozza meg azt. "A gázzal való kereskedésben nem különböztetik meg, hogy az orosz, norvég, amerikai vagy katari forrásból érkezik-e. Az ár tekintetében mindegyik az európai tőzsdékhez igazodik. Ez igaz az orosz gázra is, amelynek nagyon hasonló az ára a más forrásokból érkező energiahordozóhoz" - magyarázta még korábban Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője. Beňová a portálunknak adott nyilatkozatában ezt megerősítette. "A gázár növekedése vagy csökkenése nem az Oroszországból érkező gázszállítás függvénye. Inkább attól függ, hogy milyen kemény a tél, vagy éppen mennyivel növekszik a kereslet Ázsiában, ahogy a tározók feltöltöttségének szintje is szerepet játszik" - magyarázta. Ezzel kapcsolatos hír, hogy az utóbbi hetekben némileg hidegebb volt az időjárás, így ez aktuálisan feljebb hajtotta a gáz tőzsdei árát. Ráadásul januárban Közép-Európában még hidegebb idő jöhet. Az energiahordozó tőzsdei ára 2023 őszétől most a legmagasabb, péntek délután valamivel 50 euró felett volt megawattóránként (eur/MWh), míg korábban hosszabb ideig 30 eur/MWh körül mozgott.
A tranzitdíjak egy különleges költségkategóriát képviselnek, amely a fuvarozás és szállítmányozás világában játszik kulcsszerepet. Ezek a díjak általában a termékek vagy áruk átutazása során merülnek fel, amikor azok különböző országokon vagy területeken haladnak át. Az ilyen díjak mértéke számos tényezőtől függ, beleértve az útvonal hosszát, a szállítás módját és a tranzitországok szabályozási kereteit is. A tranzitdíjak nem csupán a logisztika szempontjából fontosak, hanem a kereskedelmi kapcsolatok és a nemzetközi gazdaság működésének alapvető elemei is. A megfelelő tervezés és a költségek figyelembevétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozások hatékonyan tudják kezelni a szállítási folyamataikat.
A gáz szállításáért fizetendő tranzitdíj kérdése Szlovákia szempontjából két alapvető aspektusból kiemelkedő fontosságú. Először is, fontos tisztázni, hogy milyen tranzitdíjat kell nekünk megfizetni a gázért, másodszor pedig, hogy az országon áthaladó gázért mennyit kapunk. Jelenleg a szlovák szolgáltatók kénytelenek elkerülni az orosz forrásokat, így a gáz beszerzése költségesebbé válik. Ugyanakkor, ahogy korábban említettük, a németek meglepően csökkentették a tranzitdíjat. Beňová, a portálunknak nyilatkozva, felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nem lehet pontosan megmondani, mennyivel nőnek a költségeink, ha nem a leghatékonyabb útvonalon, hanem Oroszországon keresztül importáljuk a gázt. "A véleményem szerint azonban a szállítás költségei biztosan magasabbak lesznek" – tette hozzá. Ezzel összefüggésben fontos hír, hogy Csehország felajánlotta Szlovákiának a területén található csővezetékek használatát a gázimport megkönnyítésére, valamint a tárolóikban lévő energiahordozók elérhetőségét is. Az illetékes cseh minisztérium azonban csütörtökön bejelentette, hogy a szlovák fél, így a Denisa Saková (Hlas) által vezetett gazdasági minisztérium, eddig még nem reagált az ajánlatukra.
A gáztranzit másik aspektusa, hogy Szlovákia mennyit tud keresni azon, hogy a területén keresztülhalad az energiahordozó. Az Oroszországból induló, Ukrajnán át Szlovákiába érkező vezetéken korábban jelentős mennyiségű gázt szállítottak például Csehországba. Ez most a vezeték lezárásával megszűnt, Szlovákia a vonatkozó tranzitdíjtól is elesik. Robert Fico (Smer) miniszterelnök az újév első napjaiban folyamatosan támadja az ukrán felet a gázszállítás leállása miatt, azt állítja Szlovákia évente közel 500 millió euró tranzitdíjtól esik el. Beňová azonban portálunknak arról beszélt, valóban lesz ilyen kiesés, de ez csak később nyilvánul meg.
A Fico és Zelenszkij közötti párharc a politikai színtéren izgalmas és ellentmondásos összecsapásnak ígérkezik. Robert Fico, Szlovákia korábbi miniszterelnöke, aki a nacionalista és populista retorikájáról ismert, a belpolitikai feszültségek közepette próbálja visszaszerezni a hatalmát. Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, aki a háborús helyzet és a nemzetközi támogatás révén próbálja megszilárdítani pozícióját, folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogy országát stabilizálja és fejlődési pályára állítsa. A két politikai vezető stílusa és megközelítései éles kontrasztot mutatnak: míg Fico a hagyományos értékekre és a nemzeti identitásra helyezi a hangsúlyt, Zelenszkij a modernizáció és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére koncentrál. Ez a politikai rivalizálás nemcsak a két ország viszonyát formálja, hanem szélesebb értelemben is hatással van a közép-európai régió stabilitására és fejlődésére. Ahogy a két vezető pozícióját próbálják megerősíteni, a politikai diskurzus és a közvélemény alakulása kulcsszerepet játszik. A választók reakciói, valamint a nemzetközi közösség reakciója is befolyásolhatja a jövőbeli eseményeket, így ez a konfliktus nem csupán két ember versengéséről szól, hanem a régió politikai tájának átalakulásáról is.
"Zelenszkij szabotál minket" - mondta a szlovák kormányfő a csütörtökön nyilvánosságra hozott videójában, amelyben a gázszállítás leállásáért az ukrán elnököt hibáztatja. A kieső közel 500 milliós szlovák tranzitdíjon túl szerinte idén az unió államai összességében 60-70 milliárd euróval többet fizetnek majd a villamos áramért, amelyet nagyrészt gázerőművekben állítanak elő. Úgy látja, a másik oldalon a kieső bevétel Oroszország számára elhanyagolható mértékű. Szerinte az egészen az USA profitálhat, amely több LNG-t exportálhat Európába. Itt azonban el kell mondani, hogy a különböző csővezetékek leállásával, pont az Európába érkező orosz LNG mennyisége is növekedett.
Fico a videójában megerősítette, a gázvezeték leállításának ürügyén megtorló intézkedéseket akar foganatosítani Ukrajnával szemben. Arról beszélt, ha nem indul újra a gáztranzit vagy Szlovákia nem kap közel 500 millió eurós kompenzációt, pártja, a Smer kész az Ukrajnába tartó villamosáram-szállítások leállítására, de akár a nálunk tartózkodó ukrán állampolgároknak adott támogatásokat is jelentősen csökkenthetik. Elmondta, a kormány képviselői jövő héten kedden Brüsszelben tárgyalnak majd gáztranzitról. Sajtóinformációk szerint az Európai Bizottság képviselőin kívül az ukrán kormány delegáltjai is jelen lesznek az egyeztetésen. Fico leszögezte, amint a szlovák delegáció hazaér, összeül a koalíciós tanács, majd pedig kormányülést is tartanak, hogy a lépéseikről döntsenek. Hozzátette, bízik benne, hogy a koalíciós partnerei is készek meghozni a megtorló intézkedéseket.
A Hlas koalíciós párt elnöke, Matúš Šutaj Eštok a gázszállítások leállításáról nyilatkozva kifejtette, hogy ez a helyzet kétségessé teszi Kijev megbízhatóságát mint partner. Érdekes módon azonban nem említette a villamosenergia-szállítások leállításának lehetőségét. Olekszandr Charcsenko, az ukrán energetikai szakértő, aki a német Der Spiegelnek beszélt, arról tájékoztatott, hogy Ukrajna villamosenergia-importjának 15-19%-a Szlovákiából származik, ami viszont csupán az ország összfogyasztásának 1,2%-át jelenti. Ezen felül Lengyelország és Románia könnyedén helyettesítheti a szlovákiai import kiesését, így a helyzet nem tűnik annyira kritikusnak.
Az azeri manőver, ami kudarcot vallott.
Ahogy korábban említettük, már jóval előre sejthető volt, hogy az orosz-ukrán gáztranzitszerződés január elsején lejár. Ennek tükrében Kijev világossá tette, hogy nem enged át orosz gázt a területén. Denisa Saková, a szlovák gazdasági miniszter Szentpéterváron, de valószínűleg Moszkvában is, megpróbálta előmozdítani, hogy a szlovák szolgáltatók egy konzorcium keretében papíron azerbajdzsáni gázt vásároljanak, amelyet Ukrajnán keresztül szállítanának. Ezzel Szlovákiába továbbra is érkezett volna gáz keletről, és Ukrajna sem maradt volna tranzitdíj nélkül. Azonban az ilyen gáz csupán elméletben lett volna azeri, a valóságban valószínűleg orosz forrásból származott volna. Eleinte a kijevi vezetés is nyitott volt erre a lehetőségre, de végül Volodimir Zelenszkij elnök nem támogatta ezt a megoldást.
