Idénymunka költségei itthon olyan mértékben megemelkedtek, hogy számos gazda kénytelen volt radikális intézkedéseket hozni - Agro Napló.

A közterhek jelentős növekedése az idény- és alkalmi munkavállalás terén Magyarországon komoly hatással van a munkaerőpiacra. Ráadásul 2025 júliusától újabb időbeli korlátozások is életbe lépnek, amelyek további nehézségeket okoznak. Ezek a változások komoly kihívások elé állítják a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat, amelyeknek most már sürgősen át kell gondolniuk foglalkoztatási stratégiáikat – figyelmeztet a haszon.hu.

Február 1-jétől jelentős változások léptek életbe a mezőgazdasági idénymunkák és alkalmi munkák közterheiben. A mezőgazdasági idénymunkások után fizetendő közterhek 1300 forintról 2200 forintra emelkedtek, míg az alkalmi munkavállalók esetében ez az összeg 2700 forintról 4400 forintra nőtt. Ez a változtatás különösen nagy hatást gyakorol a zöldség-gyümölcs iparágra, ahol a termelők kénytelenek alkalmazni mezőgazdasági idénymunkásokat, míg az élelmiszeripari cégek az alkalmi munkavállalókra támaszkodnak. A költségek növekedése így komoly kihívások elé állítja ezeket a szektorokat.

A FruitVeb által végzett elemzések alapján a gyümölcsültetvények esetében az adóterhek emelkedése hektáronként 54-225 ezer forint többletköltséget jelent. A napszám várhatóan 7-9 százalékkal, azaz 1000-1500 forinttal nő, ami hektáronként további 60-375 ezer forintos kiadást von maga után. Összességében a bérköltségek emelkedése hektáronként 100-600 ezer forint között változhat, miközben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók után az adóterhek 62%-kal növekednek.

A helyzet különösen bonyolulttá válik, mivel 2025. július 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás keretében eltölthető napok száma 120 napra csökken. Ez a változás várhatóan arra sarkallja a vállalkozásokat, hogy mérsékeljék az alkalmi és idénymunkások alkalmazását.

A munkaerőhiány már a tavalyi szezonban is érezhető volt, annak ellenére, hogy a keleti országrészben 12 ezer, míg az ország középső és nyugati területein akár 15-18 ezer forintot is kínáltak naponta az idénymunkásoknak. Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke szerint a helyzet megoldására egyre inkább a harmadik országból érkező munkavállalók, különösen a Fülöp-szigetekről érkezők jelenthetik a megoldást, mivel megbízhatóságuk miatt előnyben részesítik őket. Ugyanakkor a külföldi munkaerő alkalmazásának lehetőségei is szigorodnak, hiszen Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter döntése értelmében 2025-re 35 ezer főben maximalizálják a vendégmunkásoknak kiadható tartózkodási engedélyek számát, ami az előző évhez képest felére csökkenti a lehetőségeket.

Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta a szabályos foglalkoztatás kihívásait:

A helyzet az, hogy mi nem tudunk úgy bánni az alkalmi és idénymunkásokkal, mint ahogy azt sok családi gazdaságban szokás: reggel pálinkát kínálni, délben sört önteni, este pedig vacsorát szolgálni fel, és mindezt készpénzes juttatásokkal honorálni.

A vezérigazgató kifejezte elégedetlenségét a diákmunka szabályozásával kapcsolatban, jelezve, hogy a munkaszerződéses foglalkoztatás egyre inkább megterheli a vállalat költségvetését. Az emelkedő kiadások következtében a Tedej Zrt. kénytelen volt radikálisan csökkenteni almaültetvényeinek terjedelmét, emellett a meggytermesztés volumenét is mérsékelni fogja.

Az almaszedés és meggyrázás időszakában jelenleg 50-60 idénymunkás alkalmazására van lehetőségünk, míg korábban ez a szám jóval több, akár több száz főt is elért. Harminc hektárnyi almásunk már megszűnt, csupán tíz hektár maradt meg. A meggyes ültetvényeinknél eddig még nem csökkentettük a területet, de az idei évben 15-20 hektárt biztosan eltávolítunk a harminc hektáros meggyesből.

- nyilatkozta Bódi László. Hasonló intézkedésekről számolt be Szabó Viktor, a derecskei Bold Agro Kft. ügyvezetője, aki 120 hektáros almáskertjét 60 hektárra redukálta.

Számunkra nem csupán az a megterhelő, hogy egyre több járulékot kell az államnak befizetnünk ahhoz, hogy munkavállalókat alkalmazhassunk, hanem az is, hogy a törvény szerint egy ember évente legfeljebb 180 napot dolgozhat alkalmi munkavállalóként. Ez különösen súlyosan érinti azokat az embereket és családokat, akik eddig ebből a megélhetésből tartották fenn magukat. Mostanra sokuk számára megoldhatatlanná válik, hogy egész évben fenntartsák magukat paprika-palántázásból, paradicsom- és almaszedésből, valamint egyéb alkalmi munkákból.

A diákmunkások helyzete valamivel kedvezőbb: a Mind-Diák Szövetkezet közlése szerint a diákbérek idén 7-10 százalékkal emelkednek, így az átlagos órabér bruttó 2100 forint fölé nő a korábbi 1900 forintról. Az informatikai, mérnöki és műszaki területeken kínálják a legmagasabb, bruttó 2200-2500 forintos órabéreket, míg az egyszerű fizikai munkákért továbbra is csak bruttó 1700-1800 forintot fizetnek óránként.