Ha valaki órákon át követi mások életét az interneten, az jelentősen növelheti a szorongását, és szélsőséges esetekben akár depresszióhoz is vezethet.

Ártatlan kíváncsiság vagy már megszállottság? – teszünk fel magunkban egy kérdést, mikor észrevesszük, hogy valaki órákon át mások profiljaiba merülve tölti az idejét, miközben a saját viselkedésünket nehezen merjük önmagunknak is bevallani, hiszen mi is hasonlóan cselekszünk. Mert valljuk be: a közösségi média világában eltöltött naponta több órányi idő nem éppen a munka szerves része.

Mindannyian élvezzük, hogy elidőzünk mások közösségi média bejegyzésein, de vajon valóban hozzájárul ez a fejlődésünkhöz? Milyen hatással van mindez a mentális jólétünkre? Marlyin Dorina, a sémafordítás szakértője, megosztja velünk gondolatait és tapasztalatait.

Először is, fontos, hogy tisztázzuk, miért vált az ártatlan stalkerkedés a mindennapjaink szerves részévé. "A közösségi média mára annyira elengedhetetlenné vált az életünkben, hogy szinte lehetetlen lenne nélküle képzelni a mindennapokat, ahogy az is, hogy ne nézzünk meg mások profiljait nap mint nap" - kezdi el gondolatait Marlyin Dorina, majd hozzáfűzi, hogy önmagában ez még nem okoz problémát.

A számadatok világosan jelzik, hogy a közösségi médiában töltött időnk messze meghaladja azt, ami egészséges lenne.

Az Eurostat friss adatai alapján a tizenhat és hetvennégy év közötti magyarok nyolcvanegy százaléka használ rendszeresen naponta többször is legalább egy közösségi média platformot, ezzel egyébként Magyarország az Európai Unió élvonalában helyezkedik el, mivel meghaladja az uniós átlagot, amely ötvenkilenc százalék.

De vajon miért nem tudjuk megállni, hogy ne ellenőrizzük le, mi történik másokkal? "Egyrészt ott van az emberi természetből fakadó kíváncsiság és kapcsolódási igény. A social media azt az érzést kelti bennünk, mintha tényleg részesei lehetnénk mások életének, még akkor is, ha nincsenek valódi interakciók." A képek, videók, rövid történetek egytől egyig lehetőséget adnak arra, hogy betekintsünk mások életének gondosan válogatott pillanataiba, és mi ezt élvezzük.

Az emberi lélek egyik alapvető vonása a kíváncsiság, amelyet éppen ezek a betekintések éltetnek. De miért is annyira intenzív bennünk ez a vágy? Miért érezzük szükségét annak, hogy figyelemmel kísérjük egy ismeretlen vagy számunkra kevésbé közeli személy életútját?