Hankó miniszternek sikerült olyan párhuzamot vonnia, amely Semmelweis munkásságához hasonlóan emeli ki saját szerepét.

Hankó Balázs a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának doktoravatási ünnepségén a gyógyítás hivatását a legszebb foglalkozások egyikeként méltatta. Kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás öt évvel ezelőtti megújulása során eltávolodtak a korábbi, szocialista nagyvállalati modell által meghatározott működési formáktól. Kérdéses, miért éppen öt éve indult el ez a pozitív változás, hiszen a Fidesz kormányzása már 15 éve tart, de Hankó szerepe egyértelmű: 2020 óta ő irányítja a magyar felsőoktatást helyettes államtitkári, majd államtitkári, végül miniszteri minőségében.

Az MTI jelentése alapján az egyetem névadója, Semmelweis Ignác munkásságát kiemelték, hangsúlyozva, hogy "tudásával, kitartásával és alapos megfigyeléseivel nemcsak a reá bízottak életét óvta, hanem akkor is védte őket, amikor szinte mindenki ellene fordult. Azóta pedig milliók, köztük számos édesanya életének megmentőjévé vált."

"A hit, a kitartás és a szuverenitás azok az alapelvek, amelyek példát állítanak elénk és irányt adnak. A megújult, sikeres magyar felsőoktatás is egy ilyen független döntés eredményeként jött létre."

A politikai kampányszlogen (szuverenitás) ráaggatása a magyar orvostudomány héroszára önmagában is ízléses, de a kormány és a miniszter munkáját összevetni Semmelweissével tán még inkább.

Hankó véleménye szerint a megújulás jegyében kialakított új felsőoktatási finanszírozási rendszer célja a középszerűségből való kitörés volt. A kormány ezzel autonómiát biztosított az egyetemek számára, és a teljesítményösztönzés mértéke két és félszeresére emelkedett. Jelenleg a magyar felsőoktatási rendszert csupán az érdekelt felek támadják, ugyanakkor a megfigyelések és az eredmények azt jelzik, hogy "igazunk van" - fogalmazott a miniszter.

A magyar felsőoktatás állapotát Hankó és munkatársai történelmi léptékű hozzájárulásának köszönhetjük, ám ha valaki bármilyen hibát vagy hiányosságot észlel, azt azonnal támadás érheti, mintha ellenérdekelt lenne. Ez a jelenség a legutóbbi Erasmus-program felfüggesztésénél is jól megfigyelhető. A helyzet lényege, hogy a modellváltáson átesett, tehát állami fenntartásúból alapítványi irányítás alá került magyar egyetemek hallgatói nem vehetnek részt az uniós Erasmus programban. Brüsszel december közepén megerősítette, hogy a magyar jogszabályok még mindig nem oldják meg megfelelően a kuratóriumokban felmerülő "összeférhetetlenségi kockázatokat", amelyek a politikai befolyásolás lehetőségét hordozzák.

Tehát a helyzet az, hogy a magyar egyetemisták és kutatók ösztöndíjhoz való hozzáférésének hiánya mögött az áll, hogy a kormány nem biztosít megfelelő autonómiát az egyetemek számára.

A kormányoldalon hatalmas felháborodást keltett a döntés, amelyre Navracsics miniszter azt reagálta, hogy lemondását fontolgatja, ha nem sikerül megoldania a helyzetet (végül nem mondott le). Ezt követően elindították a Pannónia Programot, amelyről Hankó és mások hangsúlyozták, hogy nem pótolhatja az Erasmus programot, amelynek újbóli beindításáért továbbra is fáradoznak. Azóta eltelt néhány év, és a miniszter most már úgy véli, hogy talán jobb is, hogy a magyar adófizetők állják azt, amit korábban az EU finanszírozott. Az MTI tudósítása szerint a tárcavezető kiemelte, hogy a kormány által életre hívott Pannónia Program mára már túlszárnyalja az Erasmus teljesítményét; idén őszig körülbelül nyolcezren juthatnak el a világ vezető egyetemeire, közülük az előző tanévben 590 SE-hallgató vett részt.

A Pannónia Ösztöndíjprogramot amúgy pont most elemezte az Átlátszó, és arra jutott, hogy több hallgató tudott részt venni rajta, mint az Erasmus+ programon, de a mobilitásuk hossza jelentősen rövidebb volt.

Merkely Béla, az SE rektora, a frissen diplomázott 517 végzős orvoshoz intézte szavait, hangsúlyozva, hogy soha ne érjék be csupán a kötelező feladatok elvégzésével. Arra ösztönözte őket, hogy munkájuk során mindig az egyetem hírnevének öregbítésére törekedjenek, és a betegek, valamint a rászorulók segítése álljon tevékenységük középpontjában. Kiemelte, hogy az orvosi és egészségtudományi területen elért kiemelkedő eredményekhez elengedhetetlen a határokon átnyúló együttműködés, és bátorította a külföldön dolgozókat, hogy a megszerzett tudást mielőbb hozzák haza. A rektor az egyetemet egy világklasszis tudásközpontként jellemezte, megemlítve, hogy a magyar űrhajósprogram keretében Kapu Tibor felkészítésében is részt vettek.