Három tragikus haláleset történt a német és osztrák területeken.

Tragikus fordulatot vett a csütörtöki támadás Münchenben, amikor egy afgán menedékkérő autóval hajtott egy békésen tüntető tömegbe a belvárosban, és 39 embert - többségében súlyosan - megsebesített.
Szombat este a német hírügynökség közölte: egy kétéves kislány életét vesztette az iszlamista indíttatású, szörnyű akció következtében, mivel az ütközés során az ámokfutó autója alá került - azóta hiába küzdöttek érte az orvosok, tegnap belehalt sérüléseibe.
Azt is közölték, hogy 37 éves édesanyja is elhunyt a kórházban, két nappal a támadás után.
"Egész München, egész Németország gyászol"
- nyilatkozta Dieter Reiter (SPD), München városának polgármestere a Süddeutsche Zeitungban.
Egyúttal óva intette a pártokat attól, hogy az egy hét múlva következő szövetségi választások előtti kampányhajrában a tragédiát politikai propagandára vagy a bevándorlókkal szembeni gyűlöletkeltésre használják fel.
Ezt a kérést nyílt levélben fogalmazta meg az áldozatok hozzátartozói is.
A lapban megjelent nyilatkozatból világossá válik, hogy az elhunyt édesanya Algériában látta meg a napvilágot, majd négyéves korában Németországba költözött. Ott mérnöki pályafutását építette, miközben elkötelezetten küzdött a szolidaritás, az egyenlőség, valamint az idegengyűlölet és a kirekesztés ellen.
A rendőrségi kihallgatás során a letartóztatott afgán támadó, aki a "Allahu Akbar" kiáltással indította támadását, elismerte, hogy vallási indíttatásból, szándékosan hajtott a tömegbe. A WAZ jelentése alapján azonban nem áll rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy pszichológiai problémák befolyásolták volna a bűncselekmény elkövetését.
Napokkal az esemény után Németországban a feszültség továbbra is tapintható, a levegő tele van aggodalommal és kétséggel. A politikai vezetők és állami tisztségviselők szüntelenül dolgoznak azon, hogy féken tartsák a helyzetet, miközben a társadalom széles rétegei próbálnak alkalmazkodni az új valósághoz.
Sajtóbeszámolók szerint az emberek legnagyobb döbbenetét az okozza, hogy a 24 éves elkövető az elutasított menedékkérelme ellenére érvényes tartózkodási és munkavállalási engedéllyel élt Bajorországban, ahol tanfolyamokat is végzett és legális állása volt.
Az engedélyt végül úgy sikerült megszereznie, hogy a közigazgatási bíróság előtt azt állította, egy bűnbanda tagjai zaklatják, akik ráadásul az apját is megölték. Most azonban napvilágot látott, hogy ez az állítás valótlan volt - számol be róla a Berliner Morgenpost.
Olaf Scholz kancellár már nyilvánosságra hozta, hogy a letartóztatott elkövetőt haladéktalanul kiutasítják, és a büntetésének letöltése után visszatér arra a helyre, ahonnan eredetileg érkezett.
Aki ilyen megengedhetetlen tettet hajt végre, az "többé nem számíthat semmire".
- közölte, bár ez nem biztos, hogy elegendő ígéret a választóknak, mivel már számos durva támadást kellett elszenvedjenek az eddigi migránspolitika miatt. Scholz egy interjúban azt is mondta, hogy idén már százezerrel kevesebb bevándorlóra számítanak.
Részletesebben kifejtettük, mi vár az Afganisztánba visszatérő bűnözőkre, és milyen következményekkel néznek szembe a hazatérésük után.
Vasárnap demonstrációk zajlottak a merénylet helyszínén, ahol több száz rendőr biztosította a rendezvényeket. Az eseményen a migrációellenes, populista AfD párt "virrasztást" tartott, míg a szélsőséges párt ellen a Verdi szakszervezet, amely az elhunyt anya érdekeit képviseli, valamint a "Nagymamák a jobboldal ellen" nevű civil szervezet lépett fel. Mindketten határozottan elítélték, hogy politikai célokra használják fel a családi tragédiát.
Elemzők véleménye alapján a február 23-i választásokon az a párt és kancellárjelölt tűnik a legesélyesebbnek, aki hiteles és meggyőző megoldásokat tud kínálni a biztonság megerősítésére, különösen fő nyugati szövetségesünknél.
Miközben a mainstream pártok képviselői a hétvégén felszólították egymást, hogy emelkedjenek felül a politikai kampányon, és alkossanak szigorúbb szabályokat a migráció és a közbiztonság kezeléséhez, a bajorországi AfD Markus Söder miniszterelnök és Joachim Herrmann belügyminiszter lemondását követeli - írja a FAZ.
Mindketten annak a konzervatív-kereszténydemokrata unió (CDU/CSU) tagjai, amely korábban felvállalta a közös szavazást a szélsőjobboldali párttal a parlamentben. Erről itt és itt írtunk.
Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta, hogy nem engedik meg, hogy megosszanak őket, és sürgette egy közös belbiztonsági paktum kidolgozását.
Kormányzópártja (SPD) javaslatai szerint például közvetlen Afganisztánba tartó járatok kellenek az ország elhagyására kötelezett menedékkérők hazaszállítására, illetve engedélyezni kell a hatóságoknak az országban tartózkodó gyanúsítottak felkutatása érdekében az automatizált adatelemzéseket, a biometrikus összehasonlítást.