A nyugdíjas korosztály hitelmentesen vásárolja meg az átlagosnál magasabb árkategóriájú lakásokat.

A fiatalokhoz képest a nyugdíjasok körében drágább ingatlanok vásárlása figyelhető meg, és az országos átlagárakat is meghaladják. Az Otthon Centrum elemzése szerint azonban a legjelentősebb vásárlóerő az ötvenes éveikben járó korosztályt jellemzi.

A cégcsoport teljes hálózati forgalmának összegzése során kiderült, hogy az ügyfelek mindössze 10,2 százaléka töltötte be 65. életévét, ami a piacon megjelenő korcsoportok között a legkisebb arány, ugyanakkor a fiatalok mellett ez a generáció mutatja a legnagyobb eltérést a vásárlási mintákban - ismertette Soóki-Tóth Gábor az év első kilenc hónapja alapján összeállított adatsor legfontosabb megállapításait. Az elemzési vezető kiemelte, hogy

országos átlagban 47,9 millió forintot fizettek egy ingatlantért, ám a nyugdíjaskorúak ennél 8,5 százalékkal többet, átlagosan 50,5 millió forintot költöttek vásárláskor.

Csak a 40 és 49 év közöttiek körében volt tapasztalható magasabb ingatlanvásárlási hajlandóság, hiszen ők átlagosan 52 millió forintot költöttek el egy ingatlanra.

A vásárlók 62,8%-a készpénzes tranzakcióval élt, míg 28,2%-uk a hitel lehetőségét választotta. Az állami támogatások valamelyik formájára csupán 9% tartott igényt az év első kilenc hónapjában. Különösen érdekes, hogy a 65 év feletti vásárlók körében a készpénzes fizetés aránya a legmagasabb, elérve a 96,3%-ot. Ez azt jelenti, hogy csupán 3,7%-uk folyamodott hitelhez a vásárlások során, és ebben a korosztályban állami támogatást nem igényelt senki.

Idén a vásárlók körében a főváros külső pesti kerületei bizonyultak a legnépszerűbb választásnak, hiszen a megkérdezettek 17,3 százaléka itt döntött a vásárlás mellett. Ugyanakkor a belvárosi kerületek is jelentős vonzerőt mutatnak, hiszen a vevők 16,3 százaléka itt találta meg kedvenc helyét. Érdekes, hogy a nyugdíjasok aránya a belvárosban különösen magas, elérve a 20,9 százalékot, míg a külvárosi pesti kerületekben is 17,5 százalékot képvisel. A nyugdíjas vásárlók preferenciáit jól tükrözi, hogy a községeket csupán 5,7 százalék választotta, ami valószínűleg összefügg a tömegközlekedés fejlettségével és az orvosi ellátások könnyű hozzáférhetőségével.

Az országos minta szerint a megvett ingatlanok 39 százaléka társasházi lakás, míg a vevők 35,7 százaléka önálló házra, 18 százaléka panellakásra voksolt - mindössze 7,3 százalék engedhetett meg magának új építésű ingatlant. Bár a legidősebb generáció esetében is hasonló a választott lakástípusok sorrendje: ebben a korcsoportban jelentősen magasabb, 48 százalék a társasházi lakást vásárlók aránya, ugyanakkor az átlagnál jóval kevesebben döntenek az önálló ház mellett, az összes vásárlás 25,9 százalékát teszik ki az idősebb generáció tagjai. A panellakást viszont az átlagnál valamivel többen, az összes nyugdíjas 20,2 százaléka választotta. Az új építés esetükben ritka és átlag alatti, a korcsoport tagjai közül csak 5,9 százalék vág bele ilyen projektbe - szögezte le a szakember.

Soóki-Tóth Gábor a nemek közötti arányok megoszlására vonatkozóan megjegyezte, hogy az Otthon Centrum idei elemzése alapján az országos női vásárlói többlet minimális, hiszen a vevők 50,7%-a nő volt. Érdekes azonban, hogy a legidősebb korosztályban ez az arány már jelentősen megnőtt, elérve a 60,6%-ot. A piacon részt vevő vásárlók túlnyomó része, 96,9%-a magyar nemzetiségű, viszont a nyugdíjasok körében a magyar állampolgárok aránya némileg alacsonyabb, 96,3%-os. Ennek hátterében az állhat, hogy köztük német, orosz, sőt amerikai vásárlók is előfordultak, bár összesített értékben a külföldiek száma ebben a korcsoportban volt a legalacsonyabb az idei évben.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.

Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérlek, vedd figyelembe a következő jogi nyilatkozatokat és információkat.