Egy új fejezet kezdődött a magyar vízügy történetében.

Új fejezet nyílt a magyar vízügy történetében, amelyben a vízkészletek védelme válik a legfontosabb prioritássá - jelentette ki V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság első ülését követően. A tájékoztatót Farkas Sándor agrárminisztériumi államtitkárral közösen tartották Budapesten.

A vízgazdálkodásért felelős államtitkár kifejtette, hogy egy tavalyi kormányzati döntés nyomán létrejött egy tárcaközi bizottság. Ennek a bizottságnak tagjai közé tartozik az Agrárminisztérium (AM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EM) államtitkára, valamint a közigazgatási és területfejlesztési miniszter által kijelölt államtitkár. Emellett az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének vezetője, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője is részt vesz a munkában.

A magyar vízügy történetének egy jelentős szakasza véget ért, és itt az idő, hogy egy új fejezetet nyissunk. A védművek fejlesztése, amely körülbelül 450 milliárd forintot emésztett fel, immár befejeződött. Ezt követően a legfontosabb feladatunk a felelős vízgazdálkodás és a vízkészleteink védelme. Az eddigi gyakorlat, amikor év elején a víz leeresztése volt a cél, immáron a múlté; mostantól a víz megtartása áll a középpontban. Az új jelszó pedig: "vizet a tájba!" – fogalmazott a szakértő.

V. Németh Zsolt tájékoztatása alapján az újonnan alakult bizottság operatív testületként működik, célja pedig konkrét problémák megoldása és döntéshozatal. Különösen a vízvisszatartás területén tevékenykedik, amely a csatornákban, holtágakban, tározókban, valamint a kijelölt halastavakban valósul meg. Jelenleg 15 megyében összesen 118 helyszínen hajtanak végre vízvisszatartási tevékenységeket, míg vízkivezetésre 42 helyszínen kerül sor. Ez összesen 150 millió köbméter víz megtartását jelenti.

Ehhez társul a Tisza-tó hatalmas, 104 millió köbméternyi víztömege, ami a Velencei-tó nyári vízkészletének ötszörösét jelenti. Az újonnan alakult tárcaközi bizottság célja, hogy különféle intézkedésekkel és jogszabályi keretek kialakításával támogassa a vízvisszatartás hatékonyságának fokozását. Emellett fontos feladatuk, hogy biztosítsák a megfelelő környezetet és technikai feltételeket a gazdák által üzemeltetett vízművek számára is.

Az EM államtitkára elmondta: többéves rekonstrukciós program indul idén az AM és az EM közös előterjesztésében. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és gazdák képviselőivel együttműködve határozzák meg a munkálatok sorrendjét és körét. Az első ütemben 300 kilométernyi csatornakapacitás bővítése, 133 vízműtárgy, 7 szivattyútelep és 7 őrtelep építése és korszerűsítése szerepel. Már ezek a fejlesztések 5 millió köbméterrel növelik a tárolókapacitást a gazdáknak. Például a mórahalmi vízművek fejlesztésére eddig 1,5 milliárd forintot fordítottak, idén további 2,2 milliárdot fognak.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy innovatív applikációt indított, amely segíti a gazdákat és ingatlantulajdonosokat. Ez az új digitális eszköz országos szinten, helyrajzi számok alapján térképezi fel a vízvisszatartási lehetőségeket, valamint lehetőséget biztosít a felhasználóknak, hogy bejelenthessék igényeiket ezen a területen.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a legutóbbi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a magyar vízgazdálkodás új korszakába lépett a fenntartható vízgazdálkodási közösségek kialakításával. Jelenleg már 287 ilyen közösség működik, amelyek révén 80 ezer hektárral nőtt az öntözésre alkalmas terület. Emellett kiemelte a talaj vízmegtartó képességének fontosságát is, hiszen a csökkenő csapadék mennyiség mellett elengedhetetlen, hogy a növények számára a lehető legtöbb vizet biztosítsunk.

Az államtitkár három jelentős projektet emelt ki, amelyek a vízgazdálkodás fejlesztését célozzák. Az egyik legfontosabb a mórahalmi vízművek több milliárdos beruházása, amely lehetővé teszi, hogy 450 hektáron végezzenek öntözést. Emellett a siófoki öntözőrendszer rekonstrukciója révén 360 hektárral növelhető a gyümölcstermesztés kapacitása. Végül, a sarudi szivornya átépítése lehetőséget teremt arra, hogy 160 hektáron biztosítsák az öntözést.

Farkas Sándor kifejtette, hogy 2016 és 2024 között összesen 1211 öntözési projekt valósult meg, amelynek összértéke elérte a 176,5 milliárd forintot. Jelenleg további 65,8 milliárd forint értékű hasonló fejlesztés van folyamatban, és a gazdák számára különféle pályázati lehetőségeket is kínálnak. (MTI)