A pécsi buszsofőrök újabb sztrájkra készülnek, és egyik fő érvelésük az, hogy amennyiben a képviselők számára jelentős bérnövelés jutott, akkor jogosan kérdőjelezik meg, miért nem részesülnek ők is hasonló juttatásban.

Valószínű, hogy szeptemberben ismét sztrájkba lépnek a pécsi buszsofőrök. A város vezetése addig nehezen találhat forrást az elvárt béremelés biztosítására, míg a sofőrök elhatározásukban nem ingadoznak. Különösen, amikor látják, hogy a képviselők nem sajnálták a pénzt saját tiszteletdíjuk növelésére.

Július 27-én és 28-án sztrájkoltak a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cégének, a Tüke Zrt.-nek a buszsofőrjei. A sztrájknak a korábban megígért, ám utóbb meg nem valósuló béremelés volt az oka. A járatok egyharmada kimaradt, igaz, ez nem rázta meg az utazóközönséget. A béremelésre a város továbbra sem lát fedezetet, ezért a júliusi sztrájkot szervező Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) újabb munkabeszüntetést hirdetett szeptemberre. Ám akkor (mivel hazatérnek a nyaralók és kinyitnak az iskolák) a pécsi buszok "csapig" megtelnek, így a járatok harmadának kimaradása komoly feszültséget okozhat majd a városban.

Fontos tudni, hogy a SZAKSZ a jelen évben legalább 10 százalékos béremelést kért a Tüke munkavállalóinak. A cég és tulajdonosa azonban nem látta reálisnak ezt a lehetőséget, így nem született megállapodás a bérek emeléséről. A városi közgyűlés februárban úgy határozott, hogy a Tüke 450 alkalmazottjának alapbérét 6 százalékkal emelheti, míg a társaság 280 sofőrje további 3,5 százalékos emelésben részesülhet. Ezt az utóbbi emelést júliustól, visszamenőlegesen kívánták kifizetni. Az önkormányzati rendelet alig jutott át a közgyűlésen, ahol az erőviszonyok meglehetősen kiegyensúlyozottak: a kormánypártoknak 11, az "integrált" ellenzéknek pedig 10 képviselője van, emellett a Mi Hazánknak, a Kutyapártnak és két civil szervezetnek is egy-egy képviselője ül a grémiumban. A két nagy frakció csupán akkor tudja érvényesíteni akaratát, ha a "négyek" közül 2 vagy 3 képviselőt maga mellé tud állítani. A Tüke béremeléséről szóló előterjesztés alapvetően a Fidesz támogatásával valósult meg, azonban a város ellenzéki csapatának vezetője, Péterffy Attila már akkor is jelezte, hogy nem lát fedezetet a 3,5 százalékos plusz-béremelés évente több mint 80 millió forintos többletköltségére.

Az év derekán ez be is igazolódott, ezért a közgyűlés júniusban kivette költségvetési rendeletéből a 3,5 százalékos bérnövekményt, azzal a kitétellel, hogy novemberben újra megvizsgálják, van-e rá fedezet. A 25 képviselőből 23-an megszavazták ezt a módosítást. Erre, illetve a béremelés mostani elmaradására reagálva hirdetett a SZAKSZ sztrájkot júliusra, majd immár szeptemberre is.

Péterffy Attila úgy véli, hogy az újabb sztrájkfenyegetés ellenére sincs reális esély arra, hogy a SZAKSZ által megfogalmazott követeléseket teljesíteni tudják.

A polgármester - kérdéseinkre válaszolva - elmondta, hogy a várost váratlan bevételkiesések sújtották az elmúlt fél évben. Így például az iparűzési adóból a tervezettnél félmilliárd forinttal kevesebb folyt be. A helyi cégek a vártnál kevesebb megrendelést kapnak, emiatt többen leépítésre is kényszerültek. Mindez nem pécsi probléma, a kormány által prognosztizált 2025-ös gazdasági fellendülésből semmi se lett, így a cégek csaknem az ország minden pontján levegőért kapkodnak. Az meg fokozza Pécs gondját, hogy a központi költségvetés nem vesz tudomást az iparűzési adó csökkenéséről, és a szolidaritási hozzájárulást továbbra is a tervezett adóbevétel után vonják el a várostól. Az alaptalanul elvont pénz később visszajár majd Pécsnek, de jelenleg ez is hiányzik a város kasszájából. Ráadásul Péterffy szerint Pécs egymilliárd forinttal kevesebb pénzt kapott az államtól, amikor a 2014. és 2024. közötti TOP-os fejlesztési pályázatokra járó támogatást kifizette a központi költségvetés. Minden város megkapta a kiírás alapján neki járó támogatást, állítja a polgármester, az ellenzékinek számító Pécs viszont nem, s egyetlen szóval sem indokolták meg, hogy mi ennek az oka. Pécs pert indított a visszatartott támogatásért, ám ha a bíróságon nyer is a város, idén akkor se jut hozzá a pénzéhez.

A pécsi buszvezetők sztrájkja továbbra is tart, és ha nem születik eredmény, újabb demonstrációkat terveznek. Az elsőfokú bíróság öt év börtönbüntetést szabott ki a pécsi buszper két vádlottjára, akiknek emellett meg kell téríteniük a 606 millió forintos kárt is.

A múlt héten Péterffy rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol a városi bevételek növelésére irányuló javaslatokat vitatták meg a képviselők. Az október végétől tervezett emelések között szerepelnek a buszjegyek és bérletek ára, a parkolási díjak, a temetői szolgáltatások költségei, valamint a szociális otthonok lakói által fizetett ellátási hozzájárulás. A Fidesz frakció egyelőre visszakozott a rendelettől, de várható, hogy a jövőben ismét napirendre kerül a kérdés. Amennyiben a közgyűlés elfogadja a javaslatot, a buszjegyek és bérletek árának emeléséből származó 52 millió forint felét az év végén a buszsofőrök kapnák meg, azonban ez az összeg messze elmarad a sofőrök által várt béremelés mértékétől.

Akik a jelek szerint nem hajlandók engedni követeléseikből. Raposa Gábor, a SZAKSZ Tükénél tevékenykedő alapszervezet vezetője tisztában van a város költségvetési problémáival, de érvelése a következőképpen alakul:

A boltban hiába próbálkozom azzal, hogy olcsóbban vihessek haza valamit, hiszen a fizetésem nem éppen bőséges. De nem csupán a sofőrök érdekeiért harcolunk, hanem a cégünk jövőjéért is.

A sofőrök havi nettó alapbére nálunk 400 ezer forint, míg a Volán-cégeknél ennél magasabb juttatásokkal csábítják a munkatársakat. Ha nem tudunk lépést tartani ezzel a trenddel, könnyen elveszíthetjük a buszvezetőinket, akik más vállalatokhoz igazolnak át. Volt olyan év, amikor emiatt 32 sofőr döntött úgy, hogy elhagyja a Tükét - nyilatkozta a szakszervezet vezetője, aki maga is buszvezetőként dolgozik.

A pécsi sofőrök elhatározottságát tovább fokozza, hogy a város vezetői az év elején országos szinten is kiemelkedő mértékben megemelték a saját tiszteletdíjaikat. A sofőrök úgy vélik, ha a képviselőknek nem voltak scrupulusaik a pénz elköltésével kapcsolatban, akkor éppen itt az ideje, hogy ők is érvényesítsék érdekeiket.

A közelmúltban írtunk arról, hogy a képviselők alapdíja korábban bruttó 267 ezer forint volt, ám az idei évben ez az összeg 663 ezer forintra emelkedett. Tavaly, ha valaki bizottsági vezető vagy tanácsnok volt, legfeljebb 507 ezer forintot kereshetett. Az előrejelzések szerint 2025-től ez a jövedelem akár 1 millió 259 ezer forintra is nőhet. Korábban a képviselők évi költsége 100 millió forint körül mozgott a városnak, most viszont majdnem ötször annyit kell kifizetniük. Péterffy polgármester próbálta lebeszélni a képviselőket a bérnövelésről, figyelmeztetve őket, hogy ez politikai öngyilkosság lenne, de a figyelmeztetése csak részben talált meghallgatásra. Most azonban a helyzet visszaütött. A sofőrök véleménye eljutott a képviselők füléhez, és júniusban, a polgármester javaslatára úgy döntöttek, hogy bár a törvény lehetővé tenné a júliustól esedékes tiszteletdíj-emelést, inkább befagyasztják a saját jövedelmüket egy évre. A polgármester bejelentette, hogy a törvény által előírt idei béremelését átutalja a polgármesteri hivatalnak, és ezt az alpolgármesterek is követik. Péterffy arról is beszélni szeretett volna a frakciókkal, hogy csökkentsék a februárban megszavazott tiszteletdíjakat, de a Fidesz képviselői nem támogatták az ötletet, így ez a javaslat nem került napirendre.

Megugrottak a tiszteletdíjak néhány város közgyűlésében, Pécsnek ötször annyiba kerülnek a képviselői, mint tavaly