Itt a pillanat, amire már régóta vártunk: elérkezett az év eddigi legmeghatározóbb eseménye!
"Már az is jelentős előrelépés, hogy egyáltalán találkoznak" - nyilatkozta lapunknak Kis-Benedek József a Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti tárgyalás kapcsán. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogy a háborús helyzetben nem várható jelentős fejlődés, de a két vezető közötti kapcsolatok esetleg pozitív irányba változhatnak.
Donald Trump pénteken jelentette be, hogy augusztus 15-én találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A régóta várt csúcstalálkozó részleteiről egyelőre nem közöltek további információkat. Trump közleményében csak annyit árult el, hogy az egyeztetés "a nagyszerű Alaszka államában" lesz. Sajtóértesülések szerint potenciális helyszínként felvetődött Budapest is. A tárgyalás kétoldalú, tehát Volodimir Zelenszkij nélkül zajlik, viszont nem zárható ki, hogy valamilyen formában mégis bevonják az ukrán elnököt.
Donald Trump korábban azt nyilatkozta, hogy egy lehetséges megállapodás magában foglalhatja egyes területek cseréjét is. Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij határozottan kijelentette, hogy Ukrajna nem hajlandó területeket átengedni Oroszországnak.
Már önmagában is jelentős előrelépés, hogy egyáltalán találkoznak. Az egyik legfontosabb várakozás, hogy talán sikerül egy kicsit javítani az amerikaiak és az oroszok közötti kapcsolatokat. Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán azonban nem látok túl sok pozitív fejleményt, mivel ha Volodimir Zelenszkijt nem vonják be a tárgyalásokba, akkor nehéz lesz bármilyen érdemi megoldást találni. Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint lehet, hogy az ukrán elnök is részt vesz a találkozón, ami új lehetőségeket nyithat meg.
- válaszolta lapunk kérdésére Kis-Benedek József.
Egy lehetséges eredmény lehet, ha közösen elfogadják, hogy nem támadnak mélységi célpontokat.
A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy "péntekig még van néhány nap, amely alatt megszülethet egy megállapodás, de az orosz fél határozottan arra törekszik, hogy az ukrán vezetés lemondjon négy megyéről és a Krímről, sőt olyan területekről is visszavonuljanak, amelyeket az oroszok eddig nem foglaltak el. Ez komoly kihívást jelent, hiszen Zelenszkij már jelezte, hogy ezt nem teheti meg, ráadásul népszavazásra is szükség lehet, ami már régóta esedékes lenne, de a háborús helyzet és az ukrán elnök politikai érdekei miatt sem könnyű a helyzet. Ezen a ponton a tárgyalások könnyen megakadhatnak."
Kis-Benedek József egy alternatív jövőképet is bemutatott:
A felek talán valamilyen köztes megoldást keresnek. Eredménynek számítana, ha sikerülne megállapodniuk abban, hogy nem támadnak olyan mélységi célpontokat, ahol nincsenek aktív harcok. Ez azt jelentené, hogy az orosz erők nem támadják Ukrajna békés területeit, míg az ukránok sem irányítanak csapásokat Oroszország belső területeire. Ez mindenképpen előrelépés lenne, de nem jelentené a harcok végét a frontvonalon.
A biztonságpolitikai szakértőnk a kérdésünkre, hogy Európának milyen szerepe lehet a folyamatban, így fogalmazott: "Európa szerepe elkerülhetetlen, hiszen Ukrajna a kontinensünkön található. Nyilvánvaló, hogy az európai államokat be kell vonni a diskurzusba. Ugyanakkor a jelenlegi találkozó nem kifejezetten erről szól. Ha az orosz és amerikai fél képes lesz megegyezni, az kijelöli a következő lépéseket. Ukrajna és Európa kérdése ebből a szempontból nem hagyható figyelmen kívül. Elképzelhető, hogy nem az Európai Unió vezetését hívják meg a tárgyalásokra, hanem a jelentős államokat - például Franciaországot, Olaszországot, Spanyolországot, Lengyelországot és Németországot -, de ezt jelenleg még nem tudhatjuk biztosan."
Az európai vezetők nem engednék el Ukrajnát az ujjaik közül.
Ukrajna és több NATO-szövetséges aggodalmát fejezte ki, hogy Trump esetleg elfogadhatja az orosz elnök javaslatait anélkül, hogy figyelembe venné Kijev álláspontját. Keir Starmer brit miniszterelnök és Franciaország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Finnország vezetői, valamint az Európai Bizottság egy közös nyilatkozatban kijelentették, hogy Ukrajna jövőjéről nem lehet dönteni Kijev nélkül.
Orbán Viktor a találkozó kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ez az "utolsó lehetőség a gyors tűzszünet elérésére". Ezzel párhuzamosan a miniszterelnök éles bírálatot fogalmazott meg az európai vezetőkkel szemben, amiért elutasították a magyar kormány által javasolt európai-orosz csúcsmegbeszélés ötletét.
(Borítókép: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke kezet szorítanak a 2018. július 16-i helsinki csúcstalálkozó utáni közös sajtótájékoztatón. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)
