Karácsonyi olvasmányok | ma7.sk A karácsony varázslatos időszak, amely tele van melegséggel, szeretettel és együttléttel. Miért ne tennénk ezt az ünnepi időszakot még különlegesebbé egy jó könyvvel? A ma7.sk kínálatában számos karácsonyi olvasmány találh
Van erről egy - ha emlékezetem nem csal kínai - anekdota. A tanítvány megkérdezi a bölcset: "Mester, ezt a rengeteg könyvet mind elolvastad. Mi maradt meg belőlük az emékezetedben?" "Szinte semmi" - válaszolja a bölcs. "Akkor nem volt hiábavaló mind elolvasni?" A bölcs válasz helyett így szól: "Látod azt a merítőhálót? Próbáld meg vele kimerni a patak vizét." A tanítvány próbálkozik, sokáig kínlódik, majd méltatlankodva kifakad: "De hiszen ez lehetetlen! Egy csöpp vizet sem tudtam kimeríteni!" "Az igaz - válaszol a bölcs -, de nézd meg, milyen tiszta lett a háló! A könyvekkel is így van. Nem emlékszel rájuk, rég elfelejtetted, miről szólnak, de megtisztul tőlük a lelked."
Hogy jön ide ez a vénember a szakállas témával? - kapja fel talán sok ember a fejét az okostelefon vibráló, csábos világának ájulatából felriadva. Elszűkült, mogorva tekintettel, hogy ki és miért meri megzavarni ostoba, ásatag klapanciáival azt a mélyrepülést, amit a virtuális világ csodájában végez?
Sokszor reggeltől estig, de biztos, hogy napjában több órán keresztül. Hogy kerül a csizma az asztalra? Mert a sokat temetett Guttenberg-galaxis napjainkra szinte a sáros lábbeli szinonimája lett, szemben a patyolattiszta, sok megapixeles, csillogó-villogó, 4G-s telefonokkal, laptopokkal, táblagépekkel. A Vörösmarty Mihály által megfogalmazott kérdés, a "ment-e a könyvek által a világ elébb" felvetése ma már szinte megmosolyogtatónak tűnhet. A gyerekek az iskolában még hallanak róla, talán memorizálnak is belőle egy részt, aztán kilépve az utcára, a fülükbe dugják a fülhallgatót, és úgy indulnak hazafelé.
Valóban aggasztó a helyzet. Barátommal folytatott beszélgetésünk során arra a megállapításra jutottunk, amit sokan már sejtettek: a társadalom nagy része már nemcsak a könyvek és folyóiratok, hanem még az e-könyvek iránt is egyre csökkentebb érdeklődést mutat. Ahogy a világ egyre tágabbá válik, úgy az igények paradox módon szűkülni látszanak, és a felfedező szellem, valamint a kíváncsiság is háttérbe szorul. Különös, hogy minden digitális "csapda" éppen arra törekszik, hogy a legmélyebb kíváncsiságunkat kielégítse. Igen, ez valóban egy igazi ellentmondás!
A virtuális világ uralma sokkal mélyebb és alattomosabb fenyegetést jelent, mint a drogok vagy a nyílt erőszak. Ennek az az oka, hogy nem nyíltan támad, hanem ügyesen, vonzó csábítással hatol be az emberi tudat mélyére. Manipulálja érzéseinket és gondolatainkat. Amikor Isten megtiltotta Ádámnak és Évának, hogy az ismeret fájáról szedjenek gyümölcsöt, pontosan tudta, mivel próbálja megóvni az emberiséget: a saját önpusztításától. Az erőszak ellen tudunk védekezni, el tudunk menekülni. Pajzsot emelhetünk magunk elé. A drogokkal kapcsolatban is van lehetőség a szabadulásra, bár ez gyakran küzdelmes és nehézkes folyamat.
A szépnek és igaznak hazudott manipuláció azonban olyan, mint a lassan ölő méreg. Az emberi kíváncsiságot célozza meg, ami lassan, de biztosan megfojtja a tudatosságot. Döntésképtelenné tesz. Egyre nagyobb kortyokban fogyasztjuk.
Ahogy Guillaume Apollinaire Kikericsek című versében megfogalmazta: "Jelenleg a rét mérgét kortyolja, és a virágzás egészen a késő őszig tart / A tehén legelészget / S fokozatosan megmérgezi magát." Ha teljes terjedelmében szeretnéd idézni a verset, azt javaslom, hogy keress rá a szöveg forrására, hiszen a költő művei védett tartalommal bírnak. Szívesen segítek a vers üzenetének, stílusának vagy a költői képeknek az elemzésében is!
A személyes élmények mindig különleges fényt vetnek a múltunkra, így nekem is van egy emlékem, ami különösen megragadott. Gyerekkoromban a könyvek világába merültem, szinte mindennap a könyvtárba jártam, hogy újabb kincsek után kutassak. Bár nem voltam olyan elmerült, mint a mai gyerekek a digitális világban, a könyvek iránti szenvedélyem már akkor megmutatkozott. Emlékszem, hogy amikor a tanítónk egy hatalmas könyvhalommal érkezett, a szívem hevesebben kezdett dobogni. Az izgalom, hogy vajon melyik könyvet választhatom, felülmúlta minden más érzést. Akkoriban a könyvek igazi kincsek voltak, és a könyvtár szinte második otthonommá vált. Mennyire sajnálom, hogy ez a szokás, ez a varázslatos felfedezés mára eltűnt a világunkból!
Tudod, ez a gyerek igazán lusta, mindig csak a könyvek között ül, mondta nagyanyám, aki keménykezű matriárka volt (hiszen az élet nem kímélte). Valóban dühöngött, és nem csupán a szokásos zsörtölődés volt ez, ha épp nem akartam megmozdulni, amikor valamiért megkértek. Szüleim, akik dolgos munkásemberként élték mindennapjaikat, tisztában voltak azzal, hogy a könyvek nekem igazi kincsek. Így hát a karácsonyfa alól sosem hiányozhatott egy-egy varázslatos mesekönyv.
Miért osztom meg ezt veletek, egy kis szégyenlősséggel a hangomban? Mert a család, mint a legkisebb közösség, az egyik legmeghatározóbb tényező a kisember tudatának formálásában. Bár az iskolapadban szerzünk tudást, az érzelmi és lelki alapokat otthon, a családi környezetben kapjuk. Ebből fakad, hogy valaki érzékeny, intelligens közösségi taggá válik, míg mások esetleg lelki szegénységben küzdenek.
Nem is annyira az iskola, amely jócskán adagolja a tudást, tágítja a fejet rendesen, de ez csak egy oldala az emberré, a kulturált, intelligens, művelt emberré válásnak. Rengeteg öreg embert ismertem - parasztot, munkást, iskolát alig végzettet -, akibe több bölcsesség szorult (hogy az emberséget ne is említsem), mint sok diplomás, felfuvalkodott, szakbarbár "bölcsbe". A kettő ugyanakkor nem választható el egymástól. Ezért is követtem vegyes érzelmekkel az okostelefon iskolai tiltása körül kialakult cirkuszt, amelyben mindenki nagyon okosan és meggyőzően sorolta el az érveit. Pedig a dolog egyszerű, mint a pofon: nem lehet a nap egyik felében tiltani és a másik felében nyakló nélkül engedni!
Visszatérve a könyvek és az irodalom világába, egy családtagom éppen egy táncműsort néz a televízióban, és a szlovák versenyt a magyarral hasonlítja össze. Bár a szlovák show látványosabb külsőségekkel büszkélkedhet, ő úgy véli, hogy a táncban a magyarok felülmúlják őket. Mi lehet ennek az oka? Talán a magyar nép zenei érzéke fejlettebb. De ha jobban belegondolunk, a nyelv és a kreativitás szoros összefonódásban áll egymással. Anyanyelvünk – ahogy sokan rámutattak – valóban különleges helyet foglal el a világ nyelveinek végtelen palettáján, és talán éppen ezért rendelkezünk annyi Nobel-díjas tudóssal. A magyar nyelv struktúrája olyan egyedi gondolkodást igényel, amely eltér a többi nyelv logikájától. És éppen ezért fontos, hogy aktívan foglalkozzunk vele: hallgassuk és beszéljük, különben könnyen elhalványul. Az olvasás pedig elengedhetetlen, hogy agyunk ne veszítse el élénkségét és kreatív képességeit.
Az interneten ránk zúduló információözön nem pallérozza a gyerekek nyelvkészségét. Azt csak az olvasás, a versek és a népdalok tudják fejleszteni. A többi közt ezért is kell olvasni, ezért kell könyvet vásárolni karácsonyi ajándéknak. Mert az ajándék esetében sem az ár a fontos, hanem az érték, ami nem azonos a pénzzel. Nyilas Misit, Bornemissza Gergőt csak olvasva tudjuk barátnak fogadni.
Karácsony közeledtével nem tudnék jobb ötletet adni a szülőknek, mint hogy lepjék meg gyermekeiket egy-egy könyvvel. Bár a mai fiatalok talán inkább a játékok, a fizetős alkalmazások és a legújabb programok iránt érdeklődnek, mégsem szabad elfeledkeznünk az olvasás értékéről. A Guttenberg-galaxis, a könyvek és a nyomtatott betűk már sokszor a végét jövendölték, mégis itt vagyunk, és az információk özöne, a figyelmet nem igénylő képek és tartalmak áradatában is meg kell védenünk a nyelvet és a kultúrát. Talán nem mondok újat, de soha nem volt még ennyire sürgető a kihívás, hogy megőrizzük mindazt, amit művészek és bölcs elődeink adtak át nekünk az évszázadok során. Az olvasás nem csupán szórakozás, hanem egy olyan ajándék, amely gazdagítja a lelkünket és formálja a gondolkodásunkat. Tehát idén, amikor a fa alá kerülnek az ajándékok, ne feledkezzünk meg arról, hogy a könyvek varázslatos világát is kínáljuk gyermekeinknek!
