Füstmentes jövő, versenyképesség növekedés - új horizontok az EU számára?

Az Európai Unió egy kulcsfontosságú döntési fordulóponthoz érkezett, ahol a célkitűzés a cigarettázás csökkentése és a dohányzás elleni küzdelem megerősítése.

A European Policy Innovation Council (EPIC) független szakértői elemezték a dohányipar jelenlegi helyzetét. Tanulmányuk szerint a tudományon, innováción és arányos szabályozáson alapuló megközelítés lehet az egyetlen hatékony és fenntartható út, amely képes egyszerre javítani a lakosság életminőségét és erősíteni az EU gazdasági ellenálló képességét.

Az EPIC kutatása szerint az elmúlt évtizedek egyre szigorúbb európai uniós szabályozásai ellenére - reklámtilalmak, adóemelések, figyelmeztető képek - a dohányzás visszaszorítása továbbra is komoly kihívás, mutatja ezt az is, hogy Európában még mindig több millióan cigarettáznak. A tanulmány kiemeli: a dohányzás nem csupán döntés kérdése, hanem egy összetett függőség, amely árnyaltabb és sokrétűbb megközelítést igényel. Éppen ezért az EPIC szakértői úgy vélik, hogy a dohányzás elleni küzdelemben nem a tiltás és a szigorú szabályozás a leghatékonyabb eszköz. Célszerűbb teret engedni az ártalomcsökkentésnek, vagyis az új típusú dohányzási alternatíváknak. A technológiai fejlődés révén az új típusú termékek, megfelelő európai uniós szabályozás mellett hozzájárulhatnak a dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmak csökkentéséhez, hiszen használatuk jóval kevesebb károsanyag kitettséggel jár a hagyományos cigarettákhoz képest.

Az elemzés Svédországot kiemelkedő példaként említi, ahol a hagyományos dohánytermékek fogyasztása drámai módon csökkent. Az ország már idén elérte azt a célt, amelyet az Európai Unió 2040-re tűzött ki: a felnőtt lakosság körében a cigarettázók arányának 5% alá süllyesztését. A svédek sikerének kulcsa az alternatív technológiák széleskörű elérhetőségében rejlik, beleértve az e-cigarettákat, a hevített dohánytermékeket, a nikotinpárnákat és a snüsszt. Ezen kívül a kockázatokhoz igazított, ösztönző adópolitika is hozzájárul a változásokhoz. A közegészségügyi mutatók is figyelemre méltóak: az EU-n belül Svédországban a legalacsonyabb a dohányzással összefüggő betegségek előfordulása, beleértve a daganatos megbetegedéseket és a szív- és érrendszeri problémákat is.

A dohányzással kapcsolatos döntéseket gazdasági szempontból is érdemes megközelíteni. A kutatás kiemeli, hogy a dohányipar Európában évente 224 milliárd euróval hozzájárul a teljes GDP-hez, ami 11 százalékkal nagyobb, mint a telekommunikációs (130,3 milliárd euró) és a textilipar (71,5 milliárd euró) együttes teljesítménye. Az iparág közvetlenül és közvetve pedig 2,1 millió munkahelyet biztosít, amely Bécs teljes lakosságának felel meg.

Az Európai Bizottság által előterjesztett tilalmak és szigorú szabályozások mentén kialakított irányelvek komoly mértékben hozzájárulhatnak a feketepiac terjedéséhez, amely számos kockázatot hordoz magában. Egyrészt az ellenőrizetlen forrásokból származó termékek, mint például az országunkban illegálisan forgalmazott ízesített folyadékok, potenciálisan veszélyes anyagokat rejthetnek. Másrészt a jelentésben feltüntetett illegális kereskedelemre vonatkozó statisztikák is figyelemre méltóak: az EU területén jelenleg 35,2 milliárd szál cigarettát értékesítenek illegálisan, ami a teljes forgalom 8,3 százalékát jelenti. Az illegális dohánykereskedelem tehát évente 11,6 milliárd euró adókiesést eredményezhet az EU-ban, ami 52,5 százalékban fedezné az egészségügyi kutatásokra szánt kiadásokat.

Figyelembe véve a jelenlegi gazdasági és geopolitikai kihívásokat, amelyek Európát és az Európai Uniót érintik, az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a dohánytermékekre vonatkozó irányelvek felülvizsgálata most nem aktuális. A TPD (Dohánytermék Irányelv) foglalkozik a hagyományos és alternatív dohánytermékek, mint például a hevített dohánytermékek és az e-cigaretták gyártási, marketing és forgalmazási szabályaival az EU-ban, míg a TED (Dohányadó Irányelv) az adózási normák uniós harmonizálását célozza meg. Mindkét irányelv esetében kiemelt cél az, hogy elkerüljék a piaci torzulásokat, valamint mérsékeljék a dohánytermékek fogyasztását. Jelenleg azonban a meglévő szabályozási keretek, mind az uniós, mind a tagállami szinten, már kielégítik ezeket a célkitűzéseket, habár a tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaznak saját piacaik jellemzőinek megfelelően. Az EPIC állásfoglalása alapján, ha mégis sor kerülne az új irányelvek felülvizsgálatára, az ártalomcsökkentés irányába történő elmozdulás lenne a cél, világosan elválasztva az égés nélküli termékeket a hagyományos cigarettáktól, és ösztönözve a füstmentes alternatívák fejlesztését a jövőben.