Feltárult, hogy milyen áron szerzik be az ingatlanokat a magyar vásárlók.

Nem meglepő módon a 40-49 éves korosztálynak van a legnagyobb vásárlóereje és a fiatalok költenek legkevesebbet otthonaikra. Ami viszont már érdekesebb, hogy csak az ingatlant vásárlók 28,2 százaléka vesz igénybe hitelt és csak 9 százalékuk igényli az állami támogatások valamelyik formáját.

Az Otthon Centrum elemzést készített az idei év első kilenc hónapjának teljes forgalmából. Soóki-Tóth Gábor, az adatsor ismertetése folyamán kiemelte, hogy országos átlagban 47,9 millió forintot fizettek egy ingatlantért Magyarországon, ám a nyugdíjaskorúak ennél 8,5 százalékkal többet, átlagosan 50,5 millió forintot költöttek vásárláskor. Ennél csak a 40-49 év közöttiek fizettek többet egy ingatlanért, átlagosan 52 millió forintot.

Az Index által feltett kérdésre az Otthon Centrum felfedte, hogy a 18-29 éves fiatalok körében csupán 40,9 százaléknyian választják a készpénzes vásárlást, míg a 30-39 évesek esetében ez az arány még alacsonyabb, mindössze 38,6 százalék. A szakértők véleménye szerint az eltérés mögött az áll, hogy a legfiatalabb generációnál a szülők gyakran támogatást nyújtanak, így kevesebben kényszerülnek hitelhez folyamodni.

Az ügyfelek mindössze 10,2 százaléka töltötte be 65. életévét, ami a piacon megjelenő korcsoportok között a legkisebb arány, ugyanakkor a fiatalok mellett ez a generáció mutatja a legnagyobb eltérést a vásárlási mintákban

- fűzte hozzá Soóki-Tóth Gábor.

Az Otthon Centrum közleményéből kiderül, hogy a vevők 62,8 százaléka fizetett készpénzzel, 28,2 százalékuk hitelt is igénybe vett, míg az állami támogatások valamelyik formájával 9 százalék élt az év első kilenc hónapjában. A 65 évnél idősebbek esetében a legmagasabb, 96,3 százalék a készpénzes vásárlók aránya, ami egyben azt is jelenti, hogy csak 3,7 százalékuk igényelt és kapott hitelt a vásárláshoz. Állami támogatást igénylő ebben a korcsoportban nem fordult elő.

Az országos adatgyűjtés alapján megállapítható, hogy csupán a magyar lakosság 7,3%-a engedheti meg magának az új építésű ingatlanok beszerzését. A vásárlók körében a legnagyobb népszerűségnek a társasházi lakások örvendtek, hiszen a vevők 39%-a ezt a típust választotta. Ezzel szemben 35,7%-uk önálló családi ház mellett tette le a voksát. Érdekesség, hogy a panelek iránti kereslet csupán 18%-os, ami azt jelzi, hogy a magyarok körében a tradicionális lakóingatlanok iránti preferenciák dominálnak.

A legidősebb generáció esetében is hasonló tendenciák figyelhetők meg a lakásvásárlási preferenciák terén. Ebben a korcsoportban kimagaslóan 48 százalékra nőtt a társasházi lakásvásárlók aránya. Ezzel szemben az önálló ház választása sokkal ritkább, hiszen a vásárlások csupán 25,9 százalékát képviselik.

A panellakások iránti érdeklődés az idősebb korosztály körében kifejezetten jelentős, hiszen az összes nyugdíjas 20,2 százaléka döntött úgy, hogy ilyen lakóhelyet választ. Érdekesség, hogy az új építésű ingatlanok esetében a helyzet más: a nyugdíjasok csupán 5,9 százaléka merészkedik belevágni egy ilyen projektbe, ami azt jelzi, hogy számukra az új lakások ritkább lehetőséget jelentenek.

- hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor.

A szakértő hozzátette, hogy a nemi arányok tekintetében minimális női többletet mértek idén. A vevők 50,7 százaléka volt hölgyvásárló, ám a legidősebb korosztályban ennél már jóval magasabb, 60,6 százalék a nők aránya.