A kisvállalkozói finanszírozás terén a piaci hitelek egyre inkább háttérbe szorulhatnak, ami komoly változásokhoz vezethet. Az innovatív megoldások és alternatív finanszírozási formák térnyerése miatt a hagyományos kölcsönök jövője kérdésessé válhat. A ki

A kis- és középvállalkozások finanszírozását elősegítő Széchenyi Kártya Program kondíciói folyamatosan javulnak, lehetővé téve, hogy a beruházási célú hitelek akár 3%-os éves kamattal is rendelkezzenek. Ez a kedvező feltétel a piaci forinthitelekkel szemben előnyben részesíti a támogatott konstrukciókat, amelyek továbbra is dominálják a kkv-hitelek szegmensét. Az új hitelek kihelyezése különösen fontos a stagnáló piaci környezetben, hiszen ezek segíthetnek élénkíteni a gazdaságot.

Úgy tűnik, hogy a Széchenyi Kártya Program MAX+ konstrukciói körüli tavaly novemberi kamatcsökkentések sikeresen hozták meg a várt eredményeket. Ennek köszönhetően egyre nagyobb az érdeklődés a kamattámogatott termékek iránt, ami biztató jele a gazdasági helyzet javulásának.

- derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium adataiból.

A kormány legutóbbi intézkedése nyomán a beruházási célú Széchenyi Kártya termékek kamatai 2024 novemberétől jelentős mértékben, 5%-ról 3,5%-ra csökkentek. Az NGM tájékoztatása szerint ennek következményeként 2025 február közepéig az ügyfelek havi hitelkérelmeinek összesített átlagos darabszáma 46%-kal, míg az igényelt átlagos havi összeg 40%-kal nőtt a korábbi három hónaphoz viszonyítva.

Ebben az időszakban összesen 4549 hitelkérelmet rögzítettek, ami lenyűgöző, 70%-os növekedést jelent a 2024 augusztusa és októbere között benyújtott kérelmekhez képest. Ezen kívül az ügyfelek által igényelt összeg, amely 132,6 milliárd forintra rúg, 62%-kal múlja felül az előző három hónapban, 81,7 milliárdon álló értéket.

A február közepétől érvényes, a bankok és a Kavosz Zrt. vállalásainak köszönhető újabb kamatcsökkentés nyomán - amely újabb 0,5 százalékpontos mérséklődést hozott a beruházási hiteleknél - pedig tovább élénkült a kereslet: a hiteligénylések száma több mint a harmadával nőtt április közepéig a november-február közepe közötti időszakhoz képest, míg a 2024. nyári, havi 892 jelentkezőhöz képest havi 1749-re nőtt a beruházási hitelkérelmek száma.

Az ügyfelek február és április közepe között havi szinten átlagosan 53,5 milliárd forintnyi beruházási kölcsönt kértek a bankoktól, ami jelentős növekedést mutat a november-februári időszak 37,9 milliárd forintos átlagához képest. Ezzel szemben 2024 augusztusa és októbere között a havi kölcsönösszeg csupán 27,2 milliárd forint körül alakult, ami a korábbi időszakokhoz viszonyítva alacsonynak számít.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a két ütemben végrehajtott kamatcsökkentések nyomán a Széchenyi Kártya Hitelek még vonzóbbakká váltak:

A változások nem befolyásolták a már amúgy is rendkívül előnyös kamatozású "zöld" beruházási hiteleket. Ezek esetében a vállalkozások számára továbbra is 1,5 százalékos nettó kamatszint maradt érvényben.

"A novemberi és februári kamatcsökkentések révén a Széchenyi Kártya Program továbbra is kedvező kamatozással rendelkezik, így megőrzi előnyét a kis- és középvállalkozások számára elérhető piaci forinthitelekhez képest" - emelte ki a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzátette: bár a 2023 februárjában elért 17,6 százalékos csúcs óta az éves, átlagos kamat a forintban nyújtott vállalati hiteleknél a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint márciusra körülbelül 10 százalékponttal, 7,70 százalékra csökkent, a bőven hét százalék feletti kamatszint nyilvánvalóan nem tudja felvenni a versenyt a Széchenyi program konstrukcióinak kedvező feltételeivel.

- vélekedett a szakértő.

Az MNB statisztikái világosan mutatják, hogy a kedvező kamatozású hitelek rendkívül fontosak a vállalkozói finanszírozási piacon. Ezen a területen, ellentétben a lakossági szegmenssel, a kereslet nem éppen erős.

Gergely Péter megjegyzése szerint figyelemre méltó, hogy a jegybank legfrissebb adatai alapján a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek összértéke 2024 végén 7250 milliárd forintot meghaladó értéken állt, ami csupán 2,5 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A pénzügyi szakértő hozzátette, hogy az újonnan folyósított hitelek összege is csökkent, mindössze 1,4 százalékkal maradt el a tavalyi adatoktól, és körülbelül 3900 milliárd forintot tett ki.

A kis- és középvállalkozások esetében az élő hitelszerződések száma is csökkent: 2024 végén 185 ezer körüli értéken állt, ami közel 19 ezer szerződéses csökkenést jelentett az előző évhez képest.

A vállalati hitelpiac helyzete nem éppen biztató, ha a legfrissebb MNB adatokra tekintünk. Az idei márciusban mért állapotok alapján a céges hitelek összértéke körülbelül 12 730 milliárd forintra rúgott az első negyedév végén. Ez az összeg csupán két százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest, ami aligha tükrözi a dinamizmust a piacon.

Gergely Péter szerint figyelemre méltó, hogy a vállalati hitelportfólióban fokozatosan emelkedni kezdett az éven belüli lejáratú kölcsönök aránya, miközben a hosszú lejáratú (zömében beruházási célú) hiteleké csökken: utóbbiak állományon belüli részesedése egy év alatt 77,3-ről 74,4 százalékra olvadt.

Az exportorientált közép- és nagyvállalatok esetében a devizában elérhető finanszírozás továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír. Ennek következtében a devizahitelek aránya folyamatosan növekszik a vállalati pénzügyi portfólióban, és március végére megközelítette a 49 százalékot.

"Jelenleg a vállalati hitelpiacon stagnáló, vagy akár csökkenő kereslet tapasztalható – különösen a kkv-hiteleknél. Ennek fényében a Széchenyi Kártya Program továbbra is kulcsszerepet játszik a kis- és középvállalkozások finanszírozásában. A támogatott hitelek teljesítménye tehát jelentős hatással bír arra, hogy a vállalati finanszírozási piac hogyan alakul majd 2025-re" – nyilatkozta a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.