Friedrich Merz kinek az érdekében tevékenykedik? | Demokrata

Ha szeretnéd megosztani a cikket e-mailben, egyszerűen kattints ide, vagy másold ki ezt a linket és küldd el: https://demokrata.hu/vilag/kinek-dolgozik-friedrich-merz-975732/

A CDU tagjai szerint a kancellárjelölt megtévesztette a támogatóit. Egyrészt a hatalmas adósságcsomag elfogadásának váratlan, drámai változása, másrészt az SPD-nek tett kompromisszumok a koalíciós tárgyalások során csak tovább növelik a feszültséget a párt soraiban.

Friedrich Merz már a koalíciós tárgyalások előtt hangsúlyozta: "Egy erős SPD önmagában nagy érték." E kijelentése sokakat meglepett, és többen elgondolkodtak, vajon nem a CDU-t akarta-e említeni véletlenül. Azóta Merz szavai egyre inkább aktuálissá váltak, hiszen a korábbi CDU-s ígéretek közül egyre több tűnik értéktelennek. A legnagyobb vitát jelenleg a migráció kezelésének kérdése körül tapasztalhatjuk. Az SPD, miután már biztosította a szükséges forrásokat, egyre inkább elzárkózik a kompromisszumoktól. Például ragaszkodnak ahhoz, hogy évi 500 ezer menedékkérőt fogadjanak be, ahogy azt a "migráció és sokszínűség" munkacsoportjuk dokumentuma is megerősíti, amely a Die Welt című laphoz került.

A dokumentum a koalíciós tárgyalások alapja a szociáldemokraták részéről. Eszerint az SPD irányváltást sürget, de épp ellenkező irányba: még több bevándorlót akar, a kitoloncolások felfüggesztését sürgeti, illetve azt, hogy az illegálisan érkezőknek ne kelljen elhagyniuk az országot, hanem maradhassanak, és biztosítson az állam perspektívát számukra. Követelik, hogy kapjanak általános tartózkodási engedélyt azok a személyek, akiket törvény kötelezett az ország elhagyására, illetve hogy a tartósan Németországban élőknek legyen szavazati joguk - állampolgárságuktól függetlenül. Akik pedig már 25 éve Németországban tartózkodnak, kapjanak automatikusan német állampolgárságot. Továbbá egy minisztérium létrehozása is szerepel a követeléseik között, amely szövetségi szinten irányítaná a "migrációt és a társadalmi részvételt".

Ezek a követelések, ha összehasonlítjuk Friedrich Merz kampányígéreteivel – például azzal, hogy a CDU már a határon megállítaná a migrációt – annyira eltérnek egymástól, hogy ebből nemcsak húsvétra, de még jövő karácsonyra sem várható koalíciós megállapodás. Csak egyféleképpen alakulhat kormány: ha Friedrich Merz lemond a CDU minden fontos követeléséről, és átengedi a kormányzati hatalmat az SPD-nek.

A két párt közötti ellentétek nemcsak a politikai diskurzusban, hanem a szakpolitikai kérdésekben is élesek: míg a CDU a vállalkozások adóterheinek csökkentését szorgalmazza, addig az SPD éppen ellenkezőleg, a közterhek növelését sürgeti. Utóbbi a vagyonadó bevezetésére, a tőkejövedelmek megadóztatására és a magasabb jövedelműek adóterheinek emelésére fókuszál. A nyugdíjrendszer reformja, az alanyi jogon járó állampolgári juttatások eltörlése, valamint az atomerőművek újraindítása körüli vitákban sem találnak közös nevezőt. Különösen aggasztó, hogy a CDU a tárgyalások során egyre inkább hátrányos helyzetbe kerül, ami a párt bázisát és támogatóit egyre inkább nyugtalanítja.

Simon Sopp egyike azon elkötelezett támogatóknak, akik teljes mellszélességgel álltak Friedrich Merz mögött a kampány során. A fiatal banktisztviselő számára egyértelmű volt, hogy az adósságfék melletti kiállás kulcsfontosságú. A Junge Union, a CDU ifjúsági szárnya tagjaként évek óta a konzervatív megújulásért harcolt, és Merzben látta azt a vezetőt, aki képes ezt megvalósítani. Most azonban keserű kiábrándultság tölti el.

Hat héttel a szövetségi választások lezárulta után az optimizmus már rég elillant. Friedrich Merz és a CDU iránti csalódottságom mély. Ez nem jelent valódi változást, csupán a korábbi politikai irányvonal folytatását látom – minden marad a régi kerékvágásban, csupán a hitelekből befolyó pénz áramlása növekszik, ám alapvető reformok nélkül. Inge Gräßle, a választókerületében egyéniben győztes CDU-s Bundestag-képviselő is osztja Sopp aggodalmait.

- A korábbi Merz-támogatók hirtelen kijózanodtak, úgy érzik, hogy becsapták őket. Elkeseredett leveleket kapok, sokan a kilépésüket fontolgatják - mondja.

Ezek a jelenségek nem csupán kivételesek. Az ország különböző pontjain CDU-s országgyűlési képviselők arról számolnak be, hogy a választókerületükben a régóta várt, ámde elmaradt politikai változás feszíti szét a párt támogatói bázisát.

Niklas Figger Brilon városából, Merz szülőhelyéről származik. Személyes csalódottsága legfőbb forrása, hogy saját hitelességük is kétségbe vonható lett: a kampány során ígéreteket tettek a választóknak, most pedig, mindenki szeme láttára, éppen az ellenkezője valósul meg.

Max Mörseburg, a CDU stuttgarti kerületi elnöke arra figyelmeztet, hogy egyre többen hagyják el a pártot. A Balti-tenger partján található Kühlungsborn városában például a helyi CDU-alapszervezet jelentős része döntött a távozás mellett. Lars Zacher, az alapszervezet korábbi vezetője, a párt alapvető értékeiként emlegette az alaptörvényben rögzített adósságféket, amelyet a pártvezetés a tagok és az újonnan megválasztott képviselők véleménye nélkül módosított, ezzel megingatva a párt belső integritását.

Georg Günther, a frissen megválasztott Bundestag-képviselő, még mindig bízik abban, hogy a koalíciós tárgyalások végén Merz sikeresen megvalósítja a beígért reformokat, és nem hajlandó további engedményeket tenni az SPD-nek. Úgy véli, hogy ha ez nem így történik, az súlyos feszültségeket eredményezhet a CDU tagságában.

Matthias Grahl, a szászországi CDU pénztárnoka szerint a tagságot jelenleg az értetlenség jellemzi. A düh majd azután jön - mondta Grahl a Die Weltnek.

A helyi politikusok mellett Andreas Rödder történész, a CDU egyik ideológusa, Friedrich Merz korábbi tanácsadója is gondolkozik azon, hogy meddig marad a CDU tagja. Rödder az AfD-t blokkoló tűzfalat is kritizálja. A Mainzi Egyetem történészprofesszora 2023 szeptemberéig a CDU Alapértékek Bizottságának elnöke volt. A történészt maga Merz nevezte ki a posztra. Feladata a párt konzervatív gyökereihez való visszatérés lehetőségének feltárása volt. Rödder a Die Weltnek adott interjújában élesen bírálta a CDU hirtelen irányváltását és a tárgyalási pozíciók feladását a koalíciós tárgyalások során.

Ezt hatalmas fenyegetésnek látom a CDU-CSU számára, sőt, a demokrácia jövőjére is nézve aggasztó következményekkel járhat.

A feszültség nem csupán a politikai pártokon belül, hanem a választók körében is fokozódik. A legfrissebb Yougov közvélemény-kutatás szerint, amelyet a Handelsblatt megbízásából készítettek, a német lakosság kétharmada már hetek elteltével a választások után is kétségeit fejezi ki a CDU-CSU és az SPD választási ígéreteivel kapcsolatban. A válaszadók 66 százaléka úgy véli, hogy valószínűtlen vagy nagyon valószínűtlen, hogy a két kormánypárt betartja az elhangzott ígéreteit. Mindössze 24 százalékuk bízott meg a pártok szavában, míg tíz százalék nem kívánt válaszolni.

Az ARD Deutschlandtrend legfrissebb felmérése alapján a választók körében 70 százalékos elégedetlenség mutatkozik Friedrich Merz leendő kancellárral kapcsolatban, még mielőtt a kormány egyáltalán megalakulna. Jelenleg még az is kérdéses, hogy a koalíciós tárgyalások sikerrel zárulnak-e. Mi történik, ha a felek nem tudnak megegyezni? A német alaptörvény szerint, amennyiben a koalíciós egyeztetések meghiúsulnak, a szövetségi elnök a Bundestagban elindítja a kancellárválasztási folyamatot, és egy jelöltet javasol. E jelöltnek az a célja, hogy a lehető legnagyobb eséllyel szerezzen többséget a Bundestagban.

Ha a koalíciós tárgyalások nem hoznak eredményt, akkor egyáltalán nem garantált, hogy a Bundestag Friedrich Merzet kancellárrá választja. Formálisan ugyan megvan a CDU-CSU és az SPD többsége, de ez csupán egy szűk, tizenkét fős többség. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung által készített felmérés alapján már nyolc szociáldemokrata képviselő nyíltan jelezte, hogy nem támogatja Merz kancellári ambícióit. Közülük négyen alapvető kifogásokat emeltek Merz ellen, míg a másik négy képviselő a koalíciós tárgyalások során tapasztalt feszültségekkel indokolta ellenállását. Az eredmények még aggasztóbbak, mivel Sebastian Roloff SPD-s képviselő azt nyilatkozta, hogy sok más képviselőtársát is ismeri, akik szintén nemet mondanának: számukra igencsak nehéz lenne koalíciót kötni a CDU-val. Ráadásul nem elhanyagolandóak azok a csalódott CDU-képviselők sem, akik most a kilépés lehetőségét mérlegelik.

A kancellárválasztás megkezdésének határideje nem rögzített, az alaptörvény értelmezése alapján a szövetségi elnöknek "észszerű időn belül" kell elindítania a folyamatot. De mi történik addig? Jelenleg Olaf Scholz tölti be az ügyvezető kancellári posztot, és az ügyvezető kormányban az SPD és a Zöldek alkotják a koalíciót. Számukra kulcsfontosságú, hogy az új kormányt is ők alakíthassák, és nyilvánvaló, hogy a CDU nem partnerként, hanem inkább akadályozó tényezőként jelenik meg számukra.

A CDU gyengülése már érzékelhető, és ha a Merz-kormány nem alakul meg, a párt szétesése valószínűleg felgyorsul. Ebben az esetben csupán az erős és elkötelezett AfD lehet képes megakadályozni az SPD-Zöldek, illetve szükség esetén az SPD-Zöldek-Die Linke (Baloldal) hatalomra jutását Németországban.