Kis költségvetés, apró boltok, kicsi kocsmák? Ezek nem a magyar falvak valódi kihívásai; sokkal súlyosabb gondok várnak ránk a vidéki térségekben - figyelmeztet a Pénzcentrum.

A kormány nemrégiben újabb intézkedéseket hirdetett meg a vidéki kistelepülések támogatására: a kisboltok és kiskocsmák pályázhatnak támogatásokra, templomok újulhatnak meg, és minden településen ATM-ek is megjelennek. A cél a vidéki életminőség javítása és az elnéptelenedés mérséklése. Azonban sokan úgy vélik, hogy a támogatások elosztásában nem csupán a boltok és kocsmák számítanak: mi lesz a vidéki patikákkal, orvosi rendelőkkel, kispostákkal és iskolákkal? Szakértők hangsúlyozzák, hogy a komplex fejlesztések elengedhetetlenek ahhoz, hogy valódi változást érjünk el: szükség van jobb közlekedési lehetőségekre, korszerű egészségügyi és oktatási ellátásra, valamint fenntartható munkahelyek létrehozására.

A kormány március végén jelentette be, hogy támogatnák a kistelepüléseken található kiskocsmákat és kisboltokat, valamint a korábbi templomfelújítási program is folytatódik. Azóta több részlet kiderült a támogatás kapcsán: nemcsak az élelmiszer jellegű vegyes boltok, hanem a húsboltok is pályázhatnak az 5 ezer fő alatti településeken; a maximálisan elnyerhető összeg 3 millió forint lesz, melyet a vállalkozók rugalmasan fordíthatnak működési költségekre, fejlesztésekre, rezsiszámlák kiegyenlítésére, vagy akár új eszközökre is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a program keretében összesen 6000 bolt kaphat lehetőséget a részvételre.

A kormány elkötelezett amellett, hogy támogassa a vidéki kiskocsmák, vagyis a "falvak lelkei" megújulását. A legfrissebb Kisfaludy pályázatra, amely március elejétől elérhető, számos vidéki kocsma jelentkezett, hiszen a 3 millió forintos támogatásra jogosult italüzletek körülbelül 80%-a már pályázott. Ennek eredményeként a programot kiterjesztették: a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. április 10-től újabb italüzletek számára is lehetőséget biztosít a pályázat benyújtására. Ezzel a lépéssel a kormány célja, hogy még több helyi közösség részesüljön a támogatásból és erősítse a vidéki kultúrát.

A templomfelújítások szintén folytatódnak. Sőt, azóta már további vidékfejlesztőnek szánt intézkedések is napvilágot láttak, minthogy minden faluban legyen ATM, de támogatnák a vidéki szálláshelyeket is, illetve a legújabb, hogy legyen mindenhol üvegvisszaváltó automata.

Március 27-én a Kormányinfón felvetődött a kérdés, hogy miért éppen a kistelepülési boltok és kocsmák kapnak pénzügyi támogatást, valamint miért a templomok felújítására fordítanak forrásokat, miközben más intézmények, például a könyvtárak, nem részesülnek hasonló előnyben. Gulyás Gergely válaszában azt hangsúlyozta, hogy a könyvtárak felújítására, és számos más célra, folyamatosan elérhetőek pályázati lehetőségek a Magyar Falu program keretein belül.

A Magyar Falu program keretében valóban számos célra pályázhatnak a települések, a honlapon található tájékoztatás alapján már 2867 település részesült ilyen támogatásban. Ennek ellenére a helyi lakosság sokszor mégis azzal szembesül, hogy a közösség életében fontos szerepet betöltő épületek, intézmények, klubok nincsenek megfelelő állapotban. A Pénzcentrum olvasóinak szavazatai alapján ráférne a felújítás az iskolákra, óvodákra, bölcsődékre; az orvosi rendelőkre; a postaépületekre - azokra, amik nem zártak még be -, buszmegálókra. Kevesebb szavazat érkezett a művelődési ház, faluház; a játszótér és nyugdíjasklub felújítására, építésére, legkevesebb pedig a ravatalozók és tájházak felújítására, építésére.

Ilyen és hasonló célokra mind lehet pályázni a Magyar Falu program keretében, valamiért mégis olyan állapotban vannak ezek az épületek, hogy sok olvasónk szerint rájuk férne a felújítás, célzott támogatás is indokolt lehetne. Ahogy arra is szükség lenne, hogy más vállalkozókat is támogassanak vidéken, ne csak a boltosokat: a legtöbb olvasónk szerint gyógyszertárakat és postapartnereket lehetne támogatni, a cukrászdákra, kávézókra, éttermekre és fodrászatokra, kozmetikákra már kevesebben voksoltak:

A kisboltok száma már a pandémia előtt is folyamatos csökkenésnek indult. Az emberek egyre mobilisabbá váltak, az infrastruktúra fejlődött, és szinte minden 20 kilométeren nyílt egy újabb diszkont áruház valamelyik kisebb településen. Az online vásárlás elterjedésével a helyi boltok helyzete tovább nehezedett. A járvány óta pedig még inkább felgyorsult a boltbezárások folyamata. Jelenleg az élelmiszer- és vegyesboltok száma alig haladja meg a 32 ezret, és a legfrissebb adatok szerint 2024 első felében már 940 üzlet zárta be kapuit – számolt be róla a Portfolio.

A falusi kisboltok helyzete egyre kilátástalanabbá válik, hiszen nem csupán a versenyképességük csökken, de a vásárlói bázisuk is drámaian szűkül a következő évtizedekben. Hasonló sors várhat a kiskocsmákra is, míg a templomok csendesen üresen állhatnak. Magyarországon a kistelepülések elnéptelenedése komoly problémává nőtte ki magát, amelynek hátterében az alacsony jövedelmek, a korlátozott munkalehetőségek, valamint a gyenge infrastruktúra és szolgáltatások állnak. E jelenség különösen az ország periférikus területeit sújtja, mint például Északkelet- és Dél-Magyarország, illetve a határ menti belső peremvidékek. A folyamatos népességcsökkenés súlyos fenntarthatósági kihívások elé állítja a közszolgáltatások, mint az iskolák, óvodák és orvosi ellátás fenntartását, ami tovább rontja a vidéki életminőséget, és gyorsítja az elvándorlást.

A kormány erre a jelenségre is igyekszik reagálni a Magyar Falu Programmal, legújabban a boltok és kiskocsmák támogatásával, illetve ATM-ek biztosításával minden településen. Bár ezek a kezdeményezések rövid távon segíthetnek, szakértők szerint nem jelentenek valódi megoldást a mélyebb strukturális problémákra. A vidéki élet vonzóbbá tételéhez alapvető szolgáltatások, jó közlekedés és elérhető munkahelyek szükségesek. Ha ezek hiányoznak, a falusi élet újratervezése és népességmegtartása tartósan nem lesz lehetséges - figyelmeztetnek a demográfusok.