A gazdasági miniszter bejelentette, hogy megnevezte a felelőst a parajdi katasztrófáért.

Radu Miruta, Románia gazdasági minisztere, csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) igazgatótanácsának tagjait vissza kell hívni, és felelősségre vonásukat is kezdeményezi. A miniszter hangsúlyozta, hogy az érintettek tudomást szereztek a fennálló veszélyekről, ám ennek ellenére elhárították a felelősséget, ami elfogadhatatlan.

Radu Miruta kiemelte, hogy a katasztrófák veszélye nem olyan kiszámíthatatlan, mint ahogyan azt sokan gondolják; valójában vannak jelek és előrejelzések, amelyek segíthetnek a felkészülésben.

2006-ban számos hivatalos adat és szakmai vélemény került napvilágra, amelyek figyelmeztettek a felmerülő veszélyekre. Ennek ellenére az illetékes hatóságok figyelmen kívül hagyták ezeket a figyelmeztetéseket.

"Ezeket a hivatalos információkat semmibe vették, a veszélyt semmibe vették" - fogalmazott a miniszter.

A szóban forgó információkat a Salrom, a román vízügyi hatóság, valamint az ásványi erőforrások országos ügynöksége (ANRM) is tudomásul vette. Ráadásul a gazdasági tárca is érintett, hiszen a bányavállalat hozzájuk tartozik. Az illetékes szakember úgy vélte, hogy a bányakatasztrófa a román állam tehetetlenségét tükrözi: a felelősséget folyamatosan áthárították az érintett intézmények, mígnem a természet végül elvesztette a türelmét.

Bejelentette, hogy a Salrom részvényeseinek közgyűlésétől azt kéri, vonják vissza az igazgatótanács tagjainak megbízatását, és tartsák őket felelősnek a károkozás miatt. A keletkezett kár pontos összegét a következő napokban fogják nyilvánosságra hozni.

"Nem lehet, hogy a román állam folyamatosan a természetet, a hódokat hibáztassa" - fogalmazott a miniszter, megismételve, hogy a bányakatasztrófa az érintett állami intézmények döntéshozóinak a hibája.

- jelentette ki az elárasztott parajdi sóbányára utalva. Hozzátette: az új igazgatótanácsnak 30 napon belül kell kiválasztania a Salrom új vezérigazgatóját.

Radu Miruta kifejtette, hogy a víz kinyerése a parajdi sóbányából, amely jelenleg elárasztott állapotban van, körülbelül 45 millió euróba kerülne, ráadásul jelentős omlásveszély is fenyeget. Egy korábbi tanulmány alapján azonban létezik egy sokkal gazdaságosabb alternatíva: a hegy másik oldalán két új tárna létesítése a turizmus és a sókitermelés elősegítése érdekében. Ezt a lehetőséget a jövőben további elemzéseknek vetik alá.

Bejelentette, hogy a parajdi bányakatasztrófa ügyével kapcsolatban értesítették az országos korrupcióellenes ügyészséget (DNA) és a legfőbb ügyészséget is. Véleménye szerint a kártérítést a felelősség mértékének megfelelően kellene elosztani a felelősök között.

Szerdán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes nyilvánosan követelte a Salrom és a vízügyi hatóság vezetőinek leváltását. Az RMDSZ politikai képviselője hangsúlyozta, hogy az érintett személyek nem látják el megfelelően feladataikat, ami súlyos felelőtlenségnek számít. Ennek következményeként pedig már tíz napos csúszás tapasztalható a Korond-patak sürgős elterelési munkálatai során, amelyek elengedhetetlenek a sóbánya biztonságának garantálásához.

A román állami tulajdonú parajdi sóbányában májusban ismét megérkezett a felette hömpölygő Korond-patak vize, és néhány nap leforgása alatt teljesen elárasztotta a bánya minden területét. Az áradás nemcsak a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet, hanem a legújabb Telegdy-bányát is súlyosan érintette. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legfőbb turisztikai vonzereje, amely évente százezrek érdeklődését vonzza. Az itt dolgozó bányászok mellett a településen és környékén működő több száz vendéglátóhely tulajdonosai és alkalmazottai is nagymértékben függenek a bányától, így az áradás nemcsak a turizmusra, hanem a helyi gazdaságra is komoly hatással van.