Milorad Dodikot börtönbüntetésre ítélték, amelyet kiválthat.
Az ítélet nem jogerős, ellene a védelem és az ügyészség is fellebbezhet, a másodfokú ítéletet az év végéig mondhatják ki.
A Klix.ba boszniai hírportál beszámolója alapján az egyéves börtönbüntetés 36 ezer konvertibilis márkáért (ami körülbelül 7,3 millió forintnak felel meg) "kiváltható".
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában vádat emelt Milorad Dodik ellen, a büntető törvénykönyv egy olyan rendelkezése alapján, amely lehetővé teszi, hogy hat hónaptól akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtsanak egy hivatalos személyt, aki nem teljesíti, vagy szándékosan akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A Szerb Köztársaság elnökét azzal gyanúsítják, hogy figyelmen kívül hagyta Christian Schmidt főképviselő utasításait, miután aláírta a nemzetközi főképviselő jogkörének elutasításáról szóló jogszabályt.
A büntető törvénykönyv érintett szakasza nemrégiben Christian Schmidt által került módosításra, amely lépés mögött a boszniai szerb politikai vezetők nyilatkozatai és cselekedetei húzódnak meg.
Dodik véleménye szerint a vádhatóság politikai motivációk alapján állította össze az ellene irányuló vádakat. Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy a bosznia-hercegovinai jogrendben nincs olyan jogsértés, amellyel őt vádolják. Az ország alkotmánya értelmében törvényt kizárólag a parlament alkothat, így a nemzetközi főképviselő lépéseit jogilag érvénytelennek tartja.
Az ügyészség indítványozta, hogy Milorad Dodikot öt év szabadságvesztésre ítéljék, továbbá tíz évre tiltsák el a közhivatalokban való tevékenységtől. Ugyanez a büntetés került javaslatként elő a másik vádlott, Milos Lukic, a boszniai szerb hivatalos közlöny igazgatója esetében is, aki figyelmen kívül hagyta a nemzetközi főképviselő döntését, és a Dodik által aláírt törvényeket közzétette a közlönyben. A bíróság szerdán azonban felmentette Milos Lukicot a vádak alól.
Milorad Dodik a múlt héten, az utolsó szó jogán, a bírónak intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy az ellene hozott ítélet alapvetően befolyásolja Bosznia jövőjét. Később a sajtónak kifejtette, hogy az ítélet "végzetes csapást jelenthet" Bosznia-Hercegovina számára. Azt is jelezte, hogy ha bűnösnek találják, nem fogja elismerni az ítéletet, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi a kivonulást a szövetségi intézményekből. Emellett felvetette az entitás önállósodásának lehetőségét is.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos struktúráját a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. E megállapodás értelmében az ország két fő egységre oszlik: a boszniai Szerb Köztársaságra és a Bosznia-Hercegovinai Föderációra. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézménye is ekkor került létrehozásra, amely lehetőséget biztosít a megbízott számára, hogy törvényeket alkosson, illetve felfüggessze azokat, ezzel biztosítva a politikai stabilitást és a béke fenntartását a régióban.
Milorad Dodik elnöksége alatt immár három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségére van szükség, mivel véleménye szerint Bosznia állama működésképtelen. Az utóbbi években a boszniai szerb parlament elfogadta a saját védelmi, igazságügyi és adórendszere bevezetését, valamint a szövetségi intézményekhez való viszony megváltoztatását, ami a központi kormányzattól való eltávolodást jelenti. Ezen kívül saját választási törvényt is bevezettek, amely súlyos belpolitikai feszültségeket generált az országos politikai színtéren.
